Amit a meggy és cseresznye alanyokról tudni érdemes

Amit a meggy és cseresznye alanyokról tudni érdemes

Akár metszésről van szó, akár egyéb ápolási munkálatokról, a gyümölcsfák alanyai sokat javíthatnak vagy akár nehezíthetnek egy gyümölcsültetvényen. Nézzük sorra, mit érdemes tudni a különböző alanyokról. Varga Szabolcs agármérnök írása.

Metszés előtt és metszés szaktanácsadás előtt is az első kérdésem az, amikor nem lehet azonnal eldönteni egy fánál az alanyt, hogy vajon milyen alanyra oltották a nemest. Sokszor bármilyen meglepő, a gazdák sincsenek tisztába vele, pedig az ültetvény szempontjából meghatározó.

A cseresznye és meggy alanyai:

A leggyakrabban kétfajta alanyt használnak a cseresznye és meggy esetében: F12/1 (Prunus avium) alanyra, valamint az SL 64 (Prunus mahaleb) sajmeggy alanyra oltanak. Az elmúlt pár évben viszont elkezdett teret hódítani még említésre méltó alany, mint a Gisela 5 (Prunus canescens X P. cerasus) keresztezés, a Giessen Egyetemen alanyfajtája. Mivel gyenge növekedésüek és ami szintén nagyon fontosak, hogy kevésbé sarjadzó fajták, így relevánsan teret hódíthatnak hazánkban is. A két utóbbi alanyon a termés bőtermővé és korán érővé teheti a nemest. Egy nehézsége van, ami miatt viszont a Homokhátsági régiókban nem javasolt: jó vízáteresztő, humuszos talajt kíván, ráadásul rendszeres öntözést, aminek a helyi gyümölcsösök még szintén híján vannak. Ezen alanyok főleg az intenzív ültetvényekhez javasolt, viszont fontos tudni, hogy a Monilia és Pseudomonasra érzékenyebbek lehetnek a rá oltott fajták.

Kecel – Érdi bőtermő ültetvény homokon (2018.) Fotó: Varga Szabolcs

A szárazságtűrés szempontjából az SL 64 a legértékesebb, melynek mésztűrése is kiváló. Ehhez az alanyhoz az 5m*5m térállást szoktam javasolni.

Az alany növekedési erélye és tápanyag-szolgáltató képessége befolyásolja a majdani cseresznye és meggy méretet, így már telepítés előtt érdemes tisztában lenni azzal, hogy milyen célra kívánjuk az ültetvényt beállítani, ugyanis 25 évig ez fogja meghatározni a minőséget és a méretnagyságot.

Így természetesen a termésmennyiségre is nagy-nagy befolyással bír az alanyhasználat.


Kecel – Érdi bőtermő ültetvény homokon (2018.) Fotó: Varga Szabolcs

A közepes mésztűrésű Gisela 5-ös alany annyiban célszerű intenzív ültetvényekhez, hogy kis növekedési erélye miatt a metszési munkálatok minimalizálhatók, kisebb hangsúlyt képviselnek, mint a többi alany esetében. A Gisela 5-ös alanynál sokszor kisebb zöldmunkát szoktam javasolni, viszont a tápanyagutánpótlás szempontjából a növekedési erély fenntartása nagyon fontos, mivel hajlamos a túlkötésre a rajta lévő cseresznyefajta. Túlkötéskor a termés elaprózódik, túl kicsi és sok lesz a gyümölcs, ami a piaci értékét csökkenti, növelve ezzel a szedési költségeket is. Így ez bevételkiesést is okoz.


Kecel – Érdi bőtermő ültetvény homokon (2018.) Fotó: Varga Szabolcs

Figyelembe véve a talaj és levélanalíziseket, összevetve a növekedési eréllyel, ehhez igazítjuk a tápanyag-utánpótlást.

A nagyon gyenge növekedést és túlkötést egy kis plusz nitrogénnel kompenzáljuk. Itt is érvényes többször keveset elve.

Metszés YouTube videóinkon a rehabilitációs metszésekkel kapcsolatban is lehet tájékozódni. Metszés során fiatal ültetvényben a legfontosabb, hogy a fiatal fákon az legfőbb terméssúlyt tartó ágakat erősítsük fel, mert egyes fajták repedésre érzékenyek, így a metszésmódot is a fajta és alany együttállása határozza meg.