Méhészfamília: “Lenne mit tanulni a méhektől!”

Méhészfamília: “Lenne mit tanulni a méhektől!”

A csodálatos mezőgazdasági szakmák közül most a méhészettel fogunk foglalkozni és egy olyan családi, többgenerációs méhészcsalád legifjabb méhészével beszélgettünk a Czakó kertben, aki az örökölt tudást továbbviszi és még többet ad majd hozzá az elkövetkező évek során. Ők a Mézcsepp Manufaktúra vagyis a Szabó családból Szabó Zoltán, méhész.

Nagypapám 1965-ben fogta be az utcájukban az első méhraját. Édesapám tőle tanulta és hobbiból 1992-ben kezdett saját méheket tartani. Az évek alatt egyre nagyobb állományt fejlesztett, mi, gyerekek pedig minden nyáron “diákmunkásként” segítettünk a pergetésben. A középiskola után elvégeztem a Szent István Egyetem mezőgazdasági mérnöki szakot, így a méhek mellett a növényeket is behatóbban megismerhettem. Az egyetem mellett egyre több munkafolyamatban vettem részt, hogy elsajátítsam a méhészet fortélyait és 2016-ban saját állományt alakítottunk ki a már meglévő 150 méhcsaládból. Jelenleg édesapámmal méhészkedek, a munkafolyamatok nagy részét közösen végezzük, a méz kipergetéséig. Nekem jelenleg 80 méhcsalád az aktív állomány, mellette mintegy 30 kölyökcsaláddal történik a betelelés.

https://www.youtube.com/watch?v=mtaPtSatUpA>

Kezdi is mesélni a családi indulást és majd a későbbi folytatást Zoli, aki kifogyhatatlan az ötletekből, így nem véletlen, hogy megkóstolhattuk már a saját mézből készült müzliszeletét vagy kóstoltuk a mézes teáját is (bár ez utóbbi még kísérletezés alatt van, hiszen csak a tökéletes termékből lesz végül valódi termék).

Gyakran hallom méhész barátoktól is, hogy nap végén máris kezdik a második, éjszakai műszakot, amikor indulnak a kaptárakkal tovább és tovább. De hogyan zajlik nálatok az élet?

Méhészként a legnehezebb talán a rugalmasság. Eltervezhetünk egy pergetést, vagy vándorlást, de egy esős idő mindent felboríthat. Ehhez lehet alkalmazkodni és kreatívan átcsoportosítani a heti tennivalókat.
Egy-egy munkafázis heti vagy havi rendszerességgel történik, ráadásul vannak extrém időpontban végezhető munkák, mint például egy vándorlást csak éjszaka lehet elvégezni, vagy a téli élelem feletetését szürkület után. A méhészetet nem nevezném klasszikus állattartásnak, bár házi méhnek hívjuk, nincsenek úgy domesztikálva. A méhek tudják mi a dolguk, önellátóak. A méhésznek a családok kondícióját állomány szinten kell kezelnie, virágzó méhlegelők biztosításával. A méhcsaládokat heti rendszerességgel ellenőrzöm, ha nincs a közelben természetes víz, akkor pár naponta friss vizet viszek nekik. Tavasszal és ősszel minden méhcsaládot jó kondícióba kell hozni, ellenőrizni a méhanya petézést, a népesség mennyiségét, szükség esetén népesebb családból méhekkel megerősíteni. A szezonban, áprilistól júniusig lehetséges szaporítani, tehát a legerősebb családokból kölyökcsaládokat képezni, méhanya nevelésére, vagy gyengébb méhcsaládok későbbi megerősítésére. Április végétől augusztus elejéig 2-3 hetente új méhlegelőre költözünk velük, a már elvirágzott növények helyett éppen virágzó erdőbe vagy szántóföldre. Szinte minden költöztetést pergetés is követ, hogy minél tisztább fajtajellegű mézet vegyünk ki a kaptárból. A hét második felében pedig már a hétvégi piacokra töltöm a mézet, illetve hétvégén piacon árusítok.

– meséli Szabó Zoltán, méhész

Az elmúlt pár évben igen nagy botrány volt a hamis mézek világában is ugyanúgy, ahogy a tetemes méhhalálozások okaira sem teljesen derült még fény. Hogyan látod, van-e hatása a hamis mézek megjelenésének a mai magyar piacra?

A 2019-es év nem tekinthető jó méhész évnek. Gyengén teleltek a családok tavaly, országosan kisebb állománnyal indult a szezon, ami a mézek mennyiségén is meglátszik. A méznél is az ár az egyik legfontosabb tényező világszerte. Természetesen minél olcsóbb, annál gyengébb a minősége. Így a hamisított mézek alacsony ára lenyomja a piaci árakat, illetve egy-egy csalódott vásárló gyanakodva méregeti a valódi mézet is. A Magyarországon termelt méz azon túl, hogy az ország lakosságához és méretéhez képest is kiemelkedő mennyiség világviszonylatban, még prémium minőségű is. Ezért javító minőségnek használják, amit itthon is sok helyen értékesítenek.

– válaszolja a szakértő.

A javító méz azt jelenti, hogy egyes hamis mézekhez keverik még az üvegekbe kerülés előtt. Egyes folyékony cukorfajták nagyon nehezen különböztethetőek meg a valódi méz ízétől és állagán túl, így a nagyipari mézeknél a multik polcain érdemes kissé elővigyázatosabbnak lenni. Sokszor csak a hozzáértők tudják megkülönböztetni a valódi mézet a hamistól, ami a méz gyógyhatásait tekintve is komoly problémákat eredményezhet. (Nem mindegy, hogy valódi mézet használunk gyógyászati célra vagy hamis cukorszirupot ugyebár.) De nézzük, hogyan látja egy hozzáért. Hogyan tudjuk mi, hétköznapi emberek megkülönböztetni a valódi mézet a hamistól?

A mézek hamisítása tulajdonképpen a jobb minőségű méz hígítása gyengébb minőséggel vagy nem mézzel. A méz hamisításának többféle módja létezik, antibiotikummal szennyezett méz gyantaszűrése, cukorszirup feletetése virágzás alatt a méhekkel, izocukor…stb. Ránézésre nehéz megkülönböztetni az így felhígított mézet. Íze semlegesebb és általában hígabbak, viszont a természetes mézek víztartalma is függ a kaptártípustól, vagy hogy esett-e az eső a gyűjtésekor.
Sokan jönnek oda hozzám a piacokon: „ugye a hamis méz becukrosodik?”
Nem szeretem ezt a kifejezést. Az igazi méz egyik ismérve, hogy kikristályosodik a cukortartalma. Még az akácméz is bekristályosodik néhány hónap alatt. Ez a folyamat természetes, a kaptárban is megtörténik. A méznek kevesebb, mint 20%-a víz és 75-85%-át természetes cukrok alkotják. Tehát túltelített, és ki fog csapódni. Ezt nevezzük kristályosodásnak. A mesterségesen előállított mézpótlók nem kristályosodnak ki szobahőmérsékleten. Ha valaki biztosra akar menni, egy kis üveg mézzel próbálja ki. A természetes mézek előbb opálosodnak, majd egységesen bekristályosodik. Ehhez vegyesmézeknél néhány hét elég, de akácméznél akár fél év is lehet. A klasszikus erdei vegyesvirágméz az egyetlen, amelyik csak kásás állapotig kristályosodik.
Egy hamisított mézben is kialakulhatnak kristályok, de a nagyja híg marad, amiben az a kevés kristályos méz lebegni fog.

– adja meg a legfontosabb tudnivalókat a hamis és valódi mézről Szabó Zoltán.

A méhészkedést sokan veszélyes szakterületnek gondolják, félnek a méhcsípésektől, viszont ahány méhésszel eddig a sors összehozott, mind imádta a szakmáját, fittyet hányva a veszélyekre. Mit szeretsz a méhészkedésben?

A mézet. – nevet Zoli. – Azt szoktam mondani: én magamnak méhészkedek, csak a felesleget kiviszem a piacra.
Ez a méhek jótékony munkájának az eredménye, ami nem csak egy élelmiszer, hanem egy összetett folyamat gyümölcse. A növények, a Föld, a napsütés, az eső és az élőlények összhangja.
Számomra a méhekkel töltött idő egyfajta feltöltődés. A természetben, szabad levegőn, a világ zajától távol. A méhek világa egy csodálatos és igazságos világ, ahol mindenki a közösségért van, és minden a túlélést szolgálja. Ebben lenne mit tanulnunk tőlük. Másrészt az élelmiszereink megtermeléséhez nélkülözhetetlen állatok, akik fáradhatatlanul küzdenek a természet és a környezetünk fenntartásában. Jó érzés ennek a részévé válni. A méz pedig….maga a folyékony arany.

A folyékony arany….ahogy kimondtad, az eredeti címötletem dugába is dőlt, mert rögtön feladat elé állított, melyik a jobb: a tanulni valónk van tőlük….vagy az, hogy mekkora kincs van a kezünkben a méz által? De az, hogy egy igazságos közösségben élnek, ez is talán van annyira fontos eltanulnivaló, amit az állatvilág az orrunk előtt mutat, mégis nehezen vesszük észre.

De maradjunk a szakmánál….Többféle kaptártípus létezik és többnyire ha elkezdek egy méhésszel beszélgetni, akkor ez is előkerül témaként, hogy ő melyik kaptártípussal dolgozik. Nálatok melyik vált be?

A történelem folyamán többféle típust használtak a méhészek. Ezek nagy részét ma is használják, a környezet lehetőségeitől függően, hiszen méhek a sarkköröket leszámítva mindenhol élnek. Vannak méhkasos méhészetek, vannak odvas méhészetek, vagy a vadon, fákon élő méhek lépeinek levágásával is foglalkoznak több helyen. A kaptáraknak is vannak felülről vagy akár hátulról kezelhető típusai. Ez utóbbinál minden keretet el kell távolítani, hogy az első keretet is megnézhesse a méhész. Az előbbinél lehetséges minimális zavarással, csak egy-egy keret kiemelése.
Manapság, a legelterjedtebb kaptárak között két típust lehet megkülönböztetni. A fekvőt és a „rakodót”.
A fekvő típusok a „régebbiek”, itthon nagyrészt az úgynevezett nagyboconádi kaptárakat használják, mi is ilyenekkel dolgozunk. Nagyobb a keretek mérete, így a méhek egy keretben tudnak fejlődni és mézet raktározni, ami a tél átvészelésénél előnyt jelent, mézelvételkor viszont keveredik a fiasítás a mézzel, illetve nehezebben elkülöníthető az előző méhlegelőn gyűjtött méz. Itt 12-18 keret van típustól függően egy méhcsaládnál. A keretek a kijáróra lehetnek merőlegesen, vagy párhuzamosan. Ez utóbbinak előnye, hogy a méhek jobban tudják szabályozni a levegő áramlását, mivel a széltől a szélső keret megvédi a fészket, így jobb a hőszabályozás is. A kaptár kinyitásakor azonnal áttekinthető a méhcsalád, könnyen hozzáférhetők a fiasításos keretek, vagyis a fészek. A kaptár takarításához ki kell pakolni a kereteket. A pergetést a méheknél kell elvégezni, a kipergetett kereteket pedig visszarakni a kaptárba.
A rakodó típusnál ezzel szemben legóként egymásra rakható „fiókokból” áll a kaptár, amikben alacsonyabb keretek kapnak helyet. Itt a méhész jobban el tudja különíteni a mézteret és a fészket. Kevesebb méhhel dolgozik pergetéskor, tisztább fajtaméz nyerhető ki. Viszont vándorméhészetnél minden kaptárat össze kell kötözni. Ha a fészekkel szeretne dolgozni, a méztereket (akár 2-3 is fent lehet egyszerre) le kell emelni, mivel az a legalsó fiókban van. Egy méztér akár 30 kg is lehet. A modern úgynevezett higiénikus kaptárak is ezt a szétszedhetőséget használják ki, a fészek alatt egy tálcán az összegyűlt viaszmorzsalék egyszerűen kihúzható és eltávolítható. Pergetéskor a mézteret leemelik, és elszállítják a méhész telephelyére, méhmentesen, zárt helységben kipergethető. A kipergetett kereteket hűtve raktározzák az újra felhasználásig, hogy a viaszmoly ne tudjon kárt tenni benne.
Minden kaptártípus más felszerelést és más munkamenetet követel, ezért egy méhészetben általában egy fajta kaptárat használnak.

– magyarázza a méhész.

Nekünk tolnai konténerben vannak a méhek, melegépítményes nagyboconádi kaptárakban 18 kereten. Ez egy kb 5,5 méter hosszú 2 méter széles és bő 3 méter magas fémszerkezet, ami négy lábon áll, így teherautóval könnyedén szállítható, nem kell a kaptárakat egyesével felpakolni. A konténer két oldalán fiók-szerűen egymás fölött 4 sorban helyezkednek el a kaptárak, középen pedig egy kezelőfolyosóra húzhatók ki. A méhek kijárója kifelé néz, arra párhuzamosan elhelyezve nagyboconádi kereteket használunk. A fészket egy anyaráccsal elválasztom a méztértől, hogy minél kevesebb fiasítás keveredjen a kipergetendő mézzel, amivel a méhek fejlődése folyamatos marad. Mivel a mézes kereteket nem tudjuk szállítani, a vándortanyán pergetünk. A teherautónk platóján alakítottunk ki „mobil” pergetőhelységet, hogy a modern elvárásoknak megfelelő higiéniát akár erdőben, akár szántóföld mellett is biztosítani tudjuk.

Ízesített mézek: sok méhész ellenkezik ellene, mert szerintük az már nem is méz. Hogy látod? Mennyire érdekes a vevőnek, mennyire helyes dolog szakmailag….

A méz úgy teljes, ahogy a méhek beérlelték. Ez vitathatatlan. Mégis sokan keresik a különlegességeket. A hangsúly azon van, ezt hogyan érjük el. Érthető, ahogy mogyorós vagy levendulás kávét, úgy gyógynövényes mézet is lehet készíteni. Ettől a méz értéke nem csökken, hiszen ha jól csináljuk, és a levendulát, mentát, zsályát vagy akár több féle gyógynövényt áztatunk bele, akkor a beltartalom nő. Szakmai berkekben amennyire én tapasztaltam, a növényekkel ízesített mézeket elfogadják, bár egy-egy vaskalapos méhész elborzadhat tőle, mondván: „elrontja a méz ízét”.
Ugyanezek az ízek elérhetőek kémiailag aromaanyagokkal, amit én is teljes mértékben elvetek. A méz maradjon méz, és mint olyan, egészséges, adalékoktól és vegyszerektől mentes!

– vallja Zoltán.
Készül a lépesméz

Van-e olyan hogy tiszta akácméz, tiszta levendulaméz, tiszta gesztenyeméz valójában vagy ez mind csak virágméz valami nagyobb százalék levendulával, gesztenyével stb…hogyan kell ezt gyakorlatban elképzelni?

A mézek fajtáinak elválasztása elsősorban az időn múlik, elvirágzáskor, a következő virágzás kezdete előtt ki kell pergetni. Ezek a növények egymás után virágoznak nagy mennyiségben. Sok másik növény is virágzik mellettük, ezért minden mézben van valamilyen mértékben más nektár is. Még a legtisztább akácméz is tartalmazza vadvirágok mézét. Ettől lesz más íze vagy színe akár pár km-rel arrébb gyűjtött azonos fajtájú méznek is.
A ritkaságnak számító mézek, mint a gesztenye vagy a levendula pedig jóval kisebb mértékben termelnek nektárt, így azok mennyisége mellett a méz fajtajellege is változatosabb lehet.
Ennek kiemelkedő fontossága a pollenallergiások számára van. A selyemfű és az akác virágzata olyan kialakítású, hogy a méhek nem érintkeznek a porzókkal, ezért minimális a pollentartalma. Ha ezekbe a mézekbe nagyobb mennyiségű „idegen” nektár, és ezzel virágpor kerül be, akkor a pollenallergiások nem fogyaszthatják. Mi évtizedek óta ugyanazokra a méhlegelőkre járunk és különösen odafigyelünk ezeknél a mézeknél a pergetés időzítésére, hogy pollenallergiások is tudjanak a méheink mézéből fogyasztani.

Ha a Mézcsepp Manufaktúra mézeivel szeretnél találkozni, akkor kövesd őket a Facebookon vagy Zoltán vár szeretettel a Czakó Termelői Piaczon minden szombaton 8-14 óra között.

Fotók: Szabó Zoltán, Mézcsepp Manufaktúra