Mayerné Répási Adrienn Sokszor lehet hallani és sok helyen olvasni arról, hogy a világörökség részét képezi egy adott helyszín vagy kulturális érték és védett. Viszont azt már jóval ritkábban tudják, hogy ez pontosan mit jelent és hazánk területén hány ilyen helyszín van.
Az UNESCO a Világörökség Programját 1972 novemberében alapították meg. A program fő célja a volt, hogy az emberiség értékes kulturális és egyedi természeti értéket nyilvántartásba vegye, óvja, védelem alá helyezze. Az országoknak, amelyek erre a listára kerülnek, vállalniuk kell, hogy megóvják a területükön lévő világörökségi helyszíneket a későbbi generációk számára hiánytalanul. Ezt a nemzetközi szerződést eddig 194 ország képviselői írták alá. Hazánkból nyolc természeti és kulturális érték került fel eddig és további 11 vár a sorára.
Pedig nem is oly egyszerű felkerülni e nívós listára. Először a javaslati listára kerülnek fel, és több pontnak meg kell feleljenek ahhoz, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága döntsön a sorsukról, évente egyszer.
2015. év után a lista 1031 világörökségi helyszínt tartalmaz. Ezek közül 802 kulturális, 197 természeti, a fennmaradó 32 kulturális és természeti világörökség is egyben.
Magyarország világörökségi listáján lévő helyszínek
Az első magyar helyszín 1987-ben került fel a listára. Hollókő, a Duna-part Budapesten és a Várnegyed. Azóta további helyszínek csatlakoztak hozzá, például az Andrássy út, a Hősök tere és Millenniumi Földalatti Vasút.
Hollókő
1987-ben került fel a világörökségi helyszínek közé kulturális szempontból. A Cserháti hegységben, Nógrád megyében fekszik, a palóc település. A 17-18- században alapított falu máig őrzi a népi építészet és a falusi élet, a palóc kultúra jellemzőit. A lakóházak lakottak, stílusukban, építési módjukban felismerhetőek a régi palóc hagyományok. A hagyományőrző, tisztelő lakók a legtöbb épületet most is eredeti rendeltetésének megfelelően használják. A hagyományos épületek mellett a helyi hagyományok, a népviselet és a gasztronómia is beletartozik Hollókő világörökségébe.
Budapesten Duna-part
1987-ben került a csodás Duna-partunk világörökségi védelem alá, kulturális megfontolásból. Több jelentősebb épület együtt alkotja a látványvilágot, mint az Országház, a Műszaki Egyetem épületei, a Széchenyi lánchíd, Széchényi tér, a Magyar Tudományos Akadémia, Gresham-palota, a Gellért fürdő, a Gellért-hegy és Szabadság-szobor, a Citadella, a Szabadság tér, a Mátyás-templom, a Szentháromság-szobor, a Halászbástya, egészen a Margit hídig. Mindegyik hazánk ikonikus épülete, tere, mely magában hordozza a múltat, és a tervezők, készítők rengeteg munkáját.
Az Országház Magyarország egyik jelképe. Itt székel a Magyar Országgyűlés, itt található a Szent Korona és a többi koronázási jelvény (a palást kivételével). Az építése 1885-ben kezdődött, és 1904-ben fejeződött be. Steindl Imre tervezte neogótikus és eklektikus stílusban Európa második és a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete. De szinte bármelyik térről, épületről rengeteget lehetne mesélni. érdemes egy nagyobb, átfogóbb sétát megejteni arrafelé járva!
Budai várnegyed
A főváros szívében, az I. kerületben található. Budapest fő kulturális és turisztikai központja. A Budavári Palota az egyik legjelentősebb épülete. A komplexum már az 1300-as évektől épült, így a reneszánsz, a barokk és neobarokk stílusjegyek is megtalálhatók rajta. A palota volt a magyar uralkodók székhelye. A Szent György tér is hozzá tartozik, továbbá itt található a köztársasági elnöki rezidencia, azaz a Sándor-palota, a Várszínház és a Budavári sikló felső állomása, és a történelmi lakónegyed is. Szintén történelmileg, és építészetileg is fontos épületek, terek, melyeket magába foglal a Budai várnegyed.
Andrássy út
Budapest leghosszabb 2310 méter hosszú sugárútja sem méltatlanul került a világörökség védett helyszínei közé, A VI. kerületben, Terézvárost szeli ketté. Az útszakaszt paloták, villák, szebbnél szebb épületek szegélyezik. Az Andrássy úton olyan épületek találhatók, mint a Magyar Állami Operaház, a volt Balettintézet, Párizsi Nagy Áruház, a Zeneakadémia, a Műcsarnok, továbbá több múzeum is, mint például a Terror Háza Múzeum, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, a Postamúzeum, a Liszt Ferenc-emlékház. 2002 óta képzi a világörökség részét.
Hősök tere
A Hősök tere Budapest egyik legfontosabb tere. A XIV. kerületben található. Millenniumi emlékmű, Szépművészeti Múzeum, Műcsarnok, Dózsa György út a határai a térnek. Wekerle Sándor miniszterelnök bízta meg elkészítésével Zala György szobrászt és Schickedanz Albert építészt. Eredetileg 14 magyar uralkodó szobra állt az emlékműben, majd később bővítve lett. De volt, ami le is került. A nevét a tér 1932-ben kapta. Nézzük, milyen szobrok állnak jelenleg is a téren. Millenniumi emlékmű, Gábriel arkangyal, Árpád fejedelem, Tétény, Ond, Kond, Tas, Huba, Előd, Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos, a Munka és Jólét szobra, a Háború lovas kocsija, Hunyadi János, Mátyás király, Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, a Tudás és Dicsőség szobra, a Béke lovas kocsija áll.
Ide tartozik még a Műcsarnok, ami eklektikus stílusban épült, a Szépművészeti Múzeum és a fentebb említett Millenniumi emlékmű, melyeket Schickedanz Albert tervezett, a múzeumokat pedig Herzog Fülöp Ferenccel közösen tervezték. A Millenniumi emlékmű bronzszobrai pedig Zala György munkái.
Millenniumi Földalatti Vasút
Ismertebb nevén Kisföldalatti 2002 óta a világörökség része. M1-es metróvonalnak is nevezik. Vörösmarty tér és a Mexikói út állomások között közlekedik, és legnagyobb részt az Andrássy út alatt halad. 1896-os megnyitásával Budapest első metróvonala. Balázs Mór javaslata került megtervezésre, és a Siemens, valamint a Halske cég 1894-ben készített rá tervet. 1896. május 2-án került használatába, Ferenc József nyitotta meg a rekordidő alatt épült első motorkocsis üzemű földalatti vasutat.
Aggteleki-karszt és Szlovák-karszt barlangjai
1995 óta a világörökség része a páratlan természeti képződmény. Magyarország és Szlovákia közös világörökségi helyszíne, mivel a két ország határvidékén található. 712 barlangot magában foglaló barlangrendszer az a hely, melyet kár kihagyni a bakancslistából! A barlangban nagyméretű sztalaktitok, sztalagmitok, megkövült fosszíliák alakultak ki, de egy jéggel teli szakadék is található ami, tengerszint feletti magasságát figyelembe véve egyedülálló Európában. Kőkori emberekről is találtak bizonyítékokat. A barlangrendszer egy része látogatható csak.
Pannonhalmi Bencés Főapátság
1996 óta kulturális világörökség része. A Győr-Moson-Sopron megyében található Pannonhalmi Bencés Főapátságot 996-ban alapították. Hazánk egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja is. Jelenleg is lakott, szerzetesek által működtetett iskola is helyet kapott benne, ahogy egy arborétum is. De értékes kéziratokat és ősnyomtatványokat is őriznek benne. Az 1996 óta világörökség részét képező Pannonhalmi Főapátsághoz látogatók még egy újabb látványossággal számolhatnak. A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. a 2015-ben átadott Boldog Mór kilátó, és az azt övező erdei tanösvénye mellé lombkorona tanösvényt is épített, amit 2018 adtak át.
A Pannonhalmi Főapátság Arborétumáról írtunk már korábban is.
Hortobágyi Nemzeti Park
1999-ben került fel kulturális formában a listára. Hajdú-Bihar megyében, Debrecentől 36 kilométerre található. Hortobágy Európa legnagyobb egybefüggő természetes füves térsége. Az 1973-ban létrehozott Hortobágy Nemzeti Parkhoz a pusztán kívül hozzátartozik a Nagykunság egy jelentős része is. Azért került fel a listára, mert a területen még most is hagyományos állattartást és legeltetést folytatnak. A pásztortársadalmak által formált kultúrtáj, amely máig hordozza a több ezer éves hagyományos tájhasználat ép és látható nyomait. Az ősi magyar állatfajta, a szürke marha fő élettere. A vízfolyások miatt számos kőhíd épült a pusztában. A leghíresebb a kilenclyukú híd. Felejthetetlen élményekkel gazdagodhatunk, ha meglátogatjuk személyesen is.
Pécsi ókeresztény sírkamrák
2000-ben kerültek világörökségi listára a Pécsen található, kulturális szempontból fontos ókeresztény sírkamrák. A temetőt már a 18. század végén ismerték. Pécs, egykor Sopianae nevű település volt. 4. századi ókeresztény közösségnek a temetője, kápolnája, a sírkamrája és az ott található sírok jelentős történelmi emléket hordoznak. Az ókeresztény sírkamrák közül három látogatható jelenleg is.
Fertő-táj
2001-ben került a listára. Magyarország és Ausztria közös világörökségi helyszíne. Fertő-tó és a tó mindkét partja, a tót körülvevő dombok, a Soproni-hegység nyúlványai mind védelem alá kerültek. Magyar oldalon továbbá a Fertő–Hanság Nemzeti Park és a fertődi Esterházy-kastély is ide tartozik. Az osztrák oldalról több község, például Neusiedler, vagy a Seewinkel park tartozik hozzá. A tó körüli természetes élőhelyek megóvása is fő cél. De bővelkedik korábbi korok emlékeivel is, régészeti lelőhelyekkel, ókori szentélyekkel és kastélyokkal. A tó és a közvetlen környéke Közép-Európa legnagyobb madárrezervátuma. Számos költöző madár fő vonulási útja erre vezet. Páratlan madárvilága, látványa miatt érdemes ellátogatni főként a Fertő-tájra.
Tokaji borvidék
2002-ben kulturális világörökségi rész lett híres borvidékünk, Tokaj, ami a Zempléni-hegység lábánál fekszik. Nincs olyan ember, aki ha magyar borról van szó, ne Tokajt emlegetné azonnal. Tokaj települését a 11. században alapították, a neve szőlőt jelent törökül. A Tokaj-hegyaljai borvidék kihagyhatatlan a minőségi bort kedvelők számára.
Remélhetőleg itt nem áll meg kis hazánk és további kulturális és természeti különlegességünk kerül fel majd az UNESCO világörökség listájára. Többek között jelenleg is van beadva.
A várólistán szereplő tételek a Budai termál karsztrendszer barlangjai, Esztergom középkori erődítménye, Visegrádi Középkori királyi székhely és díszudvar, Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok, Erődrendszer a Duna és a Vág összefolyásánál Komárom-Komárno-ban, az ipolytarnóci ősélőhely, Tájházhálózat Magyarországon, A Tihanyi-félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi-tó, az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai, „Dunakanyar-kultúrtáj” , a Visegrádi középkori királyi központ és vadászterület, illetve Esztergom középkori vára korábbi két várományosi helyszín összevonásával, római limes magyarországi szakaszai.
Ha mindezeket végigjártad és további látnivalókat keresel hazánkban, érdemes az arborétumokat is célba venni, például a Kecskeméti Arborétumot.
