Dark Mode On / Off

Növényvédelem esős időjárás után

Növényvédelem esős időjárás után

A növényvédelem esős időjárás után egy olyan szükséges ápolási feladat, amit a legtöbb kertészkedő hamar elfelejt és élvezi kint a párás levegőt. De amint felszárad a kert: jönnek a kérdések, hogy mennyi minden betegség ütötte fel a fejét.

Nagypn sok olvasói kérdés egy ilyen esős időjárás után lesz aktuális. A növényvédelem az esős időjárás után azért fontos, mert a párás és hűvös levegő kedvez rengeteg gomba és baktériumfajnak. Ilyenkor nekünk kertészeknek is külön protokoll van már: mikor mit kell tenni.

A lisztharmat hamar megjelenik

A legtöbb probléma a lisztharmat megjelenésével kezdődik, mert esős idő után az őszirózsáktól kezdve az almatermésűekig számos növényt érint.

Míg június elején egy nagyon szolid, nyárias meleg időjárás uralkodott az országban, addig pár nappal később visszatért az áprilisi időjárás jóformán és még ideje sincs a kertnek felszáradni, máris jön a következő eső.

A lisztharmat ilyenkor érzi magát elemében és terjed is. A lisztharmat fertőzés jelenleg a hajtások 5-15 %-át érinti, de a fertőzés erősödése ennél a betegségnél is várható. A járványos terjedés megakadályozása érdekében felszívódó gombaölő permetezési blokk alkalmazása javasolt. 

A varasodás és a levéltetű-invázió is jelen van

A körte- és almafajták esetében a varasodás a júniusi betegséglistán az első helyen végez, amikor ilyen az időjárás. A növényvédelem az esős időjárás után éppen ezért fontos, mert a varasodás nem csak esztétikai hiba lesz a termésen, hanem a héjat akár élvezhetetlenné is teszi, ha elhatalmasodik.

Az eső után nehezen száradnak fel a növények és a gombás betegségeknek is jó táptalaja a mézharmattal fedett, eldugott növényi részek, levelek, levélhúnaljak (Növény: varjúháj)

A levéltetű meg szintén nagy munkában van: rózsáktól kezdve a hibiszkuszokon át a bazsarózsáig, gyümölcsfáktól a díszfákig: ezernyi és egy levéltetű szivogatja a friss hajtásokat.

A levéltetű fertőzés most a hajtások 8-10 %-át érinti, a domináns faj a zöld-szürke levéltetű. A vértetű fertőzés stagnál, de a bezáródott lombozat védelmében meglepetést is okozhat a kártevő. Ennek megakadályozása csak felszívódó készítménnyel lehetséges. Az almamoly ültetvényenként változó intenzitással, de folyamatosan rajzik. A csapdázott lepkék száma 15-50db/hét között mozog.

– írja dr. Aponyi Lajos növényorvos az Agrofórum előrejelzésében.

Ugyanígy gond jelenleg a szilvamoly, a keleti gyümölcsmoly, a cseresznyelégy, a sztigminás levéllikasztó betegség, de még a gyümölcsöt fertőző monília is.

Kabócáktól a levéltetveken át a puszpángmolyig

Most egy olyan időszakban vagyunk így június elején a sok eső után, hogy tiszta kánaán a kert a kártevőknek és kórokozóknak.

Xanthomonas baktériumos szárrothadás gerberán, melynek többek között a nagyon sűrű állományba berekedt pára az okozója, gyorsabb terjedésének oka.

Tegnap baktériumos szárrothadáshoz hívtak minket gerberaüzembe, de a díszfákat támadó amerikai lepkekabóca is igen gyakori például a kőrisfákon.

Eső után az ázsiai liliomok közül a ‘Night Rider’ fajta (Fotó: V. Topor Erika – Kertportal.hu)

Növényvédelem esős időjárás után: Hogyan védekezzünk minden ellen?

A legtöbb esetben a gombabetegségek ellen a levelek, hajtások felszáradása után gombabetegségek elleni készítménnyel érdemes védekezni, ha vegyszerekben gondolkodunk. Bár az illóolajos növényvédelem is megoldás lehet, messze nem olyan hatékony ilyenkor már egy fahéjolajos permetezés, mintha megelőzésképp alkalmaznánk.

A szívogató kártevők ellen, mint például a levéltetű is, egyik irányból a felszívódó készítmények lesznek hatásosak. Emellett ne felejtsük el, hogy a hangyáknak is nagy szerepük van a kártevő fennmaradásában, így ha sok a levéltetű, akkor azért nem árt a hangyákkal is kezdeni valamit.

A monília ellen viszont agrotechnikával is lehet védekezni: nem megfelelő metszésnél erőteljesebb a monília is. Ha átlátható, szép és laza koronát metszünk a gyümölcsfáknak, akkor hamarabb felszáradnak a hajtások és a monília is kisebb kárt okoz. A sérült ágakat, terméseket meg vágjuk le egészen az egészséges részig, hogy a fertőzés ne tudjon terjedni.

V. Topor Erika Kertészmérnök, naturkertész

V. Topor Erika Kertészmérnök, naturkertész

V. Topor Erika Okl. kertészmérnök, szakújságíróként 2003 óta foglalkozom a hobbikertészek mindennapjaiban felmerülő kérdések megválaszolásával. Topor Erika olyan kertészmérnök, aki a fenntartható kertet nem trendként, hanem működő rendszerként kezeli. A fenntartható kertek és természetközeli és ökologikus kertek tervezője, aki - nem „design irányból” jön, - nem „permakultúra-only”, hanem egy klasszikus kertészmérnöki + ökológiai hibrid szemlélet, pont az a metszet, ami ritka a kertészeti területen.

2003 óta közel 40 kertészeti zsebkönyvet írt, ökológiai szemléletű kertművelésről, tematikus kertekről és a biokerteket érintő legaktuálisabb témákról.

2010 óta ismert TV-s személyiség, kezdetben az Életvonal adásaiban Fehér Zsuzsával közösen indította el a kertészeti rovatot, majd onnan a Duna TV Családbarát, a Családi kör, majd az Almárium állandó kertészeti szakértője.

Szombatonként a hallgatók a Retro Rádió állandó vendége kertészeti témákban.

Ajánlott cikkek

Play soundKertAkadémia 2026