2 ősi almafajta: Ezeket érdemes ültetni – London pepin és Batul

london-pepin-alma-ősi magyar gyümölcsfajták

Az ősi almafajta bemutatásai közül most a London pepin, a Batul kerül bemutatásra. Az ősi magyar gyümölcsfajták nyomában sorozat 2. része következik.

Az ősi magyar gyümölcsfajták nyomában sorozatunk első része régóta az egyik legolvasottabb cikk az oldalunkon. Nem titok, hogy sok ideig kerestük azokat a termelőket, akik bemutatnák ezeket a fajtákat és sok közösségi oldalon lévő zárt csoportban nyomoztunk rendületlenül, mindhiába. Sajnos az ősi magyar fajtákat kevesen termelik, így viszonylag kevés tapasztalatot tudunk összegyűjteni. Viszont az információkat, amelyeket találtunk, most egy sorozatba összegyűjtve elkezdtük megjeleníteni, hátha szemléletet is formálunk vele.

Az első részben a London pepin, a Batul és a Gloster ősi almafajta kerül bemutatásra, mert saját gazdaságunkba is telepítettünk pár példányt már belőle.

A London pepin almafajta

A mi példányunkat a Barna és fiai faiskolából szereztük be még pár éve, most kezdett el teremni.

Alanya: Vadalma magonc

  • Érés / fogyasztási idő: téli, október vége / november-március
  • Termékenyülés: jól termékenyül, pollenadói a Téli arany parmen és a Jonathán
  • Termőképesség: korán termőre fordul, közepesen terem
  • Felhasználás: nyersen fogyasztva, jól szállítható, piacos
  • Ajánlott termőtáj: bárhol megterem, de száraz talajra nem való. Így mi egy intenzíven öntözött részre telepítettük.
  • Ellenállóképesség: edzett

Mit érdemes tudni a Londod pepinről?

Többféle néven is előfordulhat: Magyar kálvil, Deutscher Kalwill, Londoner grosse Reinette, London Pepping, Pomme de Londres, White London Pippin
Származását tekintve nem annyira magyar, mert régi angol eredetű fajta, már 1580 körül ismerték. Magyarországra viszont korán bekerült termesztésbe, így az ősi magyar fajták között említhető. Érési ideje novembertől májusig tehető, jól tárolható fajta. Pontosan azért terjedt el hazánkban is hamar, mert elsőrendű asztali alma, jól tárolható és így magas a gazdasági értéke is.

Méretét tekintve a középnagy, nagy almák közé tartozik. Formája egy lapított gömb, szabályosan bordázott. A gyümölcs héja vékony, sima és zsíros tapintású (emiatt is jól tárolható). Beérve citromsárga héjú, napos oldalán barnáspiros, csíkozott vagy fehéres pirosas pettyes.

Húsa sárgás, tömött és porhanyósnak mondható, eléggé leves alma, kellemesen fűszeres ízű. Édes-savanykás íze miatt kedvelik elsősorban.

Faként edzett, mérsékelt növekedésű, korán és bőven terem. Koronája középnagyra fejlődik, így növényvédelmi szempontból is könnyen kezelhető forma. Lombja szétterülő gömbalakot mutat.

A melegebb fekvést kedveli, szükséges számára a termékeny és kötöttebb talaj. A vízmennyiségre érzékeny, a száraz területeket nem szereti. A páratelt éghajlatot kedveli, ezzel ellentétes helyen betegségre hajlamos lehet. Ha nem szereti a helyét, akkor lisztharmatra, varasodásra is hajlamos, férgesedésre. Rendszeres trágyázást kíván.

Batul – az újrafelfedezett almafajta

Talán még gyermekkorunkból ismert fajta a mai embereknek. Mára kezd újra egyre népszerűbb lenni. Mivel főleg nyers fogyasztásra való és rendszertelenül terem, ezért inkább házikertbe való fajta.

Alany: Vadalma

  • Érés/ fogyasztási idő: október/ november-december
  • Termékenyülés: jó, más fajtákkal (pl. Téli arany parmen)
  • Termőképesség: bőven, de rendszertelenül terem, termőrefordulása inkább késői
  • Felhasználás: nyers fogyasztás
  • Ajánlott termőtáj: Nyírség, Felvidék, de az egész országban föllelhető
  • Ellenállóképesség: ellenálló, hullásra hajlamos

Más neveken is lehet találkozni vele, mint a Batur, Narancsalma, Üveg alma, Batullenapfel, pomme Batul, Pomme de Transylvanie. Érési ideje: Novembertől márciusig. Elsőrendű piaci és asztali alma, mérete középnagy.

Az érett alma héja sima, fényes, kissé zsíros tapintatú. Halványzöld színű és éretten szalmasárga, napos oldalán élénk karminpirossal színezett. Gyakori a ritkásabb barna pontozottság is. Húsa fehér, tömött, finom, teljesen éretten lágyan olvadó. Bőlevű üdítő savanykás almafajta, mely édes, kissé fűszeres ízű. 

Batul almafajta a Barna és fiai faiskolában

Teremni később kezd és akkor bőven terem, de érdemes tudni róla, hogy termésmennyisége ingadozó. A talajának megfelelően nyirkosnak kell legyen és a párás levegőt igényli. A talajban a kötöttet szereti, mely laza, ártéri talajtípusokban terem a legjobban.

Nagy előnye, hogy virágjai a kései fagyoknak is jól ellenállnak. 

A Batul alma Erdélyből, valahonnan a Maros mentéről származik.

„Ki nem lehet mondani, hogy micsoda finom alma ez – úgy januárban, mikor kisárgul. Édes is, és olyan kellemes illatja van és zamatja. De jó leves. Nagyobbak lesznek kés őszre, és szépen kisárgul a polcon.” Több változata létezik Udvarhelyszéken is, a legjellemzőbbek a Zöld batul, Sárga batul és a Mosolygó batul. A fája közepesen későn kezd érni, a nyirkos helyeken is jól terem, nagy igénye van a nedvességre.” /www.szekelygyumolcs.ro/

Érdekessége ennek a fajtának, hogy ha mocsarasabb vidéken termesztik (természetesen nem mocsárban), akkor az alma ízében is megjelenik a láposabb ízvilág. Gombabetegségekre szinte nem is érzékeny.

[ays_poll id=”8″]

HA MINŐSÉGI GYÜMÖCSFAJTÁKAT VÁLASZTANÁL, NETÁN AZ ŐSI FAJTÁK ÉRDEKELNEK, akkor nézd meg a Barna és Fiai faiskola kínálatát. Kertészetünkben is őket választottuk!

Korábbi cikkünk a témában:

Az ősi almafajta cikksorozatunkat hamarosan folytatjuk, nézz oldalunkra vissza később!

BOLTUNK KÍNÁLATÁBÓL AJÁNLJUK:

V. Topor Erika

Okl. kertészmérnök, szakújságíró
PR és Marketing manager

Ajánlott cikkek