Terítéken a levéltetű

A levéltetű jelenléte bosszantó, de nem árt tudni, melyek a kedvenc tápnövényei

A levéltetvek (Aphidiodae) Zöld, rózsaszín, barna, szürke vagy fekete testű, 2-8 mm nagyságú, szúró-szívó szájszervű rovarok.

Szinte mindegyik fajnak van szárnyas és szárnyatlan alakja is, amelyek ugyanabban a nemzedékben is előfordulnak. A levéltetvek levélen, hajtáson, virágon, termésen szívogatnak – viszonylag könnyű is őket felfedezni. Szívásuk nyomán a levél bepödrődik, a hajtás elsatnyul, a levél, a termés deformálódik, a levél megsárgul, elhal, lehullik. Védekezni akkor kell, amikor ez a “végeredmény” még nem látszik.

Magyarországon a lombos és tűlevelű növényeken károsító fajok száma meghaladja a hetvenet. A levéltetvek nyár elején jelennek meg tömegesen – de idén már kora tavasszal is jelen voltak, mert nagyon enyhe tél volt, és szinte átmenet nélkül nyári időjárást lett. Egyedszámuk a nyár második felére lecsökken. A gazdanövényváltós fajok a nyári tápnövényre vándorolnak, a nem gazdanövényváltós fajoknak pedig a kedvezőtlenre változó környezet hatására csökkenti az egyedszámot.

A levéltetvek egy speciális csapata: vértetű

Az almatermesztők nagy félelme a vértetű tömeges megjelenése az almásokban. Vattaszerű fehér telepeit könnyű észrevenni, a vatta között lapulnak a tetvek, melyek onnan kapták nevüket, hogy szétnyomva vérpiros színűek. A vértetűvel az a nagy probléma, hogy a szívogatásuk hatására “dudorok” keletkeznek a fákon, és később a fák ezek fölött elpusztulnak. Amennyiben a gyökérnyak környékén telepednek meg, úgy a teljes fát elpusztíthatják.

A levéltetvek tápnövények szerint változó alfajokba rendeződtek.

– Hamvas szilva levéltetű (Hyalopterus pruni): Prunus – szilvafélék.
– Hamvas őszibarack levéltetű (Hyalopterus amygdali): Amygdalus – madula és Persica – barack.
– Galagonya levéltetű(Rhopalosiphum insertum): Chaenomeles – díszbirs vagy japánbirs, Crataegus – galagonya, Malus – alma, Pyrus – körte, Sorbus – berkenye.
– Fekete répa levéltetű (Aphis fabae): Ailanthus – bálványfa, Cotinus – cserszömörce, Cydonia – birs, Deutzia – gyöngyvessző, Euonymus – kecskerágó, Philadelphus – jezsámen, Ptelea – alásfa, Rhamnus – benge, Symphoricarpos – hóbogyó, Viburnum – bangita, Sambucus – bodza
– Fekete bükköny levéltetű (Aphis craccivora): Caragana – borsófa, Catalpa – szivarfa, Colutea – dudafürt, Robinia – akác.
– Zöld alma levéltetű (Aphis pomi): Buddleia – nyáriorgona, Cotoneaster – madárbirs, Crataegus – galagonya, Malus – alma, Pyracantha – tűztövis, Sorbus – berkenye, Symphoricarpos – hóbogyó.
– Barna spirea-levéltetű (Aphis spiraephaga): Spiraea x arguta, S. x vanhouttei – kétféle gyöngyvessző.
– Közönséges almapirosító levéltetű (Dysaphis deveata): Malus – alma.
– Fekete cseresznye-levéltetű (Myzus cerasi): Cerasus – cseresznye.
– Zöld őszibarack levéltetű (Myzus persicae): Persica – barack.
– Nagy rózsa levéltetű (Macrosiphum rosae): Rosa – rózsa.

Mint látható, a legtöbb kertben előforduló növénynek megvan a saját levéltetűje, így a növényvédelemnél is eltérőeket kell keresni.

Ami ebben az időszakban bosszantó tud lenni, az a bodzán a virág és levélszárakon hemzsegő levéltetű. Itt a “lemosó” permetezést (lásd: A levéltetvek nem dohányoznak! cikkünk) körültekintően kell végezni, mert a virágokat felhasználáskor nem lehet lemosni, így a szappanos víz vagy vegyszeres kezelés sem feltétlen jó megoldás.

A levéltetvek ellena körömvirág is megoldást nyújthat, erről itt írtunk.

Ajánlott cikkek