Ősi magyar gyümölcsfajták nyomában – 1. rész

Ősi magyar gyümölcsfajták nyomában – 1. rész

Rosznáky-Barna Péter a Barna és Fiai Faiskola tulajdonosa, akivel az ősi magyar gyümölcsfajtákról beszélgettünk újonnan induló sorozatunk első részében. Péterékkel úgy találkoztunk, hogy a Kertportál Majorba kerestünk Batul és más régi fajtát, hiszen ellenállóságukban és beltartalmukban sokkal érdekesebbek ezek, mint a mai kor vívmányai – valljuk mi is a gazdaságunkban.

Barna és Fiai Faiskola Kecskemét határában (tavasszal)

Mit kell tudni az ősi magyar gyümölcsfajtáktól, miben másak, mint a mai kor fajtakínálata?

Az első élményem a régi fajtákkal az volt, mikor édesapám az egyik őszön megkínált egy rozsdás és kellemetlen tapintású almácskával. Őszintén szólva, eleinte csak gyanakodva nézegettem, fintorogva forgattam keresve, vajon melyik oldalán haraphatnék bele. Nem keltett kellemes benyomást. Mikor aztán végre rászántam magam, elismerőleg billegtettem a fejem és kértem még egyet.

Azóta az a véleményem, hogy a mai fajtákhoz képest annyiban biztosan különböznek ezek a régi fajták, hogy a beltartalmuk összehasonlíthatatlanul jobb. – meséli Péter első élményeit.

Az ősi fajták használatánál rengeteg kérdés merül fel általában. Ilyen többek között a metszés is.

A faiskolában betűrendben állnak a fák a könnyebb áttekinthetőség érdekében

Másképp kell metszeni egy régi fajtát, mint a mai intenzíveket gyümölcsfajtákat?

A metszési tulajdonságokat sok esetben a fajta és az alany használat határozza meg. Ami a régi fajtákat illeti, többféle iskola létezik a gondozásukkal kapcsolatban. Véleményem szerint, ahogy a gyereknevelésre jellemző, nem hoz jó eredményt a szélsőséges hozzáállás. Lefordítva a magára hagyott lény elvadul, kezelhetetlenné válik csakúgy, mint a végletekig tutujgatott társa, mely végül az önvédelemre lesz képtelen. Nem is annyira a régi fajták, mint inkább a tájfajták azok, amelyek képesek jól alkalmazkodni a környezeti sajátosságokhoz. – vallja a szakértő.

Barna és Fiai Faiskola

Véleményünk szerint tehát a régi fajtákat is szükséges metszeni. A metszés célja

  • koronaalakító
  • termőre történő

közül az utóbbit el lehet felejteni. A gyümölcsfa első 4 – 6 évében a koronaalakító metszést mindenképpen meghálálják ezek a fák is, azonban a termőre metszést nem tanácsos alkalmazni. 

Bogyós gyümölcsök is vannak a faiskolában

A modern almafajtáknál általában M9, M7 és MM106-os alany az elfogadott, ha most az almákat nézzük. Mennyire van ez másképp az ősi almafajtáknál?

A vásárlóink igényeit igyekszünk betölteni az alanyok használatával, ezért faiskolánkban az almák alatt rendszerint vadalmával találkozhatunk. Időnként – gondolva a kisebb kertek tulajdonosaira is – szaporítunk almát „M” alanyokra is. Tapasztalatunk szerint azonban, az ilyen alanyú oltványokra, minden jó szándékunk ellenére nincs lényeges kereslet. De olyan is előfordul, hogy egy fára többféle fajtát oltunk, ami szintén a kiskert tulajdonosoknak kedvez, de érdekesen mutatós fa is nevelhető belőle, s a termőre fordulás idején különleges megjelenés a kertben, a nem egyszerre vagy eltérő színben pompázó gyümölcsök a fán.

Tudnál olyan gyümölcsfajtákat mondani, amit minden házikertnek ajánlott, legyen az alma, körte, meggy vagy cseresznye?

A vásárlói körben gyakori igény, hogy olyan gyümölcsfát ültethessen a kert tulajdonosa, mellyel kevés gond van, gondozásmentés, mégis sok, finom gyümölcsöt érleljen. Ilyenkor mindig el kell mondanom, hogy a fajtaválasztást több szempont mérlegelése előzi meg:

  • ismerni kell a termőhely adottságait (domborzat, fekvés, talaj stb)
  • a felhasználási kívánalmakat
  • a terület méretét

A kevés gondoskodással beérő gyümölcsfákat is (a gyerekekhez hasonlóan) fiatal korban több odafigyelésben kell részesíteni. A koronaalakító metszésről nem szabad megfeledkezni. A gyümölcsfa egyébként is akkor lesz teljesen a családé, ha (szinte, mint egy családtag) bizonyos odafigyelést kap fiatal korban.

Fajonként néhány fajtát tudok fölsorolni, melyeket nem kell permetezni. Ilyenek:

  • Alma: Bőralma, Entz rozmaring, Húsvéti rozmring, Jászvadóka, Leánycsecsű, Sikulai
  • Körte: Kieffer, Arabitka, Búzával érő (egyéb aratáskori körték), Gyöngykörte, Serres Olivér
  • Birs: Berczki bőtermő
  • Cseresznye: (korai érésű fajták) Kelebiai korai, Pomázi hosszúszárú, Korai Tamási
  • Meggy: Feketicsi, Gyulaji kései
  • Szilva: Bódi, Fajszi kék, Fajszi vörös, Paczelt, Penyigei
  • Dió: Tiszacsécsi 83

A gyümölcsérés érdekében a megporzási viszonyokra oda kell figyelni.

Régen, még a nagypapám kertjében a díszkert és a haszonkert majdnem hogy összefolyt. Ez az idők során elkezdett a haszonkert rovására felborulni és sokszor el is különül a két felület egymástól. Az ősi fajták mennyire alkalmasak a díszhasználattal egybekötött haszonkerti látványra, élményre?

Az előző kérdés röviden megadja erre a kérdésre a választ. – majd folytatta Péter az ismertetőt:

Még Édesapám kezdett foglalkozni a régi fajták gyűjtésével és a szaporításukkal. Az ötlet születése gyűjtőútja során fogant. Akkoriban a Magyarországon föllelhető körte fajok felkutatásával és leszaporításával foglalatoskodott (ebből a gyűjtésből ma Kecskemét mellett, Szarkásban van egy géngyűjtemény a KEFAG gondozásában). 2002-ben az egyik ilyen útján Dunapatajon járt, ahol egy a kommunizmus kezdetén államosított, majd a rendszerváltáskor a régi tulajdonosok utódaihoz visszakerült, azonban a gondozatlanság folytonosságában viruló kertre lett figyelmes. A kertben gyümölcsfák növekedtek, melyek közül az egyik meglehetősen betegeskének bizonyult. A többi fa (Lánycsecsű alma, Bőralma, Húsvéti rozmaring), ámbár a betegeskedő fa lombjával összeért, semmi tünetet nem mutattak. Termésüket meghozták minden évben, jó ízűek voltak.

Az akkori látogatás adta az ötletet, hogy a biogazdáknak, akik gyümölcstermesztésben gondolkoznak, ilyen gyümölcsféléket kellene ültetniük. Így indult el a nagyszüleink emlékén élő gyümölcsfajták keresése, kutatása, gyűjtése.

Ha tehát ősi magyar fajták telepítésére adja valaki a fejét, akkor a Barna és Fiai Faiskolában rengeteg olyan fajtát megtalál, melyek ízükben, beltartalmukban és tűrőképességükben is hozzák azokat az eredményeket, melyekre vágyunk egy zamatos gyümölcsnél.