Dark Mode On / Off

Új korszak a meztelen csigák elleni küzdelemben! 

meztelen csiga

Meztelen csigák elleni védekezés új lehetősége tejsavós csapdázással történik – dr. Rákóczy György írása növényvédelem témában.

Mit tudunk a meztelen csigákról?

A meztelen csigák kártételükkel jelentősen megnehezítik a kertészeti üzemek és különösen a háztáji kertészek dolgát. A kártételük leginkább a lágyszárú termesztett növényeken, zöldségféléken jelentkezik, gyakran a gondozatlan területekkel határos termesztö területeken, ahol a csigák az elgyomosodott helyeken kiváló rejtekhelyeket találnak, és jól szaporodnak. Hasonló veszélyet jelent a kerészeknek a természetes és mesterséges felszíni vizek közelsége mivel ezek szintén a csigák kedvelt életterei.

Mivel a csigák fénykerülők, táplálkozásuk, kártételük sötétedéskor kezdődik, és a reggelig eltart. A harmat felszáradását követően vonulnak vissza nappali rejtekhelyikre. Mivel nedvesség kedvelők, ha esik, tömegesen hagyják el rejtekhelyeiket, és ekkor okoznak súlyos károkat a növények leveleinek és hajtásainak lerágásával. A meztelen csigák nem csak az élő, hanem a korhadó növényi részeket is fogyasztják, valamint a bomlásban lévő szerves anyagot, állatok ürülékét, és elpusztult fajtársukat is.

A meztelen csigák kártétele az elmúlt 15 évben jelentősen fokozódott, amely a hazai 25 meztelen csigafaj közül elsősorban a két, korábban nagyon ritka faj, a spanyol csupaszcsiga és a barna nagy csupaszcsiga nagyfokú hazai elterjedésének köszönhetünk.

Hogyan terjedtek el egész kontinensen?

Lassú, de kitartó mozgásukkal nagy távolságokat nem tudnak megtenni. Terjedésük áruszállítás, fuvarozás során passzív úton történik, elrejtőzött potyautasokként. Így vált a Spanyolországban honos faj egész Európa kártevőjévé. Természetes ellenségeik hiányában, kedvező időjárási körülmények esetén, szaporodásukat semmi nem korlátozza.

Miről ismerhetők fel?

A csigák jelenlétét a növényen, akár a fatörzseken és a talajon hátrahagyott csillogó csiganyál csikok, majd a megrágott kilyuggatott levelű növényeken látjuk. Nappal ritkán láthatók.          A spanyol csupaszcsiga és a barna nagy csupaszcsiga életmódja hasonló, mindkettő barna színű, a spanyol csupaszcsiga 7-10 cm hosszú, míg a barna nagy csupaszcsiga 10-15 cm hosszú, akár a 20 cm is lehet. Rendszerint a nyár végére érik el az ivarérett állapotot, évente egyszer akár 400 tojást is raknak, amelyek a talajban telelnek, majd tavasszal kelnek ki. Himnős állatok, ami azt jelenti, minden egyed párosodást követően képes a tojások lerakására.

Milyen kártételt okoznak?

Tavasszal az elvetett magból alighogy kikelt a csíra, azt máris megehetik. A kipalántázott zöldségféléket és lágyszárú növényeket az ültetést követő éjszaka gyakran tarra rágják a meztelen csigák. Kártételük olyan növényeken is jelentkezik, amelyeket más kártevő állatok egyáltalán nem károsítottak. A bársonyvirágot, másnéven a büdöskét, messze elkerülik a növényevő rovarok. A meztelen csigák azonban a bársonyvirágnak jó esetben csak a szárcsonkját hagyják meg.

Minden zöldségfélét, akár levélzöldség, gyökérzöldség, talajt takaró növényeket, salátát, káposztaféléket, szamócát egyaránt kedvelnek. A növények károsítását a meztelen csigák a reszelőnyelvükkel végzik, amivel a növény teljes, vagy részleges megsemmisülését okozzák. Ehhez hozzájön az a pénzben nem igen kifejezhető kártétel, hogy a kertészkedők sokaságának elveszik előbb-utóbb a kedvét a kertészkedés folytatásától.

A meztelen csigák elleni védekezés

A vegyszeres, metaldehid hatóanyagú készítményekkel való védekezési módszer elterjed volt, de ezek használata az EU és hazai tilalom alá kerültek a vas-orto-foszfáttal együtt, egészsége való kárositás kockázatai miatt. A csigák elleni védelem házikertekben nem egyszerű. Számos régi, házilagos módszer ismert: a nedves rongyok kihelyezése, sárgadinnye, a sörös csapda, a csiga megsózása, tojáshéj, mészpor, fahamu stb.

Ezek addig működtek hatásosan, amíg csak a honos meztelen csigafajok veszélyeztették a növényeket, de mióta a két új faj elterjed, hatásfokuk már nem volt megfelelő. Éppen ezért a tejsavó, új, vegyszermentesen kiváló védekezési lehetőséget kínál a csigákkal ellen.

A tejsavós új csapdázás módszere

A földre helyezett vagy a talajszintbe süllyesztett, savóval félig megtöltött műanyag edényeket a csigák az éjszaka folyamán felkeresik, a tejsavóból táplálkoznak és többségük már nem képes az edény elhagyására. Amelyik mégis, a következő éjszakai látogatása során maradhat a csapdában. A tejsavó hatására minden bizonnyal a csiga nyákja kevésbé tapadóvá válik. A tejsavót más állat, a kutya, macska, róka is szereti de náluk semmilyen káros hatása nincs. A tejsavóban elpusztult csigákat 1-2 hetente javasoljuk eltávolítani és a tejsavót pótolni. A tejsavó csalogató hatását 2-4 hétig is megőrzi.

    A csapdák különösen nagyszámú csigát fognak csapadékos időjárás esetén, amikor a csigák éjszakai mozgása fokozott. Megfigyeléseink szerint az általunk csapdázott, csigákkal erősen „fertőzött” területen 20 csapda, három éjszaka több mint 3000 meztelen csigát fogott.

Meztelencsiga csapda

A tejsavó kihelyezésére nem szükséges speciális edény. Kihelyezhető, a talajba süllyesztett, fél literes műanyag salátás” tálba, vagy más műanyag edénybe. Fontos, hogy a savó szintje és a tál széle között 3-4 cm távolság legyen, mert a savó fogyasztása után visszafele a csiga már nem tud kimászni, és visszacsúszik a savóba.

A tejsavó csapdázási célú felhasználásának egy másik remek módja az 1,5-2 literes ásványvizes vagy üdítős pet palack. A palack aljától 15-18 cm távolságra 2-3 „ablakot” vágunk, oly módon, hogy a nyílások alja közel vízszintes legyen és az ablakok kb. 7-10 cm magasak legyenek. Így a palack teteje megmarad, és az eső nem higítja fel a tejsavót. A palackot a talajba süllyesztjük oly módon, hogy az ablakok alja 1-2 cm-rel a talajszint felett legyen. A talajba süllyesztés után feltöltjük tejsavóval, oly módon, hogy a savó szintje 5-6 cm-re legyen a talaj szintje alatt.

A csapdákat a veszélyeztetett növények közé, és a csigák érkezése felöli oldal mentén érdemes elhelyezni. Ezek a műanyag palackok több évig is használhatók meztelencsiga csapdának. A csapdázást kora tavasszal érdemes elkezdeni. A nyár és ősz folyamán végzett rendszeres csapdázás után a csiganépesség jelentős csökkenése volt észlelhető már következő évben.

A tejsavó alkalmazása egy új, környezetbarát, és hatékony védekezési lehetőség. A csapdázás ugyan kissé munkaigényes, de hatékony, így alkalmazását a meztelen csigák által fenyegetett növényállományokban javasoljuk. Nem a szabadalom része, de fontos hogy közismertté váljon, hogy ha kis műanyag tálba egy pohárnyi tejet vagy akár megsavanyodó tejet kiteszünk a kertbe, abba az 1-2 cm-es kis fiatal meztelecsigák tucatjával pusztulnak bele napok alatt. Gilisztáknak, méheknek, szerencsére a tejsavó nem számít eledelnek.

Tanácsok a tejsavó és túró házi készítéséhez

Célszerű a túrót teljes tejből, vagy 2,8% zsírtartalmú tejből csinálni, hogy jobb legyen a túró minősége. A jó tej napok alatt magától is megalszik, de palackozott tej esetén javasolt literenként 1 púpos teáskanál tejfölt belekeverni, amitől a tej biztos, hogy megalszik, és a folyamat felgyorsul.

Melegebb helyen ez akár 2-3 nap alatt megtörténik. Ha jól megaludt, lassan felmelegítjük majdnem 100 fokig, amitől a savó és túró szétválik. Finom szűrőn átöntve választjuk szét a túrót. Ha a savót ezután felforraljuk, akkor tartósabb, akár 2-3 hónapig is használható lesz, ha hűvös helyen, vagy jégszekrényben tartjuk.

A szabadalom jelentősége

Az eljárást Dr. Rákóczy György és Dr. Pénzes Béla professzor szabadalmi oltalomban részesítette, amelyet felszabadítottak és így lehetővé vált, hogy hazai és nemzetközi szinten is mindenki használhassa.

A toxikus anyagot, mérget, zoocid hatású anyagot nem tartalmazó tejsavóval történő módszeres csapdázással megelőzhető a meztelen csigák nemzetgazdsági és népélelmezési jelentőségű kártétele. A módszer alkalmazása elsősorban házikertben kertészeti növények, főleg zöldségfélékkel és dísznövények, ill. szamóca termesztésével foglalkozók részére javasoljuk.  A felfedezéssel a tejsavó újabb hasznosítási lehetőségét találtuk meg.

Fontos üzenet tejüzemeknek!

Azokokat a tejüzemeket, akik sajtot, túrót, tejfölt állitanak elő, és melléktermékként tejsavót termelnek, a tejsavó megsemmisítési költsége nem fogja terhelni, ha a savót a környezetükben lévő kertészetekbe, háztáji gazdaságokba akár helyi önszerveződés útján eljuttatnák.

Gondolják át, hogy az önök által termelt tejsavó eljuttatása a környezetükben lévő kertészeteknek, háztáj gazdaságoknak, eper, ribizli, zöldség és egyéb növénytermelőknek, és Önöknek is jelenthet-e gazdasági hasznot? Ezzel bővítheti termékeik vásárlói körét, ha a tejsavót például literes zacskóban, mint a tejet árulnák tavasztól őszig, amíg a csigák elleni védekezésre sokan használnák.

A meztelencsigál világszerte évenként kb. A zöld levelek kb. 1%-át elpusztítják, tehát ha ezt sikerülne visszaszorítani annak jelentős környezetkímélő hatása lenne.

Mindezt szeretnénk elősegíteni ezzel a felhívással.

Fontos, hogy a juh és kecsketej savók is hatásos meztelencsiga ölőkként használhatóak.   

SOK SIKERT KÍVÁNUNK A CSIGÁK ELLENI VÉDEKEZÉSHEZ TEJSAVÓVAL!

Borítókép: Pexels

Ajánlott cikkek

What Our Clients Say
50 vélemény