Alternatív növényeké a jövő?

Alternatív növényeké a jövő?

Fotó: Pexels

Ahogy változik a klíma, csökken az eső mennyisége, egyre szélsőségesebb időjárású évek jönnek, úgy változik – vagy épp változna a mezőgazdaság is.

A hatalmas aszályok miatt vajon mikorra tűnik el a termesztésből a kukorica, búza vagy épp a többi vízigényes szántóföldi kultúra?

Persze most azt gondoljuk, hogy ezek csak fikciók és az is tény, hogy csak ebben az évszázadban is volt már pár hasonló időszak, mégis jelenleg egyre nehezebb az olyan növényeket megtermelni szabadföldi (természetes) körülmények között, melyek vízigénye kiegyenlítettebb és magasabb.

Ekkor jönnek előtérbe az alternatív termesztéstechnológiák (Lásd. Izrael hidrokultúrás fejlettsége) vagy épp a gyökéröntözés szabadföldön, a talajmegújító mezőgazdaság vagy a permakultúra.

Van a kezünkben más megoldás is viszont, mely elsősorban az olyan növények termesztésének bevezetése, melyek alternatív mezőgazdasági elemek voltak mindezidáig.

Magyar tea – álomból valóság?

Korábbi cikkünkben már írtuk, hogy a magyar tea már nem is luxus és saját teája is lehet bárkinek, aki a Teaprogramok (Kamélia Kert) kínálatából egy -15 ˘C-ig télálló teacserjét vásárol. A teának jelenleg még nincs a Kárpát-medencében kártevője, kórokozója, így bátran neki lehet állni a termesztésnek megfelelő szakirányítás mellett. Erre viszont a Magyar Teanagykövet – Varga Marianna a garancia, aki a legnagyobb hazai szaktudással rendelkezik a témában.

Jamszgyökér (fénygyökér) – a gyógyító életelixír

Nem ciki bevallani, de kézzel foghatóan alig pár éve találkoztam először jamszgyökérrel. Még nem is tanultunk róla az egyetemen sem, pedig a trópusi lakosság egyik legfontosabb tápláléka. Természetgyógyászatban is gyakran használt és javasolt életelixír, bár ez így ebben a formában nagyon “spirituálisan ködösen” hangzik.

Legismertebb fajai a Dioscorea alata, a Dioscorea batatas és a Dioscorea esculenta.
A jamsz lágy szárú, évelő kúszónövény, melynek szárai több méter magasra felfutnak, ezért rendszerint karózzák. Közepes méretű, fénylőn bőrszerű, húsos levelei szív alakúak és spirális elrendezésűek. Nemes Mátyás biogazda kezében láttam először ilyet, amikor csemegeként kóstoltatta egy agrárinnovációs találkozón, ahol a Bács-Kiskun megyei szakemberek a Homokhátsági mezőgazdaság felemeléséről beszélgettek. Mátyás hosszú évek óta sikerrel termeszti, emelt ágyásban és gyakorlatilag nem tud annyit termelni, ami ne lelne pillanatokon belül gazdára.

Miért is életelixír?

Egyes fajaik a gyógyászatban használt szteroidkészítmények egyik anyagát, dioszgenint, mások szaponinokat tartalmaznak. Rudolf Steiner 1924-ben a biodinamikus gazdálkodást megalapozó utolsó koberwitzi (ma: Kobierzyce, Lengyelország) előadásán – kérdésre válaszolva – megjegyezte: “A dioscorea batata-t kellene meghonosítani Európában, hogy fő táplálékként felválthassa a burgonyát. (…) Ez a növény egyedüliként van abban a helyzetben, hogy földalatti részeiben fényétert raktározzon el, és ez a jövő emberének nélkülözhetetlen lesz.” Az antropozófiai szemlélet szerint a burgonya az egyoldalú, materialista gondolkodást segíti elő, ezért fogyasztása a szellemi előrehaladást hátráltatja, a fénygyökér hatása viszont szellemileg nem hátráltató, ugyanakkor íze hasonló a burgonyáéhoz. Sőt, mivel gyökerében ún. fényétert tartalmaz, ezért feltételezhetően segíti a világos, széleskörű gondolkodást, és az ezen a gondolkodáson alapuló szellemi előrehaladást.

Fotó: Wikipédia

Kiwi – a téli gyümölcsünk nyáron is elérhető

Szintén írtunk már a kiwiről, vagy magyarosan kiviről, ami nem egy madár jelen esetben, hanem a kedvenc, szőrös barnahéjű gyümölcsünk, zöld gyümölcshússal.

Miután Zalában már eredményesen termesztik, így szintén fontos megjegyezni az alternatív gyümölcsök táborában.

Gránátalma, kakiszilva és a többiek

Ha már alternatív termesztés és szóba került Izrael és az ő hidrokultúrás termesztése, akkor egy másik gyümölcskör, ami szintén azon a vidéken terem eredményesen: a gránátalma, kakiszilva is ide tartozik.

Már a 90-es években is eredményesen lehetett házikertben nevelni, pedig akkor még nagyságrendekkel több csapadék hullott, kiegyenlítettebbnek éreztük az időjárást is. Voltak hóban gazdag telek, esőben gazdag nyarak. Most viszont, amikor mindenben hiány lett, így érdemes lenne elgondolkodni, hogy ha aszályosabb égövön eredményesen termesztik ezt a két gyümölcsöt, akkor vajon a jelen helyzetben mennyire működhet ültetvény jelleggel?

Fotó: Pixabay

Licsi – amit eddig főleg a kínai étteremben láttunk

Vettél már érett licsit? A magja pár nap alatt kicsírázik és ugyan nem a leggyorsabb növekedést produkálja, de télikertekben évekig tartható. Nem véletlen az utolsó az alternatív növények sorában, mert azért a licsitermesztéstől még klimatikusan messze állunk. De miért ne lehetne megpróbálni?

Első pár évben fagyérzékeny, addig érdemes dézsásan nevelni, utána a magnóliákhoz, gránátalmához hasonló (valamivel melegebb) igényei miatt akár termesztésbe is lehetne vonni kisebb gazdaságokban. Majorunk idéntől kísérletbe vonta a licsitermesztést, kíváncsian várjuk az eredményt, melyről a magazinban biztosan olvashattok később.