Kertportal Nagy gondban vannak a szabadföldön kertészkedők, egyre többen fordulnak hozzánk kérdéseikkel, hogy a permakultúra vajon megoldást jelent-e a különleges időjárásra.
Ugyan a télikabátok már a szekrényben pihennek, mégis május közepére még hajnali fagyokat jósolnak, és alig két hete még hó is volt.
Mentettük a palántákat be a fedett színbe, hogy ne essen rá a fagyos hó, és hajnalban szaladtunk öntözni az epret kint, hogy ne fagyjon le a virág.
Ti hogyan védekeztetek a fagyok ellen?
A napokban megsokasodtak a tennivalók.
A fű gyakorlatilag 2-3 nap alatt újra megnőtt, így érdemes lenne megint lenyírni, a veteményesben a szalmának köszönhetően a gyomok kevésbé mutatkoztak meg, de a díszkertben annál inkább.
Egy jó tanács viszont a csalánlével öntözőknek (mint tudjuk a csalánlével tápanyagutánpótolni is szokás): szűrjétek le az erjesztett csalánlevelet alaposan, mert a tavalyi évben mi nem tettük, és most a veteménytől a virágágyakig felütötte fejét a csalán. Gyomláláskor igencsak bosszantó, de legalább a vérkeringésünk rendben lesz.
Érdekesség továbbá, hogy a permekultúrás kertben sokkal lassabban indult meg minden, mint a többi veteményesben. Míg a szomszédnak már magasodnak ki a krumplik a földből, addig nálunk még ki sem bújtak a hajtások. A saláta szépen növöget, de a második körben vetettek még csak pár levélkénél tartanak. Szépen kicsíráztak és növekednek a palánták, a fodroskeltől a paradicsomig minden, viszont a szabadföldi részeken, és permakultúrában a növekedés lassabb. Jó példa erre, hogy a díszkertben a rózsák már virágzanak, a permakultúrában még csak most bontja leveleit a csipkerózsa.
Talán ez is segíti a májusi fagyok könnyebb átvészelését, mert így a szalmatakarás megvédi a fiatal növényeket a hirtelen hidegtől.
