Dark Mode On / Off

Üvegalma? Régi fajta újra felfedezve

“Batur. Batul. Ki ahogyan szereti hívni. János bácsi leírása alapján egy savanykás, lédús, vékony héjú alma. 100 évesnél vénebb fája ma is bőtermő, nem alternál, csak ha a virágja lefagy. Nem permetezik, betegségekre ellenálló, állítja, habár a gyümölcsökön varasodásfoltot bőven találunk. Gyümölcsét szeptember közepén szedik, pincében márciusig eláll. Asztali alma, de pálinkának is kiváló. Nagyon piacos, állítja, régi tapasztalataira alapozva. Régebb elterjedt fajta volt itt a faluban, de mára már ki van öregedve az állomány. Az utólag tartott hatszemélyes almakóstolónkon a Batur kinézetre 8,33-as minősítést szerzett a 10-es skálán, ízre pedig 7,83-at. Nem mindenki kedveli különleges, férfiasabb aromájú ízvilágát, vannak ellenben, akik nagyon csípik.” – UH.ro

De komolyra fordítva a szót, nézzük, milyen alma ez valójában.

Alakja: Szabályosan lapított gömb, ritkábban hengerded alakú. Zöme a közepére esik, végei felé egyenletesen domborodik. Szép szabályos alma. Kelyhe többnyire kicsiny és zárt, tág és sekély mélyedésben ül. Kehelylevelei kicsinyek. Szára rövid, fás és molyhos. Szűk és mély szárüregének a fala finoman sugarasan rozsdás, vagy értével is zölden maradó.

Héja: Sima, fényes, kissé zsíros tapintatú. Halványzöld, értével szalmasárga, napos oldalán élénk karminpirossal belehelve, melyen feltűnik a ritkás barna pontozat. Itt-ott egy-egy ragyafoltocska is látható.

Belseje: Húsa fehér, tömött, finom, eleinte roppanó, de teljes értével olvadó. Bőlevű üdítő savanykás édes, kissé fűszeres ízű. Magháza félig nyílt vagy zárt, kevésszámú ép magot rejt. Kehelycsöve keskenyebb, elég mélyen lehatol. Porzószálai alsóállásúak, elég soká megmaradók.

Fája: Erőteljes növekedésű, edzett. Teremni későbben kezd, de azután rendesen és bőven terem. Ágai elég sűrű gömb- vagy szabálytalan gúla alakú koronát képeznek. Minden vadalmaalanyon jól fejlődik. Törpealanyra oltva csak mint bokorfa mutatkozik háladatosnak. Törpe- és alakfának nem való, mert az alakítást és nyesést nem hálálja meg. Vadra oltva közepes törzsű fát nevel. Vesszői hajlékonyak, barna színűek, némi sötétvörös árnyalattal. Gyéren molyhosak, sokszor fényesek, egyenesek. Rügyei laposak, fehérmolyhosak, kicsinyek. Virágrügyei erősen molyhosak. Levelei közepes nagyságúak, vékony szövetűek, kerekdedek, vagy kerülékesek. Alsó felületükön finoman molyhosak. Virágzása nagyon korán nem várható. Szirmai elég nagyok, világos rózsaszínűek. Levélpálhái keskenyek, sokáig megmaradók. Levélnyele középhosszú, vékony, merev, alsó részéhez közel violaszínnel festett.

Termesztésére vonatkozólag megjegyzem, hogy ahol a talaj megfelelően nyirkos, az égalj párás, még zordabb vidékeken is jól díszlik. A talaj kötött áradmányos vagy laza is lehet, csak megfelelő nyirkosság legyen benne. Virágjai a kései fagyoknak is jól ellenállnak. Gombabetegségektől aránylag keveset szenved. Mutatós, igen jóízű gyümölcsei a szelet jól állják a fán. Hátrányára írható, hogy vizek menti mocsaras talajú helyeken termett gyümölcsének néha némi mocsaras mellékíze van, de ettől eltekintve kitűnő, piacon nagyon keresett minden baj nélkül könnyen eltartható gyümölcsünk, veremben is nagyon jól eláll. Neki való helyen tömegtermesztésre is ajánlható. Erdélyből, valahonnan Maros mentéről származik, ahol magról kelt, ma már mint kiváló piacos almát a külföldön is megbecsülik. Neve állítólag a –pátul- szóból ered, ami oláhul boglyafeneket jelent. Pince híján ugyanis az erdélyiek ezt az almát őszkor a szénaboglya fenekére teszik és befedik, tavasszal pedig eltakarítva a szénát, a szépen megsárgult almát értékesítik. Többféle változata van, ilyen például a Zöld batul, Fehér batul, Piros batul. Fent leírt alma a piros- vagy mosolygó batulnak felel meg.

Ajánlott cikkek

What Our Clients Say
66 vélemény