V. Topor Erika Kertész- mérnök Gazdariportunk következő részében Pócsik Gergő fiatalgazdával, a Vadkelet tulajdonosával beszélgettünk a szabolcsi almáról, a termelői létről, a hazai gyümölcsről és sok más érdekességről. Gergő hivatalos őstermelőnek nevezi magát, ami már önmagába véve jellemzi a mai piaci réteg fekete lyukjainak egyikét is.
A hazai piacokon előforduló problémával, mint a valódi őstermelők felismerésével már foglalkoztunk párszor mi is és a Piacra Járni Menő Mozgalmon keresztül is. Nem véletlen hát, hogy Pócsik Gergő hivatalos őstermelőnek nevezi magát még Facebook oldalukon is, mert ezzel is jelzi, ő bizony saját termesztésű frisspiaci árut termel.
Családjában generációk óta öröklődik a föld szeretete, így nem hiába tudja, hogy a szabolcsi gyümölcsöknek nincsen párja.
Hány fajta zöldséggel és gyümölccsel foglalkozol termelőként és melyik igazán az, ami a szívedhez közel áll?
Vadkelet: Nehéz ezt igazából számon tartani mert minden évben kipróbálok vmi újdonságot és persze olyan is van hogy valami nem sikerül. De mindenképp 20+ a zöldség és gyümölcs kb. hat faj, azon belül több fajta.
– foglalja össze Pócsik Gergő
Szabolcsból felszállítani a friss árut hétről-hétre a piacokra és helytállni a gazdaságban minden szinten nagy kihívás. A vásárlók viszont folyamatosan keresik az újdonságokat és különlegességeket is, így lépést kell vele tartani, ha a gazda fent akar maradni.
Foglalkoztok-e különlegességgel? Gondolok itt ritka zöldségféle vagy akár olyan fajtaválasztás, amiben különlegesség van a háttérben?
Vadkelet: A jonatán almát mindenképp kiemelném, mert elég ritka már Magyarországon, részben a kényessége miatt. Ezen kívül próbálunk zöldségek terén mindig valami különlegeset hozni, pl okra, színes répa, fekete fokhagyma. Ez utóbbi egyébként kakukktojás, mert részben feldolgozott.
– sorolja Gergő az általa termesztett érdekességeket.
Miután egyre divatosabb a hazait választani és lassan két tábor van a témában, így érdekes más oldalról is belenézni, mit is jelent a szabolcsi alma vagy a hazai gyümölcs egy termelő szemével. Gergő érdekes tapasztalatát is megosztotta velünk ebben a témában.
Szerinted mit gondolnak az emberek a “szabolcsi almáról” vagy akár arról, hogy hazai gyümölcs? Más elvárások vannak egy hazai termelő portékája iránt, mint például egy külföldi, bármelyik multi polcáról levehetővel szemben?
Vadkelet: Mikor először kezdtünk el gyümölcsöt árulni Budapesten, sok olyan pillanat volt, hogy fogtuk a fejünket, amikor a vásárlók meséltek arról, milyen zöldséget, gyümölcsöt adnak el nekik „hazai és termelői vagy szabolcsi” címszóval. A Jonatán almáról szabályosan mendemondák keringtek, hogyan is néz ki az igazi, milyen íze van. Többször is belefutottunk olyan emberekbe, akik több csalódás/átverés után kétkedve nézegették a mi almánkat, hogy bizony neki tavaly nem ilyet adtak el Jonatán néven, ezért gyanakodva álltak, hogy akkor ki is akarja/akarta átverni valójában. Szerencsére ezek a példák mindig pozitív kimenetelűek lettek, lassan kialakult egy törzsvásárlói kör, akik tudják, hogy
….mi nem a lengyel, Szabolcs megyében átpakolt almát adjuk szabolcsi almaként, hanem az igazából ott termeltet.
Egy igazán nehéz szakmát választottál, ami igazából hivatás is. Mi ad örömöt a mindennapokban ebben az emberfeletti munkatempóban, amit a mezőgazdaság és termelés megkíván?
Vadkelet: Aki egy kicsit is kipróbálta már magát a növény- és gyümölcstermesztés világában, az tudja, hogy ez sosem annyiról szól, hogy elültetek egy magot és idővel leszedem annak a termését. Minél nagyobban csinálja ezt az ember, annál nehezebb és sokrétűbb a dolog. Ugyanakkor, igazán nagy elégedettség tudja az embert eltölteni egy olyan barackfa láttán, ami már júniusban szinte roskadozik az apró barackoktól vagy végre sikerül minden kártevőt és betegséget megfogni és a kényes Jonatán almák hibátlanul mosolyognak az emberre ősszel.
Hogy érzed termelőként, van elég segítség szakmán belül ahhoz, hogy jó minőségű és egészséges gyümölcsöt vagy zöldséget tudj előállítani? Van elég szakmai képzés, konferencia? Vagy hol tud egy mai termelő tájékozódni, ha felüti a fejét egy szakmai kérdés?
Vadkelet: Vannak szakmai képzések az AKG-n belül, valamint szaktanácsadó segítsége is rendelkezésre áll, illetve a gazdák is segítik egymást. Meg persze évről-évre több a tapasztalat, amit sokszor a saját kárán szerez az ember.
Az egyik fontos kérdés mindig az ár, amikor hazai gyümölcsről beszélünk. Ha 100 embert megkérdezünk, majdnem a fele azt mondja, hogy a hazai élelmiszer drága, ezért jár a multiba az “ismeretlent” megvenni, mert megfizethető. Hogyan látszik ez a termelői oldalon? Erről is kérdeztük Gergőéket.
Hogy látod, jelenleg a piac meg tudja fizetni a jó minőségű termelői frisspiaci terményeket? Változott ez az évek során valamit?
Vadkelet: Úgy gondolom és hiszek abban, hogy mindig lesznek olyanok, akik értékelik a hazai és minőségi gyümölcsöt és zöldséget. Addig, amíg az emberek szeretnek piacra járni, nem lesz ezzel probléma. Szerencsére az utóbbi években kezd trenddé válni a piacozás és szerintem a Covid is erősített kicsit ezen.
– vallja Pócsik Gergő őstermelő.
A friss termény mindig kényes és többé-kevésbé nehezen is tárolható. Ha nem egy télálló almáról, körtéről beszélünk például, hanem egy cukkiniről, okráról vagy akárcsak a barackról, akkor az egyik legfontosabb tényező egy gazdálkodónak, hogy mielőbb el tudja adni a megtermelt mennyiséget, különben újabb feladatok elé állítja őket az ottmaradt termény. Ilyenkor lesz érdekes a feldolgozott élelmiszer kérdése.
Ha az ár-érték arányokat nézzük és a rohanó életvitelt, főleg városban, akkor a késztermékek egyre fontosabbak lesznek, lettek az elmúlt évtizedekben. Mennyire tudtok nyitni a késztermékek irányába és készültök-e olyan újdonsággal, ami akár “eltarthatóbbá teszi” a friss terményt? Ami egész évben bevételi forrást adhat mondjuk.
Vadkelet: Igen, ezt mi is látjuk, hogy erre halad a világ. Mi is tervezzük a nyitást a kész termékek irányába, egyelőre időhiány miatt még nem kezdtük el.A fekete fokhagyma is ennek a hatására született meg, azt valamennyire készterméknek vehetjük, holott nem tartalmaz semmit a fokhagymán kívül.
Sokan érezzük, hogy erre a szakmára majdnem hogy születni kell. De amellett, hogy egy nehéz szakma, mégis igazán szerethető és talán az egyik legszebb is mind közül. De a “következő életünkben” is ugyanígy látnánk magunkat?
Ha valaki most megkérdezné, mi mást csinálnál, ha pályaválasztás előtt állnál, akkor ugyanezt a szakmát, életmódot választanád?
Vadkelet: Nem egyszerű szakma ez, viszont aki szereti a földet, annak sosem lesz egy irodai munka teljesen kielégítő.
Válaszolja Gergő igen szűkszavúan. De a lényeg ebben van. Aki valóban szereti a föld illatát és a természetet, annak egy négy fal közötti élet aligha lesz boldog és örömteli. Viszont a klímaváltozás, az időjárási abszurdumok egyre jobban érintik ezt a szegmenst.
Hogy látod a gazdaságotokat mondjuk 10-20 év múlva? Főleg ebben a felpörgött világban, ahol tényleg nem könnyű lassan felvenni a fonalat…
Vadkelet: Ezt nagyon nehéz megjósolni, mert a klímaváltozás miatt lehet hogy idővel rá leszünk kényszerülve, hogy profilt váltsunk.
– gondol bele Gergő.
A mezőgazdaság egy más világ ezt tudjuk jól. Mennyire lehet a magánélettel összeegyeztetni? Van egyáltalán ilyen szétválasztható egység, amikor azt mondod, hogy “lejárt a munkaidőd”?
Vadkelet: Úgy gondolom mindent lehet jól menedzselni. Számomra fontos, hogy elválasztható legyen, így én határozom meg mikor ér véget a “munkaidőm”.
A Vadkelet, vagyis Pócsik Gergő és családja vérbeli szabolcsi termelő, generációk óta, így ha megbízható forrásból szeretnétek gyümölcsöt vagy zöldséget venni, akkor bátran kereshetitek őket a Vadkelet Facebook és Instagram oldalukon is, szezonálisan a Római parti Piacon vagy az ittaszezon oldalán is!
HASONLÓ GAZDARIPORTOK ÉRDEKELNEK? OLVASS TOVÁBB:
