Dr. Tornyi Katalin Az emberek nagy része izgatottan várja a szilvesztert és az ehhez kapcsolódó óév búcsúztató fergeteges bulit. Azonban mind a vadon élő, mind a házi állataink részére ez a nap az év talán legstresszesebb napja.
Habár a petárdákat rég betiltották, azért minden évben szép számmal durrogtatnak el belőlük. S emellé jön még a tűzijáték a szabálytalanul fel-felvillanó fényeivel, a csattanó, dörrenő, sípoló, süvítő hangjaival és a jellegzetes, fenyegető, égett szagával. Ha pedig ez még mind nem lenne elég, akkor az emberek is másképp viselkednek, mint a megszokott (gondoljunk csak a kisebb-nagyobb bulikra az utcákon).
Ezek összessége pedig egy rendkívül szokatlan helyzetet teremt az állatok részére, ami félelmet és pánikot vált ki nagyon sok egyedből.
Az állatok hallása és szaglása is sokkal kifinomultabb, mint az embereké. S itt most nem arra kell első sorban gondolni, hogy hangosabban hallják, amit mi hallunk. Az állatok többféle frekvenciájú hangot érzékelnek, hallanak, mint mi. Jelen esetben a számunkra nem érzékelhető, magasabb frekvenciájú hangok játszanak jelentős szerepet. Emellett a szilveszteri forgatag jellegzetes hangjai (tűzijáték, petárda, stb) kiszámíthatatlanok és diffúzak. Így a forrásukat az állatok nem tudják azonosítani. Ez pedig egy nem identifikálható, mindenhonnan érkező veszélyt jelent a számukra. A veszély pedig stressz, nem is kicsi.
De a hangerőről sem szabad elfeledkeznünk! Kutyák számára például 85 decibeltől már fájdalmasok a hangok és zajok. A tűzijáték kb. 145 decibel hangerőt produkál. Jól látható, hogy ez bőven a kutyák fájdalomküszöbe feletti érték.
De ne gondoljuk, hogy csak a kutyák érintettek a házi állataink közül! A macskákról, a kisemlősökről (pl. nyulak, tengeri malacok), dísz- és háztáji madarakról, valamint a gazdasági haszonállatokról sem szabad elfeledkeznünk.
Ahogy arra is érdemes gondolnunk, hogy a vadon élő állatok (pl. őzek, szarvasok, rókák, sünök és a különféle vadmadarak) számára is hatalmas stresszt jelent ez az éjszaka.
A pánikba esett, fejvesztve menekülő állatok nem csak önmaguk, hanem a környezetük számára is veszélyforrást jelentenek (pl. autó elé kirohanó őz, kutya vagy macska). A menekülés rengeteg energiát emészt fel. Sok esetben képesek a megrettent állatok a végkimerülésig szaladni/repülni. De azoknak az állatoknak az energiakészlete is jelentősen megcsappan, akik még a végkimerülés előtt számukra biztonságos helyre jutottak és megnyugodtak. Télen pedig a gyérebb takarmányforrások következtében érdemes az energiaraktárakra vigyázni.
Madarak esetében gyakori, hogy különböző tárgyaknak (pl. nagyfeszültségű vezeték, oszlopok) repülnek, vagy hogy nagyobb madárraj riad fel és hagyja el a pihenőhelyét.
Sok esetben pedig még a téli álmot alvó állatok (pl. sün) is megsínylik az óév búcsúztató bulit. Vannak, akik „csak” megriadnak álmukban, mások azonban meg is ébrednek. Mindez pedig az energiaraktáruk megcsappanásához vezet.
A szilveszteri forgatag a jelentős hang- és fény szennyezés mellett azonban még jelentős szeméttel is jár. Így a környezetszennyező hatásáról sem szabad elfeledkeznünk. (De ez a téma egy külön cikket is megérdemelne…)
Mivel azonban kicsiny esély van arra, hogy a szilveszteri bulik tűzijáték nélkül teljenek el, így érdemes néhány óvintézkedést az állattartóknak betartani. Ezek közül a legfontosabbak, hogy biztonságos, megszokott és lehetőleg nyugodt (hangoktól és fényektől védett), szökésbiztos környezetet biztosítsunk állatainknak.
Érdemes az állatokat még a forgatag megkezdése előtt lemozgatni. Ha pedig egészségügyi sétára kell az esti/éjszakai órákban kis kedvencünkkel kimenni, akkor mindenképp nyakörvvel/hámmal és pórázon tegyük ezt meg.
Ebben a színes, szagos és zajos forgatagban érdemes az állatok számára ismert, szeretett és biztonságot jelentő személynek (gazdának, gondozónak) az állat(ok) közelében maradni.
Enyhe esetekben érdemes kutyák esetében a nyugi csomót kipróbálni. Súlyosabb esetekben azonban az állatot kezelő/ellátó állatorvossal egyeztetve az egyed számára leghatékonyabb gyógynövényes vagy gyógyszeres készítményt alkalmazni.
Ha további hasznos, kisállatokkal vagy lovakkal kapcsolatos tartalmakat szeretnél olvasni: https://drtornyi.hu/blog/
