“Aki vidéken nőhet fel, a világ leggazdagabb embere lesz”

“Aki vidéken nőhet fel, a világ leggazdagabb embere lesz”

Szeretek érdekes emberekkel beszélgetni, mert minden beszélgetésben van legalább egy olyan mondat, amiért már érdemes volt az interjút elkészíteni. Így volt ez Haramura Márta Zsanett esetében is, aki gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként végzett és most növényorvos hallgatóként osztotta meg velünk gondolatait.

Viszonylag sokat beszélünk szakemberekkel, legyen az bármilyen korú és gyakorlatú, de valahogy Márta szakmája, a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök ritka, így nagyon kíváncsian vártuk a beszélgetést. Ez egy új nézőpont is lehet akár.

Hogyan látja a szakmát, a vidéki életet egy gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök a mai helyzet alapján?

Úgy gondolom, hogy a jelenlegi helyzetben teljesen felértékelődik a vidék helyzete.  Viszont ahhoz, hogy az embereket vonzza a vidék, sajnos történnie kellett valaminek. Az emberek most kerülik a tömeget, a nagyvárosokat, ezért sokan a hétvégi nyaralójukba utaznak le és így próbálnak védekezni a korona vírus ellen, viszont a mezőgazdaság nem állhat le.

– kezd bele Márta a témába.

Mivel még nem kerültem ki a munkaerő-piacra, így saját tapasztalataim, környezetemben lévő élethelyzetekből fogalmazom meg gondolataim. Vidéken, egy nyírségi kisvárosban Nyírlugoson töltöttem a gyerekkorom, de a gimnáziumi éveim óta közel 12 éve Debrecenben élek és itt folytatom tanulmányaim jelenleg. Így mondhatni mindkét életformáról vannak tapasztalataim. Gyerekként úgy gondoltam, aki városban él gazdag, ma már tudom, aki vidéken nőhet fel, a világ leggazdagabb embere lesz.  Napjainkban természetesnek vesszük, ha leemelhetjük a polcról a banánt, a narancsot, a citromot, de ezek a dolgok nagyszüleim idejében igazi kuriózumnak számítottak.  Ha csak a gyerekkoromra tekintek vissza, nem ettünk télen paradicsomot, ma már ez is lehetséges. Ezek mögött hatalmas munka van, ami a XXI. századi embernek természetes dolog.  Vajon hányan gondolkodnak el azon, hogy milyen fáradságos és kemény munka van egy vasárnapi ebéd hozzávalói mögött?

– teszi fel a kérdést Márta.

És a kérdés jogos. Amíg a panelrengetegben felnövő gyermekek sokasága még paradicsompalántát sem látott életében, addig nem meglepő, amikor felnőtt emberek is képesek meglepődni, miért nincs a piacon vákuumcsomagolva a kígyóuborka egyesével. De ugyanígy a januárban megjelenő eper (szamóca) látványa is megtévesztő lehet.

a világ leggazdagabb embere
Haramura Márta Zsanett

Hogyan állnak a mai fiatalok a vidékhez, a vidéken való megélhetési lehetőségekhez, hol képzeled el a jövőd?

Ma fiatalnak lenni nehéz, a vidéki megélhetés egy ma induló, velem egykorúnak nem könnyű.  A Debreceni Egyetemen eltöltött éveim alatt különböző élethelyzettel rendelkező hallgatótársakat ismertem meg. Azt tapasztaltam, ha van családi gazdaság, akkor nyilván a generációváltás elkezdődik és próbálják átvenni a növénytermesztési, állattenyésztési feladatokat, hazatérnek. Viszont akiknek nincs otthon föld, gazdaság ott két lehetőség van. Tanulmányuk után hazatérnek és a helyi önkormányzatnál, kisebb cégeknél helyezkednek el vagy maradnak a nagyobb városokban és új lehetőségeket keresve próbálnak boldogulni. Ez az időszak pont egy olyan helyzet, ami szerintem utat mutathat a későbbiek során a fiataloknak, hogy ne féljenek a vidéktől. Nyilván előttem is egy nehéz helyzet áll, hiszen most a gazdaság nagyon rossz világát fogjuk átélni, elég csak érzékelni az élelmiszereken a drágulást.

Kevés fiatal képes lemondani a nyári fesztiválokról – meséli Márta – vagy a hétvégi szórakozásról, így nem is igazán vonzó számára a vidék, hiszen ha nincs is gazdaságunk akkor is egy kisebb kertet gyomlálni, gondozni kell. Nekünk nincs saját családi gazdaság, de a nyarakat mégis mezőgazdasági munkával töltöttem el 2012 óta Ausztriában keresztszüleimmel, unokatesóimmal, szüleimmel és testvéremmel. A kukorica címerezés addig számomra ismeretlen fogalom volt, hogy mit is jelent és miért is van rá szükség. Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy későbbi tanulmányaim az agrár szakmához kapcsolódjon .  

Kemény, poros, fárasztó munka a krumpli- vagy hagymaválogatás, a kerti munkák, de azt gondolom a mezőgazdasági munka megtanít az életre. ”

Jelenleg az ország 2. legnépesebb városában töltöm a mindennapjaim, így nyilván volt szerencsém belekóstolni, milyen egy pörgős, de ugyanakkor nyugodt városban élni. Szerencsére Nyírlugos egy órára van Debrecentől, így elég sokszor hazalátogatok szüleimhez, igénylem a vidéki csendet, a nyugalmat, a kertet és a kiskutyáim.  Szeretnék a későbbiek során kertes házat, amit gyümölcsfák, a szőlő, a zöldséges- és virágoskert tesz ékessé. Úgy gondolom, hogy ezt csak vidéken fogom elérni a mai ingatlanárak mellett. – meséli lapunknak terveit Márta, aki igazán érti és tudja értékelni a vidéki élet adta biztonságot és nyugalmat.

Nyírlugos, az ország egyik legfagyosabb szeglete. Milyen helyzetben vannak ott a mezőgazdaságból élők és most várható-e változás a kialakult gazdasági helyzetben? Mi történt a málnával?

Pontos adatokat nem tudok sajnos, hogy hányan élnek meg mezőgazdaságból, de azt tudom, hogy nagyon csekély százaléka a város lakosságának. Igazából a környező városokban több gyár is található, így sokan ingáznak naponta vagy külföldön próbálnak megélhetési formát találni.  Leginkább a fiatalok, akik elhagyják az országot és szerencsét próbálnak egy jobb jövő reményében.  Viszont vannak fiatal gazdák is illetve pár család jövedelem kiegészítésként méhészettel foglalkozik, de ez tényleg alig pár százaléka a lakosságnak. Pár évtizeddel ezelőtt pedig nem volt olyan család, akinek a kertjében ne termett volna málna. Anyai és apai nagyszülők is termesztették, így gyerekként nyári program volt a határban, a kertben a málnaszedés. Ám ezekre az időkre mégis jó szívvel gondolok vissza, hiszen megtanították, hogy mindig beérik a munka gyümölcse, kivéve ha az ember Nyírlugoson lakik. – neveti el magát Márta – Hiszen sajnos sokszor éltük már meg mi is, hogy a kertünkben lefagyott a gyümölcsfa és a málna. Egyre többször hallhattunk Nyírlugosról a médiában, ahol hidegrekordok dőltek meg. A felvásárlói árak is egyre csökkenni kezdtek a 2000-es évek elején, így már a mi kertünkbe is fogytak a sorok száma, hiszen a klímaváltozás és az árak azt eredményezték, hogy nem éri meg. 2018-ban felszámolták az ország legnagyobb, 18 hektáros málnaültetvényét Nyírlugoson, elsősorban az időjárási károk illetve a munkaerőhiány miatt.  Viszont még mindig vannak, akik a nyár egy részét feláldozva a családdal közösen szedik a málnát, hiszen munkaerőt találni elég nehéz.

Lassan 20 éve a lelkem a kertészeté hivatalosan is, de nőként ez egy speciális dolog. Az idősebb generáció és a férfiak nehezen fogadják el a női szaktanácsadókat, hát még ha fiatal is. Nem félsz ettől?

Azt hiszem az egyik legnehezebb feladat nőként helytállni és bizonyítani az agráriumban. Bár éppen ezért is tetszik ez az egész, számomra kihívás.  Nemcsak a munkakeresés nehéz, de még jobban ki kell vívni a tiszteletet a későbbiek során. Sokkal többet kell azon dolgozni, hogy kellő tekintélye legyen egy nőnek.  Csoportvezetőként megtapasztalhattam, hogy milyen is különböző korú és nemű emberekkel együtt dolgozni és fegyelmezett, pontos munkát elvárni. – vallja Haramura Márta Zsanett.

Leendő növényorvosként hogyan látod jelenleg a mezőgazdasági helyzetet?

Az alapszakomat tekintve és azt, hogy nem foglalkozott a család főállásba mezőgazdasággal, emiatt kevesebb rálátásom van még a mostani mezőgazdasági helyzetre, így pontatlan információt nem szeretnék adni. Bár már most érzékelhető, hogy az idénymunkások ingázása a nyugati országokba nehezen lesz megoldva, mint például Németországba, a határzár miatt.  Magyarország is hasonló helyzetben van, hiszen egy bizonytalan helyzet előtt áll az egész világ. Fontos, hogy a mezőgazdaságba se legyen felhalmozás, tekintve például a növényvédő szereket, amiknek felhasználási ideje van. – mondja Márta, majd hozzáteszi:

A napokban egy külföldi cikkben mutatták be, hogy sajnos az emberek a felhalmozott élelmiszereket kukákba dobálják, ezért próbáljunk odafigyelni arra, hogy miből mennyit tárazunk be és gondoljunk egymásra. Talán most az emberek jobban értékelik majd a magyar termelők gyümölcseit, zöldségeit. Talán az egészséges, biotermékeket majd most jobban keresi a lakosság. Talán most kicsit többen mondanak köszönetet a gazdáknak. Hiszen tudjuk, mezőgazdaság nélkül nincs élet!

Ha még több tippre vágysz, kövesd YoutTube csatornánkat is!

Még több gazdariportot olvasnál? Nézd meg az előzőeket!