Mit jelent: Hazai élelmiszer

hazai élelmiszer - piacrajárnimenő

Megkérdeztük: Mit jelent nektek a hazai élelmiszer és elég meglepő válaszok születtek. Bár tudtuk, hogy két nagy tábor van. Egyik támogatóként, másik masszív ellenállóként, de hogy a közvélemény ennyire negatív, arra mi sem gondoltunk.

Pár napja a Facebook oldalunkon kérdeztük meg követőinket, hogy mit gondolnak a hazai élelmiszerről? Mit jelent nekik és vajon járnak-e piacra vagy inkább a multik polcáról vásárolnak? Keressük az okokat. Miért ürülnek időszakosan teljesen ki a termelői piacok? Ugyanakkor a plázákban tömegek sétálnak, az akciós újságot bújják a bevásárlás előtt vagy épp csak társadalmi program a multiba járás. Érdekes körkép alakult ki.

Ciki magyar termelőnek lenni?

Bár a Piacra Járni Menő Mozgalom alapítótagjai között is rendre termelők vannak, azért elgondolkodtató. Vajon jó-e ha mindenfelé hirdetik, hogy bizony magyar termelők? Mert amilyen vélemények születtek, sajnos igencsak jogos a kérdés.

A termelők csak tömik a zsebüket, állandóan kapják a sok sok pénzt, mégis aranyárban van minden! Bezzeg a Te*co-ban töredéke a zöldség ára, mint a helyi piacon! Pedig az spanyol!”

– vallja egyik hozzászóló Facebook oldalunkon.

De vajon ez tényleg így van? Vagy a médiahűha eredménye, miszerint a termelők csak a zsebüket tömik és úsznak az aranyban?

A közvélemény szerint ez így van. Mi kell ahhoz, hogy ez a nézet a realitások talaján maradjon?

A vegyszer itthon is jól fogy… Aki teheti, kertészkedjen, mert különben mindegy, hogy itteni vagy külföldi mérget eszik.”

– vallja másik olvasónk.

De vajon ennyire egyszerű a valóság, ahogy azt sokan látják?

A legtöbb panasz arra vonatkozott, hogy a valódi termelők helyét átveszik sok nagyobb piacon a kereskedők. Ahol tényleg a vevő oldaláról akár átverés is lehet, hogy ugyan piacon vásárol, mégsem hazait.

A kisebb piacokon azért ez messzemenőkig másképp működik. Sokfelé a valódi termelők nem is viselik el a kereskedőket. De ez akkor tud megfelelő hatásfokú lenni, ha a piac vezetősége is meghagyja a termelői piac valódiságát. A piacok egy része pont ott romlott el, hogy tényleg kereskedők és ál-őstermelők kezdték el átvenni a helyeket. Ez nem újkeletű és sok piac kínlódik vele. Viszont a teljes gazdálkodói szektorra rányomja a bélyeget.

Mi magunk is találkoztunk a jelenséggel. Termelőként is derült ki “termelő társról”, hogy bizony a nagybanin vásárol be és ez egy rendkívül kellemetlen szituáció. Ráadásul a marketing sokszor tényleg meggyőző: kommunikáció kérdése, de szépen eladható díszcsomagolva a hazugság is. Tehát valahol a negatív véleményeknek is bőven van alapja.

De akkor mit tehet a valódi magyar termelő, aki hazai élelmiszert termel, gyárt?

Mi pontosan ezért figyelünk arra oda, hogy akár jó dolog történik a gazdaságban, akár nem, a vevőink, követőink tudjanak róla. Nem csak szóban, hanem videóval, képekkel. Ez egyfajta hitelességi kérdés is.”

– vallja az egyik megkérdezett termelő

Kézműves és drágább?

A hazai élelmiszer, ahogyan már a kézműves fogalom is, lassan egyet jelent a túlárazottal és drágával. Ez kétirányú probléma. Egyfelől a kis kézműves vagy kis termelő gyártási és előálltási költségei jóval nagyobbak, mint egy nagyüzemi tömegtermelésben készült bármié. Itt lehet szó a drágább nyomdászati költségekről (címke), a drágább befőttesüvegről, a textilekről vagy bármiről. Minél nagyobb tételben készül valami, annál jobb áron lehet hozzájutni. Így a gyártási előállítási költségeket is némiképp csökkenteni lehet.

“Sokáig nem tudtuk megtenni, hogy több ezer termékcímkét rendeljünk le. Ennek egyrészt anyagi oka volt, másrészt tudtuk azt, hogy a termékenként 1000 címke 100 év alatt se fogyna el, akkor meg minek? Viszont amint megléptük ezt, onnantól töredéke volt a címkeköltség. Bármilyen furcsa, de 1000 címke ára nagyjából ugyanannyira jön ki, mint ha 50-100 db-ot rendeltünk volna.”

– meséli a Gourmet&Delicious Manufaktúra tulajdonosa, Varga Szabolcs termelő.

És a lényeg nagyjából pont itt van. Egy nagyüzemileg előállított termék gyártási költsége jóval kisebb, mint egy kisipari terméké. Így ez az eladási árakban is rendre mindig is meg fog mutatkozni.

De mit lát a vásárló?

A vásárló egyszer azt látja, hogy hazai kisüzemi élelmiszer és adott áron érhető el. Majd bemegy a multiláncba és a kínai, spanyol vagy török termék, majdnem ugyanazzal a beltartalommal (ezzel tudnánk vitatkozni) töredéke árban. Hogyan lehetséges ez?

Hazai élelmiszer – #őszinteélelmiszer

Az #őszinteélelmiszer rovatunk egyik kulcsa pont ez a témakör. Termék és termék között ég és föld a különbség és nem keverhető össze egy beltartalomban jó és silány minőség. Nyilván innentől a gyártási költség sem lesz ugyanaz.

Mit tehetünk a tisztánlátásunkért? Címkéket olvasunk! Amint rájövünk arra, hogy egy 0.2%-os gyümölcstartalmú “ízű” szörp nyomába sem ér a tömény, sokszor akár 70-90%-os gyümölcstartalmúval. De akkor van még mindig egy nyitott kérdés: támogatáshegyek és a zsebét tömő gazda esete. Tényleg emiatt drága a termék?

Pályázatok, támogatások és a félinformációk

Ez egy rendívül érdekes téma. Ennek a Piacra Járni Menő Mozgalom is fog szentelni egy cikksorozatot, ahol termelők és pályázatírók szemszögeit fogjuk megmutatni. Mivel a köznép számára csak a hírek adnak tájékoztatást ebben a témában. Fontosnak érezzük, hogy kicsit kibontsuk a szennyeszsákot és átválogassuk a koszos zoknikat a tiszta ruháktól.

Sok pályázatot, ha előre kiszámolnának a pályázatok beadói, hamar látnák, hogy sajnos nem éri meg beadni. Vagy nagyon sok plusz vállalást kell ahhoz tenni, ami miatt kérdéses lesz, megéri-e. Ez nem újkeletű, Fiatal Gazdák sokasága fizeti vissza a pályázati lejárat után a kapott pénzt és nem saját hibájából a legtöbb esetben.

Az 5-7 éves fenttartási ciklus sok. Piac szinten is sokat változik a világ. Az előre leadott üzleti terveket sok külső tényező felborítja. Többek között az időjárás is.

“Nekünk 22 hektár meggyünk van. 5 éve nem volt rajta normális termés, mert minden évben vagy lefagyott vagy elvitte a jég. Nem tudtuk tartani az üzleti tervben vállaltakat és eltérni sem térhettünk el tőle annyira, hogy gyorsan váltani tudjunk. Visszafizettük a végén és örültünk, hogy megszabadultunk az egésztől.”

– mesélte lapunknak a nevét elhallgatni kívánt magyar alföldi termelő.

A gyümölcsök terén ez tipikus probléma. Sok olyan termelőt ismerünk mi magunk is, akár alma, barack, szilva vagy cseresznye-meggy, hogy akár 4-5 évente van csak termése. De a köztes években is van egy ültetvénynek költsége, akkor is ha egy deka gyümölcs sincs rajta. Tehát a magas gyümölcsárakat nem úgy kell általában értelmezni, hogy megszedi magát a gazda, mert tengernyi meggye volt. Hanem végre volt tengernyi meggye és 5 éve erre várt, közben csak költsége volt. Más szóval élve: mínuszban volt. Más irányból kell az egész ágazatot szemlélni ehhez. Erről is lesznek bőven cikkeink, mert úgy tűnik, hogy szükség van rá. Cél, hogy kicsit más szemmel nézzenek sokan a magyar termelőkre és megértéssel forduljanak feléjük.

A becsapós multis ár

A multi cégek mögé csak azok látnak be, akik valaha is olvastak sokszázoldalas multis beszállítói szerződéseket és volt részük akár beszállítani.

A multi cégek nagy jellemzője, hogy brutálisan nyomott áron vásárolnak. Náluk nem viccből hangzik el a “mennyit engedsz a feléből” kérdés. A hazai termelői friss zöldség és gyümölcs (és gyakorlatilag a feldolgozott termékek is) rendkívül filléres árakon jutnak be a multik polcaira. Ez két dolgot indukál. A nyeresége a termelőnek kicsi, piacon próbálja eladni a portékát reálisabb áron vagy kicsit magasabban. De így nem lesz versenyképes a multi áraival.

Beltartalom és ár

Másik probléma, hogy egy hazai kistermelői lekvár, szósz, mártás vagy szörp beltartalomban valóban sok gyümölcsből vagy zöldségből készül. A külföldről behozott filléres termékpárja alig tartalmaz az állagjavítókon kívül valódi beltartalmat. És itt a gyártási költség is pirinyó. Nyilván jobb árat tud adni a mi hazainkkal és beltartalomban értékelhetőbbel szemben és természetesen a polcon is vevő előtt ott lesz a “300 Ft-os decis chiliszósz” a hazai 2500-3500 Ft között mozgó valóban chiliből készülővel szemben. És ez a probléma, ami miatt a címkéket mindig olvasni kell, mert semmi sem az, aminek látszik manapság.

KORÁBBI ÍRÁSAINK A TÉMÁBAN:

Őszinte élelmiszer: Mit eszik a nép?

#Őszinteélelmiszer: A 0,2%-os chiliszósz esete a chiliszósszal

Ajánlott cikkek