Avarégetés: Januártól tilos avart égetni a kertben

Avarégetés: Januártól tilos avart égetni a kertben

Ahogy beköszöntött az ősz, megugrott a tűzoltók riasztásának száma. A magyar emberek jellemzően öngyújtóval kertészkednek, és egyszerűen elégetik avart a többi kerti zöldhulladékkal együtt. Ez amellett, hogy sok munkát ad a tűzoltóknak, erősen környezetszennyező és egészségkárosító is. A környezetvédelmi szempontok miatt jövőre változik a szabályozás. #avarégetés

Januártól szeptember közepéig kicsivel több mint 6 ezer szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat. Közülük nem is egy több száz hektáron pusztított, a lángokat sokszor 40-50 tűzoltó tudta csak megfékezni órákig, néha napokig tartó megfeszített munka árán. Az idén leégett terület nagysága nagyobb, mintha 10 ezer focipálya égett volna le.

Idén még az önkormányzaton múlik

Nem egységes az ország abból a szempontból, hogy szabad-e égetni a kertben: van ahol szabad, van ahol pedig tilos kerti zöldhulladékot égetni. Ez attól függ, hogy az önkormányzatnak van-e kifejezetten a kerti zöldhulladék-égetésről szóló rendelete. A hazai települések 80 százaléka engedélyezi az avar és egyéb növényi eredetű hulladék időszakonkénti elégetését. Ez mintegy 2800 önkormányzatot jelent, ennyi településen el lehet égetni a száraz növényeket. Ahol nincs ilyen rendelet, ott tilos. Budapest teljes területén tilos például avart égetni. Ott sem lehet tetszés szerinti időpontban meggyújtani a kerti zöldhulladékot, ahol megengedőbb az önkormányzat, kizárólag a rendeletben meghatározott időben és módon szabad égetni. Fontos, hogy ahol engedi is a rendelet az égetést, ott sem végezhető akárhogy ez a tevékenység, a tüzet soha nem szabad felügyelet nélkül hagyni. Mindig legyen a közelben egy szerszám amivel kordában lehet tartani a tüzet és néhány vödör víz vagy a kerti slag, amivel el lehet oltani. Ha pedig feltámad a szél, az égetést abba kell hagyni. A több mint 6 ezer szabadtéri tűz fele egyszerű kerti égetésnek indult és onnan terjedt tovább. Komoly égési sérülések és halálesetek is előfordulnak minden évben, holott csak egy kis gazégetésnek indultak ezek is.

Az anyag nem vész el, csak átalakul

A lehullott falevelek, lemetszett gallyak, levágott ágak elégetése kézenfekvő megoldásnak tűnik, hiszen néhány perc alatt több köbméter száraz növényből csupán egy kupac hamu marad hátra. Az avar elégetésével azonban nemcsak üvegházhatású szén-dioxid keletkezik, hanem a levegőben szálló por mennyisége is jelentősen megnő. Az egészen apró szállópor-szemcsék aztán lerakódnak a ruhán, a bőrön, a tüdőben. Bekerülnek a véráramba és így a belső szervekbe is, hosszú távon komoly betegségeket idézve elő. Egy-egy száraz növénykupac elfüstölésével nemcsak bosszúságot okozunk a szomszédoknak, hanem a saját magunk, a családunk és az egész lakókörnyezetünk egészségét is károsítjuk. Érdemes tehát meggondolni, hogy megéri-e füstölögni.

Januártól komoly változás jön

A környezetvédelmi szabályok január 1-jétől változnak, jövő év elejétől az önkormányzatok nem engedélyezhetik a kerti zöldhulladék égetését. Jövőre tehát mindenhol tilos lesz avart és egyéb kerti hulladékot meggyújtani. Aki ezt a szabályt megszegi, komoly bírságra számíthat. Adódik a kérdés, hogy mit kezdjen az ember a kertjében hétről hétre keletkező, éves szinten akár több köbméter mennyiséget is meghaladó zöldhulladékkal. Az egyik megoldás a komposztálás lehet. A komposztálás akár kertenként, akár a szomszédokkal közösen, akár nagyüzemi módon a zöldhulladék elszállításával is végezhető. A biológiailag lebomló hulladék a komposztálás útján értékes növényi tápanyaggá alakul. A komposzttal kezelt területen fejlődő növények nemcsak szebbek, hanem jobban is teremnek. Ezekben a kertekben nincs szükség többé műtrágyára, sőt nő a kert talajának vízbefogadó és víztározó képessége is. Egy komposzthalom gondozása nem igényel sokkal több időt, mint a zöldhulladék elégetése. Aki ennek ellenére nem akar a komposztálással vesződni, egyszerűen elszállítathatja a keletkező zöldhulladékát. A legtöbb hulladékszállító cég évek óta elviszi a zöldhulladékot, amelyet aztán újrahasznosít.

Mit tegyek, ha a szomszéd befüstöl a kertjében?

Ha valaki olyan településen éget, ahol ez egyébként tilos, vagy nem az engedélyezett időpontban végzi, esetleg január elseje után éget, akkor első lépésként érdemes személyesen megbeszélni a problémát. Ha ez nem jár sikerrel és a szomszéd továbbra is illegálisan éget, bejelentést lehet tenni az illetékes kormányhivatal járási, Budapesten kerületi hivatalában, ahol a panaszt a környezetvédelmi hatóság kivizsgálja. Érdemes lefotózni, vagy videózni az esetet, és így jelezni.

Mit kezdjek a beteg növényi részekkel?

Vannak olyan növényeket érintő betegségek, amelyek változatlanul indokolttá teszik az elhalt, beteg részek elégetését. Az erre vonatkozó szabályozásban nincs változás. Ha valakinek a növényeit megtámadta egy olyan kártevő, vagy betegség, ami más módon nem kezelhető, a környezetvédelmi hatóság növényegészségügyi okokból továbbra is engedélyezheti a betegséggel érintett zöldhulladék elégetését. Ehhez azonban égetés előtt engedélyt kell kérni a környezetvédelmi hatóságtól, vagyis a kormányhivatal megfelelő osztályától. Ha megvan az engedély, az égetés előtt jelezni kell a katasztrófavédelem részére, hogy mikor kívánjuk elégetni a beteg növényi részeket.

Írta: Mukics Dániel tűzoltó alezredes

szóvivő

BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

CSATLAKOZZ FACEBOOK OLDALUNKHOZ!

ILLÓOLAJOK széles választéka a Kertportál Boltunkban!

Borítófotó