Lisztharmatjárvány okozhatja a kocsányos tölgy csemetéinek pusztulását

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpont kutatói vezették azt a nemzetközi szakértői csoportot, amelynek tagjai 130 év erdészeti, erdőtörténeti, növénykórtani és ökofiziológiai irodalmának összegzésével, valamint saját terepi tapasztalataik alapján alkották meg a kocsányos tölgy csemetéinek pusztulását megmagyarázó lisztharmatjárvány-elméletet.Az erről szóló tanulmányt januárban publikálták a Biological Conservation című szakfolyóiratban.


A kocsányos tölgy (Quercus robur) egy Európa-szerte elterjedt, természetközeli, öreg erdőségeket alkotó fafaj. A kocsányos tölgyes erdőkben az idős fák pusztulófélben vannak, ugyanakkor hiányoznak a fiatal tölgyek generációi, amelyek természetes módon pótolhatnák az öregeket, fenntartva ezzel a tölgyesek folytonosságát. Eddig az erdész és az ökológus szakma is tanácstalan volt azzal kapcsolatban, hogy mi lehet az egységes magyarázat a természetes utánpótlás hiányára.


Az újfajta, járványos lisztharmatbetegség az 1900-as évek elején ütötte fel a fejét Franciaország tölgyeseiben. A villámgyorsan Európa-szerte elterjedő betegség Magyarország tölgyeseit is megfertőzte. Az idegenhonos apró gombafajok az avarban telelnek át, minden tavasszal onnan fertőzik meg a friss hajtásokat. A kórokozó többek között elvonja a tápanyag jelentős részét a levelektől, fizikailag roncsolja a sejteket, így végül azok pusztulását okozza.  

A közleményben rámutatnak arra, hogy mielőtt a kórokozó elérte volna Európát, a tölgycsemete még versenyképes tudott lenni más, vele együtt növekedő fafajok (például gyertyán, kőris, hárs) mellett. Az 1900-as évek fordulóján azonban a lisztharmatfajok érkezésével gyökeres változás történt, a tölgymagoncok és -csemeték súlyos hátrányba kerültek.

Borítófotó

Ajánlott cikkek