Frangipanifa (Plumeria acutifolia)

Misztikus növény a frangipanifa, mely még a Rómeo és Júliában is megjelent. Hawaii rózsának is nevezik, tudományos nevét Charles Plumier (1646–1704) francia botanikus szerzetesről kapta.

Története

Őshazája Közép Amerika, az Antillák és a Karib-tenger szigetvilága. Szubtrópusi és trópusi vidékeken mindenütt elterjedt. Dél- és Délkelet Ázsiában (Ceylon, India) gyakran ültetik templomkertekben, pagodák elé, ezért a pagodafa elnevezést is használják. Ez a név azonban hivatalosan a Japánakácra (Sophora japonica) érvényes egyes említések szerint.


Virágai különös illatot árasztanak, ezt az illatot Frangipáni olasz mesternek sikerült előállítani ezért a növényt frangipani fának nevezik.

De volt egy Frangipáni nevű utazó is, aki Kolombusz korában hajózott a Karib tenger szigetei között. Kapcsolatba hozható az elnevezés a francia Frangipani márkival, akiről az illatosított kesztyűket Frangipani- kesztyűknek nevezik.

Nemzetségnevét Charles Plumier francia botanikusról kapta, aki Karib-tengeri utazásai alatt felfigyelt erre a különösen szép növényre, és csodálatos illatú fehér és krém-sárga szirmú virágára, hosszúkás, nagyméretű, (20-50 cm) levelű cserjére, fára. Lilás bordó virágú változat is előfordul. Hajtását vagy levelét megsértjük akkor hófehér tejnedvet ereszt, ami mérgező hatású.

Örökzöld, de száraz évszakban lehullatja a lombját, majd csapadékos időben gyorsan kifejlődnek a levelek, majd a virágok is.


Könnyen szaporítható, ha a dugvány metszési felületének nedvfolyását agyaggal, vagy lakkal sikerül időben lezárni. Mérsékelt égöv alatt fagyérzékeny.

Rendszertani helye:


Plantae (Növények)
Tracheobionta (Edényes növények)
Magnoliophyta (Zárvatermők)
Magnoliopsida (Kétszikűek)
Asteridae (Csövesvirágúak)
Gentianales (Tárnicsvirágúak)
– Apocynaceae (Meténgfélék)
Az Apocynaceae családhoz tartozó egyik nemzetség:
– Plumeria

Említések róla

Növényi csodák című könyvében írja: Ha sima, zöld hajtása vagy levélnyele megsérül, sűrű, hófehér tejnedvet ereszt, ami a szervezetbe jutva igen veszélyes, mert mérgező alkaloidokat tartalmaz.

Járainé Komlodi Magda (1990)

Külsőleg használva viszont gyogyhatásu. Shakespeare Rome és Julia történetében ettől a méregtől vált tetszhalottá Julia:

E kis virágszál gyenge levele
Méreggel és balzsammal van tele.
Szagold – s szíved gyönyörtől ittasul,
Ízleld – s szemedre örök éj borul.
Két ellenséges király táboroz
Emberben, fűben: a Jó és a Rossz.

CSATLAKOZZ FACEBOOK OLDALUNKHOZ még több tippért!

Téli gyümölcsök

Ajánlott cikkek