Mayerné Répási Adrienn Az Alcsúti Arborétum Székesfehérvár és Tata között helyezkedik el, a Vértes hegység lábánál. A természetvédelmi terület pontosan a Csaplári-erődben található, közel 40 hektáros területen.
Az Alcsúti Arborétum mellett helyezkedik el az Acsútdobozi kalandpark, illetve innen indul útjára a Vál-völgyi Kisvasút is. A fővárostól körülbelül 40 km-re található, így nincs túl messze egy nagyszerű, egész napos kiránduláshoz sem.
A kezdetek
Az Alcsútdoboz területén található arborétum kialakítása még 1825-ben kezdődött meg. József Nádor nevéhez fűződik. Ő felismerte a helyi adottságokat és különleges növényfajokat telepített. Az egykori kastélyának parkja helyén lett telepítve végül a későbbi arborétum. Jámbor Vilmos főkertész irányításával készült, angolkert rendszerben.
Miért érdemes ellátogatni az Alcsúti Arborétumba?
A természeti értékek mellett a régmúlt emlékeit őrző épületek nyújtanak az idelátogatók számára további élményekben gazdag kirándulási lehetőséget.
Az ország egyik legszebb látványossága is itt található, mely rengeteg látogatót vonz, a hóvirágmező. Közel 2 hektárnyi területen van beültetve a különféle alfajaival. Az ország legértékesebb élőfa-gyűjteményeinek egyikeként van számon tartva.
A megannyi fa, növény mellett még egy hatalmas attrakcióra lehet számítani évről évre. Júniusban, Szentivánéj környékén, ezernyi fénylő, zöld lámpásként világítják be az Arborétumot a szentjánosbogarak. Ekkor kezdődik meg az egyedi természeti jelenség, a szentjánosbogár tánc, mellyel csodálatos élményben lehet részük mindazoknak, akik június második felében ellátogatnak az Alcsúti Arborétumba, és megfigyelik a szentjánosbogarak rajzását.
Növényvilág az Alcsúti Arborétumban
Elképesztő a változatos növényvilág. A több mint 540 fajból álló fás növénygyűjtemény teszi vonzóbbá az Arborétumot. Többek között platánok, török mogyorók, vasfák, vérbükkök, mocsárciprusok, jegenyefenyők, japánakácok, de a hárs, – juhar-, tölgy- és gesztenye-fajok gyűjteménye is impozáns. Egyedülálló az óriástuja, a zuhatagos bükk, a héttörzsű török mogyoró, a közeli Csaplári erdő Magyarország legidősebb, 170 éves libanoni cédrusa, de az etyeki utat szegélyező, vele egyidős platánsor is említésre méltó.
A számtalan fafaj mellett jól megférnek a virágfajok is, mint például a mediterrán hóvirágok is, melyekből hét hóvirágfaj huszonnégy fajtájában gyönyörködhetünk az Arborétum területén. Nagyszerű látványosságot nyújt továbbá a tavirózsa, az ibolya, pázsitviola, bórlevél, kökörcsin, kislevelű meténg, nárciszok, gyöngyikék, tulipánok, bogláros szellőrózsák, odvas keltikék, tüdőfű, kankalinok, salátaboglárkák, hunyor vagy a májvirág színpompás virágzása is. Bőven adnak minden évszakban látnivalót! A növényvilág mellett a jellegzetes fás és mezős részt kedvelő lepkefajok, bogárfajok, madarak is említésre méltók.
Az Alcsúti Arborétumnál szakvezetést lehet igénybe venni, ahol minden kérdésre választ adnak képzett szakvezetők! Ennek hossza körülbelül 1-1,5 óra. Az Arborétumba egyéni látogatóként, szakvezetés nélkül is be lehet menni. Fotózni lehetséges az Arborétum területén, de kizárólag vaku nélkül, a kijelölt útvonalakon.
Nézd meg a korábbi Arborétumokról szóló cikkeink is, ha szeretsz a természetben barangolni.
Fotók: Alcsúti Arborétum tulajdonát képezik
