Dark Mode On / Off

Biokertészkedés egy felborult világban?

biokertészkedés

Aktuális kérdés, amikor az igény és a lehetőség nem teljesen van összhangban. Kicsit elmélkedtünk is rajta, hogy vajon létezik-e arany középút vagy nézzük mi is feketén-fehéren a kérdést? Biokertészkedés egy felborult világban…

Amikor vidékre költözött az egész szerkesztőség, hogy ott egy önfenntartó ökokertet is létrehozhasson, hogy még biztosabb kertészeti információkat és tudást adhassunk át Nektek, akkor teljesen biztosak voltunk abban, hogy a meglévő tudásunk is akár elég ahhoz, hogy ezt létrehozzuk. Ismertük kicsiben az egymást segítő növények rendszerét, tanultunk sokat állami intézményekben, szakmai oldalon volt gyakorlatunk. Aztán a gyakorlat kicsit mást mutatott a bio oldalon, mert rá kellett jönnünk, hogy egy felborult ökoszisztémájú világban full ökologikusan gondolkodni nem lesz könnyű.

Biokertészkedés egy felborult világban?

Igen, jól olvasod. Rengeteg gazdaság kezd átállni biogazdálkodásra, de magának a bio minősítésnek nagyon sok követelménye van, amit be is kell tudni tartani ahhoz, hogy egyáltalán mint elv, működőképes legyen.

Egy olyan világot élünk, ahol a globalizációnak hála olyan kártevők is akár jelen vannak a helyi viszonyok között, amelyeknek semmi keresnivalójuk nem lenne itt. Mégis ide kerültek: migráltak, behurcolták őket, megváltozott az életkörülményük és új helyet kellett találniuk (lásd vándorpoloska…).

A környezet rombolása is felborítja az ökoszisztémát, nemcsak növényvilág szinten, de állatvilág szinten is. Amikor próbáljuk a természetes ellenségeket felszaporítani, de azok egyrészt a meggondolatlan vegyszerhasználat miatt, másrészt a megváltozott élőhely miatt szinte eltűnnek, akkor az egészben egy ellentét van.

Hatalmas szelek, kivágott cserjeszint és hiányzó fák

Többször emeltünk már szót a fakivágások ellen és az ésszerűtlen faápolások, vagyis inkább csonkolások ellen. A több száz hektáros egybefüggő területek nagy pusztasága a szeleknek csak kedvez. A védősávokat kivágták, a természetes állatfajoknak is csökkent az az árnyékoló és búvóhely, ahol a nyári kánikula elől elmenekülhetnek.

Amikor egy támogatásnál azért kaptunk pontlevonást, mert a legelőn meghagytunk egy kisebb öregfás részt, hogy a teheneinknek legyen hol hűsölni, akkor teljesen kiakadtunk.mesélte pár hete nekünk egy legeltetett állattartással foglalkozó gazdálkodó.

És bizony, ez a szomorú valóság. A gyakorlatban nincs meg a nagyüzemi szemléletnél az, hogy a nagy megváltáshoz szükség van a szemléletnek is változni. Hogy fontos lenne az állatok irányából is megnézni az egész rendszert. De ugyanígy ha végigmész sok autóúton, az állandó széltől markolod a kormányt, mert az utak mentén is végig van minden pucolva. Többféle indokból persze, de ökológiai értelemben mindegyik kapufa.

[ays_poll id=”10″]

A tomboló viharok egyik ellenszere lenne, ha újra előtérbe kerülnének a fás-cserjés védősávok, az “agyonszántott” talajok helyett a természetes növényvilág figyelembe vétele és az erdősítés.

Fák és vizek fontossága

Sok éve kutatják már a botanikusok, melyek azok a fafajták, akik a legmélyebbről is képesek a természetes vizeket elérni. Egyes barlangászások alkalmával találtak a föld alatt élő bükkfa gyökeret, közel 800 méter mélyen. Évekbe telt, hogy a felszínen is megtalálják ezt a fát.

Ha belegondolunk az áradások, az aszályok és a természetes vízkörforgás megváltozásába, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy hatalmas légközi aszály van és hogy még Angliából is épp a minap jelezték, hogy március óta nem esett eső, képpel illusztrálva a kiszáradt, cserepesre tört talajt.

A víz körforgásában a fáknak, cserjéknek ugyanúgy szerepük van, mint a haszonnövényeknek, a díszgyepnek és még sorolhatnánk. A természetes vizek kincsek.

Rossz szomszédság – török átok

A kifejezés ismert, de biogazdálkodásban is rendkívül fontos. Ha a saját példánknál maradunk: amikor egy fóliás intenzív krizantémtermesztés folyik egy biokert mellett, akkor az üvegházi molytetűtől kezdve sok egyéb tényező is megjelenik. Bár a kertész bio szemlélettel akar védekezni, pár parcellával arrébb, ha irtják a természetes ellenségeket is, az kihat a biolelkű gazdára is. Ugyanez visszairányba is működik, mert rendszerben kell gondolkodni. Ha mi felszaporítunk rengeteg természetes ellenséget, mivel pár parcellával arrébb sokkal izgalmasabb csemegék várnak rájuk, akkor ugyanúgy elvándorolnak, mert nem lehet pórázon tartani sem a fürkészdarazsat, sem a katicabogarat.

Ezért védekezünk illóolajokkal és keressük a hatékony megoldásokat is.

Környezetterelés és a nejlonzacskó esete az iparral

Írásainkkal nem aratunk mindig osztatlan sikert, mert sokszor merül írni olyan gondolatébresztő dolgokról is, ami tabutémának számít. Aki sokat utazik autópályákon, az biztos látott már gyártelepeket, ahol fekete füstben köpi ki az égéstermékeket. Szent-Györgyi Albert mondta: ahol szag van, ott anyag is van. Ismerős a pakura szag? Az M6-os mentén akkor biztos jártál már. Ebben a pakuraszagban terem sok hektáron gabonaféle. Egészséges vajon az ott termelt gabona? Nincs jogunk azt mondani, hogy baj van vele, de nem árt elgondolkodni. Egy olyan világban akarunk biogazdálkodni, ahol a légszennyezés által is rengeteg károsanyag jut bele a terménybe és ezáltal a szervezetünkbe is. És ekkor még a vegyszer elő sem került. Vagyis attól, hogy pár darab nejlonzacskóval kevesebbet termelünk, attól még a légkörbe jutó melléktermékek sokasága ugyanúgy kihat az egész ökoszisztémára. Csak emlékeztetőül: Szent-Györgyi Albert mondta: ahol szag van, ott anyag is van.

Következő részekben téma lesz a szelektív hulladékgyűjtéstől egészen az újraszalvétáig sok más téma is, ami a szemét kérdésben fog elgondolkodtató kérdéseket feltenni.

Tehát a biokertészkedés egy felborult világban nem is olyan egyszerű.

Fogynak a méhek, sebesen szaporodnak a vándorpoloskák, egyre több a meztelencsiga, vakondinváziók vannak, szétnemesített fajtákkal dolgozik már egy hobbikertész is a kertjében és csodálkozik, hogy nem ad elég termés a paradicsom….és még sorolhatnánk a biokertészkedés során hallott kérdéseket.

Biokertészkedés cikksorozatunkban ilyen kérdéseket fogunk feszegetni, reméljük ezzel is egy új színt viszünk bele az oldalon található gondolatokba.

Ha még több tippre vágysz, kövesd YoutTube csatornánkat is!

V. Topor Erika Kertész- mérnök

V. Topor Erika Kertész- mérnök

V. Topor Erika Okl. kertészmérnök, szakújságíróként 2003 óta foglalkozom a hobbikertészek mindennapjaiban felmerülő kérdések megválaszolásával.

Ajánlott cikkek