Kertportal Minden élettörténet más és minden élettörténetből lehet tanulni. A Senki Szigete Kecskeszerelem így került előtérbe az éterben nálunk is, hogy szókimondóan leírja mindennapjait, a kecskékről, tejről, tévhitekről. Nem fél beleállni olyan vitákba és beszélgetésekbe, ahol izgalmas témák merülnek fel.
Fehér Éva, a tulajdonosa a Kecskefarmnak nem rejti véka alá gondolatait, talán ezért is tűnik ki a tömegből ebben a hatalmas médiazajban, amiben élünk minden nap. Már első beszélgetésünkkor telefonon sejtettük, hogy megvan az az összhang, ami miatt mi is bátran képviseljük hitünket és gondolatainkat saját területünkön. Sok mindenről beszélgettünk, a kecskék gyógynövényes kezeléseitől kezdve a tartási nehézségeken át a mai kecsketenyésztési ágazat érdekességeiig. Ha minden igaz, nem ez lesz vele az utolsó írásunk, mert olyan sok témaötletet hozott rögtön, amivel nekünk is érdemes foglalkozni és biztosan a kedves Olvasók sem bánják, ha kicsit megismerkednek olyan tudással is, ami nem feltétlen érhető el az internet mélyebb bugyraiban sem. Eddig.
Poénos és igen szókimondó posztok a közösségi oldalon, párban a békésen legelésző kecskékkel és ízletes sajtokkal. Ha neked kéne jellemezned a Senki Szigete Kecskeszerelem farmot, hogyan írnád le? Ki(k) vagytok ti? Honnan indult ez az egész kecskeszerelem?
Éva: “A Senki Szigete Kecskeszerelem az ami a neve. A kedvenc regényem, Az Aranyember helyszíne, ahol a főszereplő megtalálja önmagát miközben egy hatalmas jellemfejlődésen esik át. Rátalál a szerelem is, ahol az arany nem, csak az ember a fontos.
A kecskeszerelem nekem egy gyerekkori szerelem, ami nem múlt el, csak erősödött. Aztán az élet úgy hozta, hogy megvehettük az elsőt, aztán a másodikat, aztán…Most 150 kecskénk van.
Hogy múlt e a szerelem? Alakult.
A szerelem az első 2 évben lángolt. Aztán alázattá, kölcsönös alkalmazkodássá, szeretetté, soha nem múló barátsággá szelídült, de minden tavasszal, amikor indulnak az ellések, ugyanazzal a tini szerelemmel tudok epekedni a kicsikért és bújok hozzá a nagyokhoz. Nem tudnám megmondani melyik részébe vagyok éppen szerelmes, vagy melyik részét csak szeretem éppen. Mindig változik.” – válaszolja Éva.
A kecsketartásról megoszlanak a vélemények. Mások vakon belevágnak minden tudás és tapasztalat nélkül, sokan belebuknak. Mások nagy tudással vágnak bele és még nagyobb alázattal élik feléjük mindennapjaikat. A kecskékről rengeteg városi legenda kering. Többek között az is, hogy a kecske mindent megeszik.
A kecske valóban mindent megeszik, amit talál?
“A kecske nem hülye állat. Ha a falat marja az éhségtől talán megeszi amit elédobnak, vagy amit talál. Ez nálunk még nem fordult elő, így azt tudom mondani, hogy határozottan nem a válasz. Az ajkaival mindent meg szeret tapintani, simán kinyit vele egy zárat és még vissza is zárja, végignyalogatja a leglehetetlenebb dolgokat is (nálunk most a vízmérték a sláger a kicsik körében), de eszében sincs megenni. Arra ott van a nekivaló étel.”
– meséli Éva, a Senki Szigete Kecskeszerelem tulajdonosa.
Amiért A Senki Szigete Kecskeszerelem oldala elénk került, az nem volt más, mint az a bátorság, amivel kezeli a világ dolgait, ahogy képes beleállni olyan vitákba, amitől sokan elmenekülnek. Valahogy náluk ez másképp működik, talán a nagy igazságérzet? De az tény, hogy rengeteg hitet és tévhitet borít ki akár napi szinten az online térben.
Bátran beleállsz olyan vitákba, ahol a félretájékoztatás miatt sok tévhit kap szárnyra a kecskével és a kecsketermékekkel kapcsolatban. A laktózérzékenyeknek sokszor ajánlják a kecsketejet, de volt, hogy már a tejérzékenyeknél is olvasni lehetett, hogy bizony a kecsketej más. Mi a különbség a tehéntej és a kecsketej között? Valóban a tejérzékenyeknek is adható lenne?
Fehér Éva: “Bátorság? Dehogy! Sokkal inkább szórakozás 😀 Viccet félretéve, A kecsketej, csakúgy mint a többi emlős teje, tartalmaz laktózt, fehérjét, zsírt többek között. Ezek aránya, mérete, emészthetősége eltérő. Az, hogy ki mennyire képes megemészteni, hasznosítani egy adott fajtól fejt tejet több tényező befolyásolhatja. A laktózérzékeny akkor is laktózérzékeny lesz ha bálnatejet, tehéntejet vagy kecsketejet iszik. A tejfehérje érzékenyek többségében az αS1 kazeinre érzékenyek, ami a kecskék tejében nincs, vagy kevesebb míg egyes szarvasmarhafajták tejében inkább az van. A tejzsír golyócskák is apróbbak, mint más faj tejében, így az emészthetőség könnyebb. De a bátorság szerintem az, amikor valaki úgy ajánl egy tejet vagy terméket egy beteg embertársának, hogy félrevezeti. Ostobaság pedig az, amikor még el is hiszi, hogy igaza van. A kecsketej egy csoda. Csoda, mert látok, láttam nap mint nap embereket jobb közérzettel, kiegyensúlyozottabban érkezni hozzánk, ahogy telnek a hetek, hónapok. Csoda, mert felnevelhető rajta lényegében egy csecsemő, egy csikó vagy egy kis nyuszi minden gond nélkül. De a csoda nem abban rejlik, hogy kuriózumnak kiáltjuk ki, vagy éppen téves információkkal félrevezetjük a fogyasztókat, hanem hogy igazi valós értékeit mutatjuk meg.“
Ha már kecsketejnél tartunk, van eltérés itt is az un. bolti kecsketej és a nálatok kapható kecsketej között?
Éva: “A kecsketej az kecsketej. De igen van. Az alapvető különbség az, hogy a hazai kecsketejtermelők hazai takarmányt, vagyis hazai klímán termett növényeket etetnek, legeltetnek a kecskéikkel. Aztán az adott területre jellemző tejet teljes egészségben kínálják a fogyasztóknak. A legtöbb boltban vásárolható „dobozos” tej nem hazai vagy ha hazai, akkor nem feltétlenül az adott térségben termelt tejből került a dobozba. Az ultramagas hőmérsékleten kezelt, fölözött tejek nagy előnye, hogy hosszabb ideig eltarthatóak akár hűtés nélkül is, ami a mai világban korunk hős dolgozó népének nagy kényelem. Másik ami mellette szól, hogy alacsonyabb a zsírtartalma, nem kell megszokni. ( Egy teljes tej 4% feletti zsírtartalmú, de van kolléga, akinél ez 6%-ot is eléri)
Ami viszont a hazai, teljes kecsketej mellett szól, hogy érintetlen és pontosan azt a növényt eszi az állat ami a fogyasztót körülveszi, azt a vizet issza, azt a levegőt szívja, azok ellen a kórokozók ellen termel ellenanyagot, ami ellen a mi testünk is dolgozik. Ezért zamatában, ízében, ellenállóképességünk, immunrendszerünk érdekében mégis azt mondom, hogy egy kis kényelmetlenségért cserébe olyan élelmiszert kapunk, ami ránk van szabva.”
Hogyan látod a kecsketartást, mint megélhetési formát? Ahogy emelkednek a takarmányárak, változik a piac, most ezt az elmúlt két évet is nyugodtan hozzátehetjük…Van jövője hosszútávon a magyar állattartásnak, kecsketartásnak?
“A kecsketartás művészet itthon. Egy olyan ágazat, aminek nincs párja. Nagyon nagy bajban vannak a kecskések, amit részben maguknak köszönhetnek, részben pedig a hatalmi cicaharc következménye. Nincs egy tökös, valamirevaló vezetőnk, akire felnézhetünk, akit szívesen követnénk. Sajnos nincs felvásárlói hálózatunk sem tejre, sem gidára. Nincs támogatottságunk sem. Egymásról alig tudunk valamit, mert megosztottak vagyunk, hogy gyengék maradjunk. Ez több tényezős érdek, csak éppen a kecskések érdeke nem ez.
Ettől függetlenül azt gondolom, hogy aki most feladni kényszerül, megértem, de remélem szívem minden melegével, hogy visszatér közénk. A magyar állattartásnak van egyébként jövője és a kecskének is van helye benne, de fejlődnünk kell. Technológiában, tudásban és egyeseknek nem árt jellemben is. Most az marad életben, aki megtanult nélkülözni, lemondani és akinek tényleg szerelem az állat, az állattartás. Rengeteget számít az is, ki milyen háttérrel rendelkezik.
Ott ahol nincs háttérország, ahol a család fékez be, annak nagy eséllyel sokkal nehezebb lesz talpon maradni.
Az ország számos területe jó piaci adottsággal rendelkezik, bármennyi háztáji, kistermelői portékát el lehet adni, de vannak olyan térségek, ahol a kollégák a mindennapi takarmányért küzdenek, mert a piacuk nem bővült, vagy leépült, a takarmányozás költsége viszont megugrott. Többen fizikailag is feladni kényszerülnek, mert alkalmazottat még ha találnak is, nem tudják megfizetni, így nincs a 365 napból csak 1 nap, amikor pihenni térhetnek. Ez azért meggyötri még az elszánt szerelmest is.
Mi jelenleg 610-dik napja fejünk minden egyes nap kétszer. Nem tettük ki a lábunkat a tanyából 12 óránál hosszabb időre, azt sem együtt.
Ez azért még egy párkapcsolatnak is durva, hát még ha 150 kecskével vagy összezárva. Mondjuk engem nem zavar, mert szeretem csinálni, sőt, csak ezt szeretem csinálni, de azok a fiatalabbak akik most vágnak bele, lehet nem ezt tervezik be fényes megélhetésnek. Amúgy meg lehet belőle élni, ha jól csinálod. De nincs olyan hogy kecskeiskola, nincs speciális know-how keletre és nyugatra. Csinálod aztán majd lesz valami. Kecskét tartani, viszont megéri.
Megéri, mert megfizethetetlenül sokat ad vissza. A tejük adta fizikai, a lelkük adta lelki egészség, nem fejezhető ki forintban. Annak is érdemes kis létszámmal belevágni, aki csak a családnak szeretne az asztalra valamit, amivel megspórol pár patikai látogatást. Persze akár 2 akár 40 kecske van, az felelősséggel és elkötelezettséggel jár és az anyagi vonzata sem kevés éves szinten.“
Ami szintén érdekes az állattartásban, hogy létezik ugye a marketing is és egyre több az állati eredetű terméktől mentes irányzat is. Ez viszont újabb kérdéseket vet fel még a kecskés oldalon is.
Hogyan látod, mennyire érint titeket akár emberi oldalról, akár gazdasági oldalról az, hogy egyre jobban terjed a vegán életmód? Ahogy mi látjuk, sok állattartónak nehezedett meg akár a marketingkommunikációja emiatt és nem győz óvatosan fogalmazni, nehogy kommentcunamit indítson el egy-egy gondolata a mai állattartásról és állati termékfogyasztásról. Te azért bátran beleállsz ezekben a vitákba is akár.
Éva: “Semmi bajom a vegánokkal, az állatvédőkkel, de elég sok a kattant és köztük talán kicsit több is, vagy csak vonzom őket, mert rámtalálnak. A vegán életmód, összességében engem nem érdekel, nem zavar és felőlem mindenki azt eszik, iszik amit akar. A szélsőséges, kommunikációra, kompromisszumra alkalmatlanok vannak vegán és „ragadozó” oldalon egyaránt. Azt gondolom, hogy a vegánokat rendesen beetették ezzel a fingó tehén, pisilő bika ostoba dumával, nyilván az élelmiszer lobbi úgy csavarja az ujja köré az erre fogékonyakat, mint a szél. Akinek egy csepp esze van, tudja, látja, érti, hogy mire megy ki a játék. Ebben óriási üzlet van. Semmi több. Az egyensúlyra való törekvés rég nem elnöki ügy. Nem lett nehezebb a marketingkommunikációm a vegán életmód terjedése miatt. A marketingkommunikációm igazából mindig is nehéz volt, mert nem tudok hazudni az emberek képébe. Ezzel persze növelem a „nemkedvelemeztanőt” amúgy sem kicsi táborát, de nem is akarok mindenkinek eladni, pláne nem megfelelni. Beérem kevéssel, de minőséggel.“
Békésebb vizekre evezve, szerinted mi kell egy boldog kecskének?
Én. Ő meg nekem. 🙂 A boldog kecske attól boldog, mert boldoggá teszik. Azzal lehet boldoggá tenni, ha szabad, ha van fedett, védett helye, fajának, korának és nemének megfelelő étrendje, tiszta vize és naponta legalább egyszer kitalálhatja, mit verhet szét, nyithat ki, ugorhat át és törhet össze. Ezek nélkül elhervad. Amivel talán még boldoggá lehet tenni, hogy tanulunk tőle, róla, érte.
Hol találhatnak meg téged az érdeklődők? Lehet-e hozzátok menni gazdaságlátogatásra?
Debrecen szélén vagyunk. Lehet hozzánk jönni, csak nem árt előtte szólni, mert mi sosem unatkozunk.:) Hamarosan érdekes programokkal is készülünk de ez maradjon még titok.
