Dr. Tornyi Katalin Ahhoz, hogy az akupunktúrás kezelés a legjobb eredményt hozza, elengedhetetlen a HKO (Hagyományos Kínai Orvoslás) szemszögéből és módszereivel is megvizsgálni a pácienst.
Nem elég csupán a nyugati, klasszikus diagnózis ahhoz, hogy a megfelelő pontkombinációt kiválassza az állatorvos. (De erről részletesebben majd egy másik alkalommal szólnék.) A diagnózis felállításához a konkrét vizsgálat mellett azonban a HKO rendszerében is elengedhetetlen a jó kórelőzmény. Mivel ahogy azt már az egyetemünkön is belénk sulykolták, a jó kórelőzmény fél diagnózis.
A tapasztalatom azt mutatja, jobb a kórelőzményi kérdőívet pár nappal a megbeszélt vizsgálat előtt elküldeni a tulajdonosoknak, hogy nyugodt körülmények között, akár többszöri nekifutásra tudják azt kitölteni. (Itt szeretném minden gazdinak és állattartónak ajánlani, hogy az állatával/állataival kapcsolatban kezdjen el naplózni. Nem kell kisregényt írnia, de a főbb paramétereket – féreghajtás, vakcinázás, takarmányváltás, testtömeg, stb. – érdemes feljegyezni.
Ezáltal segítve a klasszikus, nyugati és az alternatív szemléletű állatorvosok munkáját is. Hiszen ahogy már fentebb is írtam a jó kórelőzmény fél diagnózis!)
A vizsgálatot már a beteg érkezésekor elkezdem. Fontos információval szolgál, hogy hogyan mozog, hogyan viselkedik az első találkozásunkkor (felszabadult, félénk, visszahúzódó, barátkozó, érdeklődő, stb.), milyen a testtartása. Sokszor a gazdiknak fel sem tűnik, milyen hasznos információkkal szolgál az első néhány perc is.
Az érkezés után (kisállatoknál ők érkeznek hozzám, a lovakhoz pedig én érkezem) egy célirányos beszélgetés veszi kezdetét a gazdi és köztem. Ekkor átbeszéljük a kórelőzményi kérdőívre adott válaszokat, s ahol további kérdések merültek fel bennem, azokat is tisztázzuk. Közben én még mindig figyelek. Nem csak a válaszokra, hanem mindenre is. Hiszen a HKO-t a holisztikus szemléletmód jellemzi.
Valamint itt is, ahogy a klasszikus, nyugati orvoslás esetében is a vizsgálat része a megtekintés. A HKO-ban fontos szerepe van a nyelvdiagnózisnak állatok esetében is. A legjobb, ha az állat önállóan mutatja meg a nyelvét (pl. lihegés, ásítás közben), mivel ha a gazdája vagy mi magunk nyitjuk ki a szájukat, az már a nyelv állapotát, s ezáltal a diagnózisunkat is megváltoztathatja. De a megtekintés során többek között az állat általános állapotát, szőrét, bőrét és szaruképleteit, a szemét, az orrtükrét is szemügyre vesszük.
Ezt követően pedig jön a tapintás. Itt is számos hasonlóság van a nyugati orvoslás vizsgálati módszereivel. Míg lesznek eltérések is. Fontos például a pulzus diagnózis (amely során mind a 12 meridián, mind a meridiánokban áramló életerő, azaz Qi, mind a Vér, mind pedig a Yin és Yang egyensúly állapotáról információt kapunk). De nem szabad elfeledkeznünk a háti Shu-pontok, valamint a Mu-pontok diagnosztikai jelentőségéről sem. Mind a Shu-, mind a Mu-pontok olyan speciális akupunktúrás pontok, melyek a kezelés mellett a diagnosztikában is fontos szerepet töltenek be, mivel hasznos információkat szolgáltatnak a meridiánok, illetve a szervek állapotáról.
A megtekintés, tapintás mellett fontos szerepe van a hallgatózásnak, valamint a szaglásnak is. Végül a kórelőzményi adatokból, valamint a vizsgálat során szerzett információkból összeáll a kép és megszületik a pontos diagnózis, amely elengedhetetlen a sikeres kezeléshez. Ezt követően körvonalazódik bennem, hogy mely pontokat fogom az aznapi kezelésen megszúrni.
Az egyik leggyakoribb kérdés, hogy fáj-e az akupunktúrás kezelés?
Azt kell tudnunk, hogy az akupunktúrás tű beszúrásakor minden esetben keletkezik egy ún. De Qi érzés. Ez lehet egy nagyon kellemes, meleg, bizsergető érzés, de lehet egy fájdalmas, szúró, égető érzés is. Az, hogy melyik pont stimulálásakor melyik érzés kel életre, az nagyon sok tényezőtől függ. De ez tényleg csak egy rövid, a beszúrás során fennálló érzés. Ezt követően egy „nyugalmi” fázis következik, amikor is a tűk kifejtik hatásukat (amely hatásokról egy előző cikkemben már írtam). S lesznek olyan egyedek, akik amikor a tűk már kifejtették hatásukat, ismét nyugtalanná válnak. Ez is természetes.
És igen, a tűk egy idő után maguktól kiesnek, vagy legalábbis a tartásuk, ami a beszúráskor volt teljesen megváltozik. De amíg tartanak és a feladatukat végzik, addig nincs más dolgom a gazdival együtt, mint nyugodtan várakozni.
Minden esetben vallom, hogy nyugodtan és türelmesen kell a vizsgálathoz és a kezeléshez állni. Én arra törekszem, hogy szeressenek hozzám jönni a kisállatok és a lovak se rohanjanak el a legelő legtávolabbi végébe, ha meglátnak, hanem inkább maguktól odajöjjenek hozzám. Tehát a Fear Free vonalat (nem kell félni az állatorvostól) igyekszem képviselni (habár még erre irányuló képzést nem végeztem, de ami késik nem múlik).
Arra is elég hamar rájöttem a hivatásom során, hogy a megfelelő időt érdemes rászánni minden betegre és beavatkozásra. A kapkodás szinte mindig balul sül el, s a remélt időspórolás helyett időveszteséggel és bosszankodással zárul a folyamat.
Annak érdekében azonban, hogy minden betegre elég időm jusson és a logisztika is jól működjön, bizonyos kereteket állítottam fel.
Így az első vizsgálat és kezelés időtartama nálam max. 90 perc, míg a második kezeléstől max. 45 perc jár egy-egy betegemnek.
Ha szeretnél további hasznos információkat olvasni a témában, látogass el a honlapomra https://drtornyi.hu/ !
