A kertépítés alapjai – Ép kertben ép lélek?

Ahogy a mondás is tartja: „Ép testben ép lélek”. De ha egy kicsit elgondolkodunk az ép lélek fogalmán, akkor felmerül a kérdés: „Mitől lesz a lélek ép?”

A nyugalmat, a szeretetet, a rohanó világtól való elmenekülést és a természetet magunk is megteremthetjük a saját környezetünkben. Erre a legmegfelelőbb hely egy kert. (Vagy télen a télikert!) A legtöbb örömöt saját kertünktől kaphatjuk, de ehhez a megfelelő elrendezés, a térkialakítás elengedhetetlen. Többnyire magunk alakítjuk ki saját életterünket, de fogadhatunk fel kertépítő céget is, ha pénzünk megengedi. Ha magunk állunk neki a kert kialakításának, akkor sose felejtsük el a legfontosabb alapelveket. Ha ezeket nem tartjuk be, akkor pár év múlva nem azt a végeredményt látjuk, amit előtte megálmodtunk.
Akkor vegyük is sorra azokat a fontos tudnivalókat, amik elengedhetetlenek a kert kialakításánál.

Szabad pázsit kontra virágágyás….

Mindenkinek megvannak a maga kívánságai, bizonyos elvárásai egy kerttel kapcsolatban. Vannak, akiknek a pihenést egy ápolt pázsit jelenti, ahova kifekhet és sütkérezhet, másoknak viszont a buja növények sokasága az igazi pihenés kulcsa. A gyerekeknek sok hely kell a játékhoz, időskorban pedig nem lehet cél, hogy a kert sok nehéz munkát adjon. Az igazi kert egy oázis, ahol a mindennapi fáradalmakat mindenki kipihenheti. A könnyen megmunkálható területek szabadságot nyújtanak, míg a munkaigényes gyepterületek csak hétvégi „problémaként” jelennek meg a mindennapokban. Az ilyen gyepterületeket helyettesíthetjük murvás területtel, vagy olyan növényeket válasszunk, melyeket nem kell állandóan metszeni. A rövid életű egynyáriak helyett ültethetünk évelő virágos fajokat, mert ezek könnyebben karban tarthatók, mégis sokáig vidám színfoltjai kertünknek.
Erre az egyik legalkalmasabb a nemes pünkösdirózsa, mely buja, illatos virágával gazdagítja az évelők ágyását. Színpompás összeállítást készíthetünk réti füzényből, margarétából, palástfűből, macskaheréből és gólyaorrból. Ezeket az évelőágyásokat nem feltétlenül a kert szélére érdemes tenni abban az esetben, ha igen nagy területtel bírunk. Ha viszont a kertünk igen kicsi, akkor az évelőágyat célszerű a kerítések mellé helyezni „szallagágyként”, mert így még mindig sok helyünk marad a pázsitnak.
A díszágyások is komoly tervezést igényelnek. Ezeknek a virágzó szigeteknek több funkciójuk is van. Elsősorban egész évben pompáznak, másfelől viszont a különböző kertrészletek közötti összekötő elem szerepét töltik be. Az évelő növényes és rózsás szegélyek valódi főszerepet játszanak a kertben. Napos fekvésre és elegendő helyre van szükségük, hogy teljesen kibontakozhassanak.

Kertterületek, avagy mi kell a kertbe…

Osszuk fel a tervezés során a kertet, hova szeretnénk a díszkertet, hova a gazdasági kertrészt, hol lesz/van a terasz illetve az ülőhely. A komposzt helyét is ilyenkor kell kitalálni, mert később lehet, hogy más nem lesz rá elég helyünk. Egy házikertben a legtöbbször egy kis veteményeskertre, gyógy- és fűszernövényes kertre is szükség van. A mostani tendencia azt mutatja, hogy egyre kevesebb tulajdonos szeretne haszonnövényeket a kertjébe, mert „nincs rá ideje”, vagy „úgyse terem annyit, hogy érdemes legyen vele foglalkozni”. Ezzel vitatkozhatnék, mert egy jó leveshez, vagy grillhúshoz a leghangulatosabb, ha a petrezselymet, vagy a kakukkfüvet a saját kis veteményünkből szedjük. Az tény, hogy több munkát ad egy ilyen kertrész, mint egy gyep, amit sokszor csak lenyírnak és locsolnak. Természetesen a szép pázsithoz is több kell ennél, de a gyakorlat azt mutatja, „erre van időnk”.

Kerthatárok…

Tipikusan magyar szokás, hogy a lehető legjobban vigyázunk arra, hogy senki ne lásson be a kertbe. Nyugat-Európában viszont más a helyzet. Ott egy alacsony, inkább csak jelzés értékű határ van, nem is kerítésből, hanem cserjékből, amit közösen gondoznak a szomszédok. De ha már mindenképpen elzárva a külvilágtól szeretnénk élni, akkor határozzuk el, mivel szeretnénk a kertünket bekeríteni. Ha egy sövénykerítés zöldje mellett döntünk, akkor válasszunk megfelelő sövénynek való növényt. Kertészetekbe ki is kérhetjük az eladók véleményét, melyik faj/fajta növény lenne erre a legideálisabb. Nem elég ilyenkor a növény formáját figyelembe venni, hanem érdemes a színekkel is játszani. Manapság igen sokféle szín és formavilág jelen van a faiskolákban, dísznövénykertészetekben, ezért érdemes körültekintőnek lenni a választáskor.
Szintén egy fontos szempont, amit érdemes az elején már figyelembe venni. Akármilyen kerítéstípusra esett a választásunk, akkor előtte járjunk utána a helyi hivataloknál a megengedett magasságokat és kerítéstávolságokat illetően.

Fák, bokrok….

Ezek alkotják majd az egész kert vázát, és tőlük függ a kert stílusa is. Sok fa idős korában nagy teret igényel, melyek szabadon állva érvényesülnek a legjobban. A térállás mellett a magasságot sem árt előre elképzelni, mert gyakori probléma, hogy pár évvel később már egy csepp napfényes terület nem marad a kertben. Nagyon előnyösek a lassú növekedésű növények és a kis koronaformák.

Gondolunk a gyerekekre is….

Ha kisgyerekeink vannak, akkor tervezzünk egy nagy és strapabíró játszógyepet. Itt helyezzük el a játékokat, a homokozót. A homokos játszófelületek a napos déli órákban viszont legyenek a növények árnyékában. Arra is figyeljük, hogy az ilyen terület környékére ne tegyünk mérgező, vagy nagyon „szemetelő” növényeket – gondolok itt az eperfára például vagy a tiszafára. Mivel minden gyerek megkóstolja a számára elérhető színes bogyókat, ezért óvakodjuk az ilyen káros növényektől! Ha nincsenek a családban gyereke, akkor a játszóteret felválthatja egy nemes díszpázsit. Építsünk szilárd peremhatárokat a gyep és az ágyások közé, így később nem kell majd a gyep széleit szaggatni az ápolás során. A legalkalmasabbak a folyami kavicsok, a murva, mulcs – és még számos más lehetőségünk van, ami ízlés és pénztárca kérdése már csak.

Utak, lépcsők, tipegők…

Az utak átvezetik a kerten a sétálót, illetve összekötnek, vagy elválasztanak egymástól különböző funkciójú kertterületeket. A tervezéskor ezeket a szilárd burkolatú utakat mindenképpen figyelembe kell venni. A tipegőket később is letehetjük, ha már kialakult a kert szinte végleges állapota. Az utak mentén érdemes kellemes illatú virágos, vagy illatos levelű cserjéket is elhelyezni, mert minden alkalommal amikor lehaladunk mellettük egy különleges élményben lehet részünk.

Hogy éjjel is fény legyen….

Ma már egyre gyakoribb a napkollektoros lámpa, ami a legolcsóbban, és legegyszerűbben bárhova beszúrható a kertben. Ha viszont nem erre a megoldásra vágyunk, akkor ezt is a tervezéskor kell meghatároznunk, hova szeretnénk fényforrásokat. A kábelek lefektetést ne utólag, a már megépített kertbe akarjuk, hanem időben, amikor még nem kell ezzel az ágyásokat újra felfordítani.

Nem csak a modern kor vívmányai….

Hódít a kerti törpe és a csillogó porcelánlepke! Azt hiszem ezzel nem mondtam újdonságot. Már nagyszüleink korában is sokhelyütt láthattuk a klasszikus kerti törpét, amint őrzi a házat. Nyugatabbra tőlünk, a belga kertek egyik érdekes őrzője a különböző cserepekből összeállított „madárijesztő”. Sétálva a belga és holland utcákon a házak előtt számos ilyen csecsebecsével találkoztam útjaim során. Nálunk is terjedőben van ez a hóbort, de ezzel egészen addig nincs is gond, amíg nem csap át valódi giccsparádéba. Az arányokról sose feledkezzünk meg, mert a legszebben kialakított kertet is szörnyűvé, nyugtalanná teheti a túlzott természetellenes díszrengeteg!
Ezek a különböző figurák, szobrok vagy korsók kedves dolgok lehetnek a kertben. Kihangsúlyozhatjuk velük az útelágazódásokat, tehetjük a tóhoz vagy a növények mögé, ezzel kicsit titokzatosabbá téve a kertet. Az a fontos, hogy a lehetőleg kevés felhasznált elem harmonikusan illeszkedjék egymáshoz és a kerthez.
Aki kedvet kapott a kertépítéshez, annak csak sok sikert és boldogságot kívánhatok hozzá. A legfontosabb, hogy olyan kertet alakítsunk ki magunk körül, amibe bármikor szívesen kisétálunk és kedvünket leljük benne. Az időd viszont ne sajnáljuk az alapos tervezésre! Ahogy az írásomat is kezdtem: „épp kertben épp lélek”