Most már mindenhol bevirágzott a parlagfű

Most már mindenhol bevirágzott a parlagfű

Ez a megosztó növény jelenleg a legüldözöttebbek közé tartozik, mégis vannak, akik kultuszt emeltek köré gyógyhatása miatt. Számos kísérletben vizsgálják és mezőgazdasági értelemben is fontos növény lehet, de ennek mivolta még vitatott.

A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) a nevéből is látszik, hogy elsősorban a gyenge és parlagon heverő talajokban jelenik meg tömegesen. Így a homok és lösztalajokon annyira elterjed, hogy az irtása is komoly munkának számít.

Kísérleteztek többfelé már a mezőgazdaságban is, hogy ahol nem irtják a parlagfüvet, ott egy, maximum két év alatt eltűnik és a helyét átveszik más gyomfajok. Ebből arra is következtettek, hogy a parlagfűnek szerepe van a talajélet újraépítésében és a talajregenerációban. De vajon ez igaz?

Akiket nem érint, akik nem gazdálkodnak, azok el sem tudják képzelni, hogy milyen óriási károkat okoz a parlagfű azzal, hogy versenytársa a termesztett növényeinknek. Az első számú, azaz leggyakoribb szántóföldi gyom ellen való védekezés pedig költséget jelent, azaz hatással van a termelés gazdaságosságára.

– mondta el magazinunknak dr. Farkas Anikó agrármérnök

Morfológiája

Tévesen illetik vadkender elnevezéssel is, de hamarosan arról is írunk, hogy mennyire más növény valójában a vadkender. A parlagfű egy kétszikű, 20–140 cm magas, terebélyes, ágas egyéves növény. Központi egyenes, tompa négy élű szárral rendelkezik, amelynek sűrű oldalhajtásai vannak.

A talajhoz közeli néhány cm-es részen 2-3 elágazása is lehetséges. Magassága átlagosan 120–140 cm körül alakul, de optimális körülmények között 200 cm-nél is nagyobbra nőhet! Levelei rendkívül változatosak, általában 1- vagy 2-szeresen szárnyasan szeldeltek, kétoldalt sűrűn szőrözöttek. A szőrök a levél fonákján hosszabbak. A levél színe sötétzöld, fonákja szürkészöld. Az egész növénynek jellegzetes illata van, amit akár a gyepben megbújó példányoknál még fűnyírás közben is érezni lehet.

A sárga színű 4–5 mm-es porzós fészkek a legfelső hajtások végén, rövid kocsányon ülnek, 10–15 virágot tartalmaznak. Virágpora az arra érzékenyeknél súlyos allergiát okozhat. Tudni érdemes, hogy vannak keresztallergén élelmiszerek, mint például a görögdinnye, ami még jobban fokozza az allergiás érzékenységet parlagfűre. A virágok aránya a növényzet sűrűsége szerint változik. Ritka állományban inkább a termős, sűrű állományban a porzós virágok dominálnak.

Ugyanígy, egy egészséges ember csak akkor tudja elképzelni, hogy mit jelent allergiásnak lenni, ha van a környezetében legalább egy érzékeny/allergiás beteg ember. A súlyosabb tünetek nehezítik a munkavégzést, a tünetenyhítő vagy -elnyomó szerek pénzbe kerülnek, a betegek munkából való kiesése pedig a GDP-re hat. Jelentősen!
Allergén pollenje és a fent említett következmények az oka annak, hogy egész Európa foglalkozik ezzel a gyommal, hiszen európai és hazai szinten is a lakosság 20-25 százaléka! érintett. Nem minden allergiás tüneteket produkáló embertársunkat tartják nyilván a statisztikák: nem mindenki fordul orvoshoz.

– mondja dr. Farkas Anikó.

Őshazája Észak-Amerika déli területein található, mely a feljegyzések szerint a búza és burgonyaszállítmányokkal érkezett Európába és onnan elterjedve hazánkba is.

Ismeretterjesztő előadásaim alkalmával mindig akad legalább egy olyan hallgató, aki előhozakodik a tévhitek valamelyikével. Leggyakrabban az „Istenek eledele” téma szokott előjönni. Több okból sem lehet ez az Ambrosia az az ambrózia. Csak egyet emelnék most ki. A hazai klímát, körülményeket nagyon kedvelő, a Kárpát-medence adottságaihoz rendkívül jól alkalmazkodó és ezért igen elterjedt ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) az Újvilágból származik.
Észak-Amerikában akadnak természetes ellenségei, viszont ezek közül egyet sem sikerült vele együtt behurcolni. Ugyanakkor pl. napraforgóbetegségek kórokozóinak felszaporodásához járul hozzá. Ezzel tetézve a mezőgazdaságban okozott kárt, amit mint elsőszámú szántóföldi gyomnövényünk okoz.

– meséli Anikó lapunknak.

Talajra viszonylag igénytelen, de leginkább az enyhén savanyú, homokos vályogtalajt kedveli.  Szintén megfigyelések alapján derült ki, hogy a nyílt területeket kedveli, a fás, árnyékos helyeket nem. Vagyis ha a fatelepítéseket komolyan vesszük, az nemcsak a klímánknak lesz hasznos, de a parlagfű visszaszorításában is jelentős lépéseket jelenthet.

Egy közepes növény több ezer, vagy akár több tízezer magot érlel, de 60 ezer magot is termelhet egyetlen tövön.

A parlagfű a jól beállt gyepekbe sem nem hatol be, vagyis a házikertben a gyepek karbantartása is rendkívül fontos. Továbbá fontos lenne a régi legelők, kaszálók szakszerű fenntartása, beszántásuk kerülése. Erdőkbe sem hatol be, mert nem szereti az árnyékos helyeket, ezért hosszú távon jó megelőzés a parlagterületek erdősítése.

Természetes, természetközeli élőhelyeken például kerülni kell minden jellegű talajbolygatást, terepjárók, traktorok behajtását, mert már ilyen körülmények között is megjelenhet a parlagfű. Az ilyen élőhelyeken folyamatos monitorozásra is szükség van, és ha a parlagfű esetlegesen megjelenik, fontos annak gyors irtása a talaj gyommagkészlet feltöltődésének elkerülése érdekében. Mivel egy mag hosszú évekig megtartja csírázó képességét, ráadásul a terjesztése is megállíthatatlan, ha nem figyelünk oda.

Nemcsak a szántóföldeken, ültetvényeken szükséges védekezni a parlagfű ellen, hogy ne okozzon terméskiesést. Allergén pollenje miatt általános a védekezési kötelezettség, melyet törvény ír elő.

– mondja dr. Farkas Anikó

Dr. Farkas Anikó doktori disszertációjának (2004) egyik kiemelt tárgya volt a parlagfű. Ennek egyik oka, hogy maga is erős allergiás tünetekkel reagált a parlagfű pollenjére. Ma már tünetmentes.
Küldetése, hogy egymás indítékainak megértetésével, az ismeretek közlésével segítse a parlagfű visszaszorítását. Előadásainak alapvető célja, hogy a megértés mellé ütős érveket kapjon mindenki ahhoz, hogy ki tudjon állni magáért, a parlagfű ellen. Tartott már előadást általános iskolásoknak, bioköröknek, kertbarátoknak, polgárőröknek, a Széchenyi István Egyetem Nyugdíjasegyetemén 1000 szenior előtt.
Legközelebb Szadán találkozhattok vele: