Mayerné Répási Adrienn Ha a szabadba vágysz te is a jó idő érkezésével, akkor ezt a két kirándulóhelyet ajánlom neked mindenképp! Ami a plusz bennük, hogy mindkettőt virtuálisan is körbejárhatod, nem csak élőben!
Máré-vár
Pécsről 30 percnyi, Bonyhádtól 35 percnyi autóútra, Óbányától nem túl messze helyezkedik el a vár a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben. Tökéletes kirándulóhely! Mecsek hegység északi, vadregényes rengetegében, 340 méter magas, meredek, erdős hegycsúcson található, a községtől, mintegy 5 km-re, a Várhegy csúcsán. Így némi séta szükségeltetik az eléréséhez. Magyaregregyi várnak is nevezik tulajdonképpen a közeli település miatt.
Keletkezésének pontos időpontja, építőjének neve ismeretlen. Az első hivatalos említése, a tatárjárás után, 1316-ban kelt oklevélben történt. A vár valószínűleg a XVI. században tűzvész következtében pusztult el. A várrom 1958-ban műemléki lajstormba került, majd az 1960-s években a régészeti feltárás után, restaurálták a belső udvar épületét, helyreállították az omlásnak indult falakat. Egy vártöréneti kiállítás is található az ott talált leletekből.
Egy kis érdekesség. Egy különleges legenda is kötődik hozzá. Máré-várban lakott Máré vitéz, ifjú szép feleségével. Nem messze, Miklós-várban, pedig testvére, Miklós vitéz. Márét hadba szólították, és évek múltán sem jött vissza. Felesége elsiratta, és beleszeretett a szomszéd vár urába, egy lányuk is született. Végül Máré hazatért, de a hűtlenséget nem tudta megbocsátani, így a várakat megostromolta, ágyúval lövette. Miklós vitézzel együtt halt Máré korábbi felesége is. A lányuk életben maradt, de megátkozták. A leány azóta a hegy mélyén rejtőzik, és 77 évente piros pünkösd hajnalán kiszabadul, a Máré-völgyi patakban megfürdik, megfésüli a hosszú haját. Csak egy a vadász válthatja meg az átoktól, úgy, hogy megcsókol egy medvét, egy kígyót meg egy varangyos békát is.
ELTE Füvészkert
Tegyél egy sétát az évszázados fák közt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Füvészkertjében, gyönyörködj a különleges növényeiben és felújított üvegházakban fellelhető látványban, ami 2006 májusában a Kulturális Örökség védelme alá is került! Egy nagyszerű kirándulóhely!
Winterl Jakab 1771-ben teremtette meg a botanikus kertet, mely Magyarország elsője volt. Az eredetileg angolpark-stílusban hozta létre, természetes forrással táplált tóval, szigettel, műromokkal. Majd költözött és jelentős változásokon esett át az évek során a kert. 2006-tól pedig az Egyetem különleges oktatási egysége lett a Botanikus Kert. A több, mint 230 éves múlt szellemében, de megújulva, nyitott meg a nagyközönség előtt.
A Botanikus Kert kiemelten fontos feladatokat lát el. Elsősorban természetvédelmi feladatai vannak, például a veszélyeztetett, védett növények megőrzése, mesterséges szaporítása, visszatelepítési kísérletek folytatása. De a védelmi feladatok mellett széleskörű ismeretterjesztést, oktatást, edukálást és kutató szerepet is betölt! Illetve az orvos és gyógyszerészképzés segítését is feladatának tűzte ki, és a hazai flóra kutatását is. A Kert több mint 85 hazai veszélyeztetett fajt őriz és a Föld további flórájából 250, a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) által veszélyeztetettnek minősített, “vörös könyves” fajt mutat be ez mellett. Pálmaháza, orchideái, kaktuszai, trópusi növényei, hagymás-gumós, pozsgás és gyógy-, festő-, fűszer és mindenféle haszonnövényeinek sokszínűsége mellett rengeteg hazai növényfaj, fák, cserjék, hegyi rétek növényei leltek otthonra a Füvészkert területén. 2005. szeptemberétől az ELTE Botanikus Kertje a Magyar Örökség díj tulajdonosa is lett.
És a végére egy kis érdekesség. Molnár Ferenc, A Pál utcai fiúk cselekményének fontos színhelye a Füvészkert, talán közkedveltségét ennek a regényének is köszönheti. A másik izgalmas dolog pedig az, hogy virtuálisan is körbejárható!
Hamarosan egy nagyszerű programmal is kedveskednek az oda látogatók számára a Füvészkertben! Tavaszi Országos Kaktuszkiállítás és Vásár lesz az ELTE Füvészkertben május 27-29-ig!
Kiállításon a közönség elé tárják Mexikó egyik legmutatósabb, de kevés fajszámú, igen dekoratív nemzetségét az Echinocactusok-ét, magyarán a Sünkaktuszokat. Megcsodálhatják az Echinocactus grusonni példányok változatos tövisezettségű kertészeti változatait. Méretük a focilabda nagyságtól a méteres átmérőjű hordó nagyságig lehetséges. Ez mellett bemutatják két kistestvérét a kékes bőrszínű rózsaszín virágú Echinocactus horizonthalianust, és az Echinocactus texensis lapított gömb formájú példányait. Az óriásokat pedig a nemzetség egy további faja az Echinocactus platyacanthus képviseli, de megjelenik egy valóban sünszerű növény is az Echinocactus ingens is. Mindezek mellett helyet kapnak a továbbiakban hazai kaktuszgyűjtők féltett kincsei, több száz kaktusz és pozsgás ritkaság Amerika és Afrika egzotikus tájairól, valamint a fán lakó növények képviselői a levélkaktuszok és a szomjazó művész broméliák a Tillandsiák is!
Aki kedvet kap a növények tartásához, az a kiállítás alatt beszerezheti kedvenc növényeit, az egyesület tagjai tartási tanácsokkal is ellátják! De kézműves programokkal is várják a családosokat.
Ha kedvet kaptál további kirándulóhelyek felkereséséhez, pár ötletet ebben a cikkben is felsorolunk.
A fő fotó: Wikipédia, Magyaregregy, Márévár légi fotón, Civertán
