Termelő partnereket keresünk!

A piacon egyre nagyobb igény van a termelői közösségekre, és ezáltal a rövid ellátási láncok megvalósítására. Most eljutottunk oda, hogy partnereinket keressük, hogy minden olyan termék palettánkon lehessen, amire szükségünk van piacszervezői munkánk során. 

Mi az a rövid ellátási lánc (REL)?

A rövid ellátási lánc lényege, hogy egy termelői csoport a lehető legrövidebb úton tudja termékeit, terményeit értékesíteni, egyenesen a fogyasztó asztaláig. Ezzel kiiktatásra kerülnek a nagyobb felvásárlók, a multicégek, így a termelőknek is több esélye van egyrészt a termékeik értékesítése magasabb áron, és az ismeretlenből az ismertség felé vezető úton.

Miért fontos, hogy a termelőket megismerjék a vásárlók?

Mindennek alapja a bizalom. Akit ismerek, abban könnyebben bízom meg, mint abban, akit nem ismerek. Az elmúlt időszakban egy nagyszabású piackutatást végeztünk az országban, és azt az eredményt kaptuk, hogy a vásárlók szívesen ismernék meg a gyártót személyesen. Ahogy már nagyobb palackozott italgyártóktól láttuk, a palackra nyomtatott személyek fontos helyet kaptak a marketingben is. Amikor a terméket egy bizonyos kistermelőhöz köti a vásárló, akkor az nemcsak a minőség útján, de a személyes ismerettség miatt is állandó vevővé alakítható. Természetesen a minőség elengedhetetlen, és az is biztos, hogy egyelőre ez egy réteg-termékcsoport lesz, de az is biztos, hogy a világ abba az irányba halad, hogy a termelő személye fontos, és a mezőgazdasági termelés és a minőségi élelmiszerek fogják “megmenteni a világot”. Ekkor kap helyet a köztudatban a vidék fontossága és felélesztése is.

Helyi termékeket egy helyen

Amikor helyi termékekről van szó, akkor a fejekben igencsak gubanc van. A helyi termék az, amit a lakóhelyünk szerinti környéken termelnek, maximum 30 km-es távolságban, így a budapesti piacon kapható debreceni kisüzem lekvárja már nem számít helyi terméknek. A települési kisboltoknak érdemes lenne nyitni a helyi termékekből álló kínálat felé, hiszen sok gazdától, szörpöstől és lekvárostól halljuk, hogy “Hát igen, a környező települések értékesítik a lekvárjaimat, de a mi településünkön nem lehet kapni.” Minél kisebb a szállítási plusz költség, annál elérhetőbbé tehetők a helyi termékek.

De mit csináljunk a budapesti igényekkel, hiszen ott így “nincs helyi termék”?

A vidéki portékákat felszállítani egyesével igencsak drága. Mivel a régi rendszerben a tészek fogalmát meggyötörte a történelem és sok rossz tapasztalatot szereztek ebben a régi rendszerben a gazdák, így ezek a szerveződések nehézkesen is működnek jelenleg. A nyugati példákból tanulva talán a CSA rendszer a legmegfelelőbb erre a célra, így mi is ebben a rendszerben dolgozunk, és szervezzük a gazdálkodókat.

Miben térünk el a többi CSA rendszertől?

A nyugati CSA rendszerekben csak termelés folyik, oktatás és szaktanácsadás nem. A mi általunk továbbfejlesztett rendszerben az oktatás és szaktanácsadás is szerepet kapott, hiszen a jól működő rendszereket tanulni, és tanítani is kell. Emellett sok olyan mezőgazdaság-kertészeti szakmai tudás van, ami folyamatosan bővül, frissül és jelenleg kevés olyan hatékony szerveződés van, mely tudását széles körben el tudja, és el akarja terjeszteni.

Kísérletezés a termelésben is

Minden évben van olyan esemény, ami a gyakorlott kertészeket is új kihívás elé állítja. Új kártevők jelennek meg, vagy olyan jelenségek fordulnak elő, amire hirtelen megoldást kell találni. Az idei év szenzációja a csigatámadás a zöldségeskertekben. Minden olyan biológiai, ökológiai és nanotechnológiás lehetőségek kipróbálunk, ami megoldást nyújthat az aktuális problémára, és ennek tapasztalati tudását tanítjuk is. Így az egymást segítő növények kérdése is gyakorlatban bemutatásra kerül bemutatókertünkben, illetve megmutatjuk, hogyan kell saját rovarhotelt készíteni, vagy madárodút, hogy madárbarát kerteket hozhassunk létre. 

Ajánlott cikkek