V. Topor Erika Kertész- mérnök Az utóbbi időben nagy divatja lett a rovarbarát kertek mellett az angolkert és cottage gazden stílusnak. Angolkertek, cottage garden és a rovarbarát kert a mai téma, hitek és tévhitek vonalán.
Ha igazán alapos akarok lenni, akkor először is egy fogalmi rendrakásra lesz szükség, hiszen mindegyik fogalom mögött egy tervezési stílus rejtőzik, mely nem fedi teljesen egymást. Van némi átfedés és az angolkertek önmagába véve rovarbarátok, ahogyan egy cottage garden stílus is, de nem egy és ugyanazok.
Angolkert, amit a magazinok lapjairól ismerünk
Ha nagyon tankönyvi szeretnék lenni, akkor íme:
“Angolkert: más néven: tájkert. A 18. század első felében Angliában kialakított kertépítési forma. Szemben a szabályos és szimmetrikus franciakertekkel, az angolkert szabálytalan alaprajzú. A tulajdonos házán vagy kastélyán kívül a kertekben számos más építményt is elhelyeztek, a fákat, bokrokat szabadon hagyták nőni, és egzotikus növényeket is betelepítettek. A kert és a környező természet határai egybemosódtak, és sokszor a megművelt vagy gazdaságilag hasznosított területek is a kert részei voltak.” – írja a Sulinet.
De akkor rögtön egy újabb fogalommal találkozunk: tájkert. A tájkert egyfajta természetes, tájképi kert, vagyis egy olyan kert, mely a legközelebb állhat a természetes tájhoz. Ez nem keverendő össze az erdőkerttel.
Angolkert: A greatbritishgardens.co.uk idevonatkozó fotóján is jól szemügyre vehetőek ezek az alapvető tulajdonságok.
Természetes fák és cserjék növekedése mellett csodaszép évelőágyások és formára nyírt cserjék térhatárolóként. A víz is rendre jelen van az angolkertekben is, mint fontos elem.
A jó öreg cottage garden és miről ismerhető fel?
A másik nagyon divatos irányzat manapság szintén brit irányokból érkezett a magyar kertkultúrába: cottage garden.
Bár a szépen nyírt gyep közös elemnek mondható, itt már visszaköszönnek a vidékies jegyek.
Mint látszik a norfolki Hoverton Hall Gardens klasszikus cottage gardenjében is, sokkal vidékiesebb az a hangulat, ami az épületet körbeveszi. Talán magyar viszonylatban a paraszti kerteket lehetne hozzá a leginkább hasonlítani, ahol sűrű növényzet, falakra felfuttatott cserjék, szabad ültetési mintának tűnő ágyások, kissé szabadabb jellegűnek néz ki, mint a klasszikus angolkert. Itt nincsenek formafák vagy formára nyírt tiszafák.
Romantikus, virágzó évelőkkel teli kerteket kell elképzelni, mely akkor lesz igazán szép, ha olyan tájegységre telepítjük, ahol alapjábavéve is van elegendő csapadék és páratartalom.
A cottage garden a vikendház kertje. A dísznövények everednek a haszonnövényekkel, az illatos fűszernövények cserjéi és foltjai között természetességgel megférnek az évelő “csak” virágzók is.
Az angolkertek ebben sokkal szigorúbbak általában. Míg az angolkertek inkább az urak kertjei voltak, addig a cottage garden inkább a vidéki kisgazdaságok vagy falusi házak kertjeire jellemzőbb.
A cottage gardenek egyik jellegzetessége a ma is divatos rózsakapu az 1870-es években vált divatossá Angliában.
Melyik a rovarbarát kert?
Mindkettő fent említett kerttípus egyik fő jellemzője az, hogy rovarbarát, hiszen ezernyi és egy évelő és virágzó növény, illatos cserjék sokasága képezi az alapjukat.
Ha valakit nem vonzanak a rovarok, akkor a rossz hírem az, hogy igazából akkor ez a két, most nagyon divatos kertforma nem lesz számára ideális. A kertkultúrtörténeti leírásokban is számos uralkodó és természetbarát politikus (Churchill például) választotta ezt a két, egymáshoz hasonló kerttípust, mert a cél pont az volt, hogy fajgazdagságuk révén becsalogassák kertjeikbe a legkülönfélébb pillangókat, lepkéket, rovarokat és más hasznos állatokat. Érdemes a kertészkirály műveit és kertjét is megcsodállni, hiszen számos érdekes kerti megoldást taláhatunk a jelenlegi brit uralkodó kertjében is.
