V. Topor Erika Kertész- mérnök A kerttervezés sorozatunkban ma egy aktuális kérdést járunk körbe, amivel napok óta szembesülök kerttervezőként. Mit tegyünk a hirtelen lezúduló esővel, ha mindenhol napokig áll a sár a kertben utána?
A sár a kertben egyrészt bosszantó, másfelől viszont rengeteg műszaki problémát is okozhat, mert ahol megáll a víz, ott akár alááztathat falszakaszokat, alámoshat víz járófelületeket, de egy rézsű esetén is igen komoly vízmosási járatokat képes okozni egy nagyobb eső. Ezt tájépítészetileg, kerttervezésileg viszont meg lehet oldani és meg is kell!
Amikor egy ponton van tartósan sár
A homoktalajok kivételével a legtöbb talaj úgy viselkedik, hogy rendre elraktározza a vizet és egy masszív saras állapot lesz belőle. A sár a kertben nehezen tűnik el és mint itt az egyik – még tervezés alatt lévő – kert esetén is látjuk, a még impregnálatlan kerítéslábazatban is akár kárt tehet a felázás. Egy tartós felázás egyébként a falazat salétromosodásához is vezethet, ami még macerásabb feladat lesz utána.
Minél tartósabban jelentkezik egy ilyen sarasodás a kert egy adott pontján, annál komolyabban kell venni! Mi lesz akkor, ha egy nagyobb eső egyszercsak lezúdul a magasabb részekről? Hol tud elszivalkodni a felesleges víz?
Ilyen esetben szoktam javasolni az esőkert kialakítását, de egy olyan módosított változatban, ahol nem vezetünk bele plusz drénhálózattal vizet, hanem mivel úgyis ide lejt a terület és ez a kert, melyről a kép származik egy igen lejtős telek (45 °-os telek, átmenetileg rézsüvel). Így azt a plusz idejutó vizet elnyeli majd a talaj és el is tárolja, de ebben az esetben nem szabad plusz vizet belevezetni!
Meredek telkek hátránya és a kertészeti megoldások
Akár a rózsadombi telkek, akár Mátra vagy más hegyvidék és dombvidék kertjeiről van szó, a probléma ugyanaz. A nagy mennyiségű csapadék a meredek területen nagy sebességgel hömpölyög lefelé és a végén megáll egy a víz által vagy mesterségesen kialakított mederben.
A legtöbb meredek kertben kialakítunk rézsüket vagy olyan szinteltolásokat, ahol a leáramló víz terelgethető, lassítható.
Van aki elfolyórendszerben gondolkodik és komoly műszakimegoldásokat terveztet be – van, ahol ez indokolt is. De a legtöbb esetben egy okos tervezéssel kiküszöbölhető a probléma.
A rézsükön kiépíthetünk mesterséges és egyben dekoratív patakmedreket is.
A sár a kertben mindig ott keletkezik, ahol a csapadék tartósan megmarad, így azokon a felületeken egy speciális talajkeverékkel megoldható a probléma is.
Egy jól kialakított talajkeverék nagyságrendekkel több nedvességet tud megtartani és elszívni sarasodás nélkül, mintha sima talajról lenne szó.
A növényválasztás is sokat számít
Nem győzöm hangsúlyozni, hogy egy kert esetében ugyanaz a lépcsőzetesség adja meg a fenntarthatóság alappilléreit, ami jelen esetben a csapadék elvezetésében és elszívásában, netán terelésében is nagy szerepet játszik.
Egy gyep-tujasor amúgy sem divat már (ugye?), így bőven kalandozhatunk szebb és esztétikusabb vizekre is. A sár a kertben növényekkel simán eltűntethető, főleg, ha betartjuk a természetes növényi szinteket: talajszint, gyepszint, cserjeszint és lombkorona szint. Ha mindegyik szintre odafigyelünk és már a tervezéskor úgy alakiítjuk ki a növényeket, hogy egymásra épüljenek, akkor a legtöbb víz a talaj mélyebb rétegeibe elvezetődik a gyökerek által és szinte nullára kihozható a sarasodás is.
Talajtakaró növényekkel is dolgozhatunk, de például a párnás növekedésű növények is nagyszerűek ebben az esetben. Bátran kísérletezzünk saját kertünkben is a legkülönfélébb évelőkkel és a hatás nem marad el!
Borítókép: Pexels
