Mayerné Répási Adrienn Számos csodahely létezik hazánkban, melynek történelmi jelentősége van, vagy csupán gyönyörű és érdemes megnézni. Három ilyen kihagyhatatlan látnivalót is ajánlok ma.
A Történelmi Magyarország Földrajzi Közepe
Mihályfi József, szarvasi tanár az 1880-as évek elején határozta meg a történelmi Magyarország földrajzi középpontját. Ez a kijelölt pont Szarvasra esett. Szarvas Békés megyében található, Szentestől és Békéscsabától nem túl messze. A Hármas-Kőrös holtágának közvetlen szomszédságában, a Kákafoki holtágban. A korábban feltárt régészeti leletek szerint a város, valamint közvetlen környezete már az őskorban állandóan lakott terület volt.
Ami az egyik legizgalmasabb és legfontosabb állomása ma a környéknek, az az az emlékmű, melyet érdemes megnézni mindenképp. 1939-ben építették meg, mely jelöli is ezt a fontos állomást, a Magyar Királyság földrajzi középpontját.
Egy négyszárnyú vitorlával ellátott malmot készíttettek, mely a történelmi Magyarországnak a trianoni békeszerződésben rögzített részekre szakadására emlékeztet minden arra járót. De a környéken számos más olyan látnivaló is akad, melyet kár lenne kihagyni. Az ismert Mini Magyarország makettpark, vagy a Pepi kertként ismert Szarvasi Arborétum. De említhetném a Mitrovszky-kastélyt, Csáky-kastélyt vagy a Bolza-kastélyt is, a kuriózumnak számító szárazmalmot.
Csóványos
Csóványos a maga 938 méteres magasságával a Magas-Börzsöny legmagasabb hegye. Egy kilátót is emeltek, hogy a gyönyörű panoráma még jobban megcsodálható legyen. Erre a magaslat mind a négy égtájról könnyen megközelíthető, karbantartott, jelzett turistaút vezet fel. Az Országos Kéktúra útvonala is erre vezet.
A táj kialakításában miocén kori aktív vulkánok segítettek. Egyes részek lesüllyedtek, a Csóványos, a Börzsönnyel és a Visegrádi hegységgel pedig kiemelkedett. A csúcson első körben egy geodéziai mérőtornyot helyeztek el betonból. A 22.6 méter magas betontömb később lezárásra került, majd 2014-ben kilátóvá alakították, a korábbi kinézetét meghagyva, csak kissé felújítva. A csigalépcsős toronyba felmászva csodaszép kilátásban lehet részünk. Szép időben elláthatunk a Szentendrei-szigetig, vagy a Pilisig, Dobogókőre.
Turul madár, Tatabánya
A Kő-hegyen, 340 méter magasban található Európa egyik legnagyobb madárábrázolása a Turul madár, Pest megyében, Bánhida és Tatabánya közvetlen közelében.
Donáth Gyula szobrász lett megbízva a Turul-emlékmű elkészítésével, ami 1907-ben készült el. Ehhez az ősi magyar jelképhez számos hazai monda kapcsolódik. A koronás fejű turul volt a magyarság hadi jelvénye korábban. A bánhidai csata millenniumán állították fel a város irányába.
A szobor talpazata beton és kő. Erre helyezték el a 8 méter magas szobrot. A fémből készült madár szárnyai fesztávolsága 15 méter körül van. A madár a karmai között Árpád kardját tartja, fején pedig aranyozott, stilizált magyar koronát visel. A szobrász hasonló, de valamivel kisebb turulszobrát két évvel korábban készítette el, és a budai Várban kapott helyet.
A környéken egyéb látnivalók is akadnak. Például a Csúcsos-hegyen lévő aknatorony, amely kilátóként funkcionál, illetve az emlékműtől egy geológiai tanösvényen el lehet jutni a Szelim-barlangig, a másik irányba pedig a Millennium tanösvényen a Ranzinger Vince-kilátóig, vagy a Gerecse Kapuja látogatóközpontig.
További tippeket tudsz olvasni kiránduló helyszínekhez ebben a cikkben is.
