Így legyen neked is balkondzsungeled! Olvasó kérdez rovatunk

Így legyen neked is balkondzsungeled! Olvasó kérdez rovatunk

Olvasónk kérdez, amikor balkondzsungelre vágyna, de a nyári időjárás megvicceli. Tippjeink következnek!

Régi dísznövényes vagyok már, szinte imádom a balkonokat, a szép virágzókat és természetesen rengeteg különlegességet is begyűjtöttem már az évek során. Olvasóink is gyakran kérdeznek, most éppen ez a levél érkezett hozzánk Lacitól.

Sziasztok. A ….. kivan a nyárral. És sajna a virágaimnak is.
Ha a teraszon szeretnék növényeket tartani 2 lehetőségem van.
1. Olyanokat veszek amelyek bírják a sivatagi mikroklímál.
2. Olyanokat veszek amelyek bírják a vizet mint isten a szidást.
Sajna nekem a kettő között minden meghal…

– írja Laci kétségbeesve nekünk, aki egy kiskőrösi társasház erkélyén próbálja balkonját megnevelni.

Levelében azt is megírta, hogy a sok öntözésnek hála a menták szuperül érzik magukat, a hajnalka is fut a falon, mint a gyík (hogy idézzünk leveléből), de minden más kipusztul és a Google-ben sem talál igazán megoldást a kérdésére.

Melyek az alapvető balkondzsungel jellemzők?

Bár megvallom, maga a fogalom nem ismert számomra, hogy balkondzsungel, de el tudom képzelni mire gondol. Dús növényzet, mindent befutó indák sokasága, virágok és illatok, méhecskék és pillangók. Minden növény kicsattan az egészségtől és akár még árnyékolnak is kicsit az erkélyen, védve az erős napsütéstől a balkonon ücsörgőt.

Talán mindenki erre vágyik, így most összeszedtem saját, jól bevállt tippjeimet, amitől a mi balkonládáink is kirobbanó formában vannak, ámpolnásaink is ezernyi virágot hoznak és ami jól működik a mi, déli fekvésű homlokzatunk előtti dézsákban.

Víztakarékosság: önöntözős balkonláda

Ha már követed Youtube csatornánkat, akkor találkoztál a házi készítésű, szinte filléres megoldással készült önöntözős balkonláda videójával. Ha nem tetted, akkor most itt az idő, hogy megnézd, én hogyan készítettem el ezt.

Az egész lényege, hogy főleg a déli fekvésű helyeken mindig nagy a vízfogyasztása egy növénynek. Ehhez nem is kell légköri aszálynak vagy kánikulának lennie, mert alapjáraton a melegebb “tájegység” miatt nagyobb a párologtatása is.

Vagyunk annyira elfoglaltak és annyira környezettudatosak, hogy mindenhol igyekszünk víztakarékosak lenni úgy, hogy a növények közben kirobbanó formában lehessenek. Az önöntözős balkonládát és ampolnát elég még a nagy melegekben is heti egyszer vízzel megtölteni abban az esetben, ha jó volt a növényválasztás.

És itt jön a következő rész: Hogyan válasszuk ki a megfelelő növényeket balkonra?

A Balkondzsungel a jó növényválasztásban rejlik!

Minden növényvásárlás előtt, legyen az balkonra, szobába, fóliaházba vagy szabadföldre, nagyon fontos, hogy ismerjük meg, mit is veszünk valójában. De miért is fontos ez?

Ha egy kutyát választanál, ott is vannak a fajtára jellemző tudnivalók: nyugodt vagy heves vérmérsékletű? Nagytestű vagy kistestű? És még a listát lehetne sokáig sorolni…Növényeknél majdnem ugyanez a szituáció, így mindig olvassunk az interneten utána, hogy mit kell tudni az adott növényről.

Kezdő balkonozóknak nem véletlen a muskátli a bemelegítő szint, elsősorban homogén (csak muskátli) ládákkal. Ilyenkor lehet szépen beletanulni abba, hogyan is kell egy balkont ápolni. Talán tényleg ez a legegyszerűbb növény ilyentéren. Utána, ha ez már megy, akkor lehet beruházni a petúniára, mézvirágra, lobéliára és még sorolhatnánk itt is a tengernyi listát. A levelükkel díszítők közül a szinte elnyúzhatatlan növény, ami még esztétikus is, az a szúnyogűző. Akár ezt egy futómuskátlival párosíthatjuk is egy ládába, mert esztétikus is lesz és igényeit tekintve, habitusában is jól fognak együttműködni.

Melyek a fontos tényezők, amit figyelni kell?

Először is legyünk tisztában azzal, milyen fekvésű a balkonunk, erkélyünk. Egy déli fekvésre és északira akár teljesen más növényeket érdemes tenni. A déli oldalra mindig szárazságot és napsütést jobban tűrőket válasszunk, míg északira a kevés fényt és akár a hűvösebb és párásabb klímát kedvelőket választjuk.

Mondok gyorsan példát is: Déli oldalon jól muzsikál egy muskátli, petúnia, szúnyogűző, mézvirág, titóvirág, bíbor kasvirág is (ez utóbbi kettőt dézsában), de a lobélia annyira nem fogja szeretni, várhatóan ki fog száradni könnyebben és elpusztul. Ugyanígy egy kék lobéliát bátran ültethetsz nyugati, keleti vagy északi oldalra is, mert szépen ki tud teljesedni megfelelő ápolás mellett.

Vízigény szempontjából is fontos, hogy egy ládába legalább hasonló vízigényű növények kerüljenek. Ez azt jelenti, hogy a pozsgás levelűeket nem ültetjük össze petúniával, mert ez utóbbi sokkal vízigényesebb lesz és a pozsgás akár ki is rothadhat a gyakori nedves talajtól.

Ha van már elég gyakorlatod, akkor a petúniát déli oldalon, ampolnásan is megnevelheted, de az igazi szépséghez jó talaj, megfelelő tápanyagozás és viszonylag sok víz kell.

Habitus – vagyis ki mekkorára nő majd

A balkondzsungel kifejezés azért is érdekes, mert ha a valódi dzsungelt nézzük, ott is megvan, melyik növényszinten mely növények laknak. Ez a balkonon és kis terekben, de még egy virágágyásban is fontos szempont. Mindig háttérbe tesszük a magasabb növényeket, előtérbe a kisebbeket. Háttérbe kerülnek a futó, kúszó növények is, mert nekik támrendszer kell.

Egy ládán vagy dézsán belül is lehet játszani a magasságokkal és növekedési erélyekkel, de akkor figyeljük arra oda, hogy minden növénynek legyen elég tere.

Rengeteg összeültetési lehetőség létezik, ami szép látványt nyújt megfelelő ápolás mellett

Tápanyagozás és a talaj kérdése

Mit sem ér a jó növényválasztás, ha nem ismerjük igényeiket. Ahogy egy masszív, tőzeges talajra sem ültetünk kaktuszokat, úgy a balkonnövényeknek is külön igényeik vannak akár tápanyagra nézve, akár talajkeverékre.

Többféle gyártónál kaphatóak a speciális Muskátli és balkonnövény talajkeverékek. Ezekből mi is sokat teszteltünk már az évek során és hol jobb, hogy silányabb minőségeket találtunk, így mi már magunk keverjük a talajt a növényeknek. (Pontosan ezért jelenleg nem adnánk márkára vonatkozó ajánlást sem most).

Az alapvetően jó keverék ezekkel az értékekkel bírjon: Valamilyen tőzeg (felláp tőzeg az ideális), kókuszrost, vulkanikus kőzet, szabályozott tápanyagleadású műtrágya NPK-val és mikroelemekkel, sótartalom 0,3-3g/l pH 5,5-6,5

A saját keverékeink fele kókuszrost, negyede tőzeg, másik negyede saját készítésű érett komposzt, melybe hosszú hatástartalmú Osmocote műtrágyát keverünk az esetek nagy többségében. Ez a hosszan elhúzódó hatás lesz az, ami egy alap kiegyensúlyozottságot ad a növényeknek.

Ettől még tápanyagozni kelleni fog, főleg azért, mert az időjárás (főleg az elmúlt 2-3 évben) elég kiszámíthatatlan és ezáltal sok stressz is éri a növényeket.

Itt választhatsz a növényre specializált tápoldatot is, vagy keverhetsz por állagúból öntözővízhez. Az idei évben a Florimo balkonnövény tápját felváltva használom Volldüngerrel, heti egyszeri öntözés mellett. Volldüngerből a 10 literes locsolókannányi vízhez egy evőkanál tápanyagot keverek mindössze. A Florimo esetében egy kupaknyit teszek a 10 literes kannányi vízhez.

Miért találunk ellentétes információkat a neten?

Mivel az olvasói levélben egy olyan passzus is szerepelt, ami mellett érdemes megállni, így röviden ezt is megválaszolom. Az interneten rengeteg olyan információ kering, ami teljesen téves vagy megtévesztő. Az esetek nagy többségében a kertészcsoportokban is sok az “önjelölt szakértő”, akik téves növényhatározásokat, téves növényvédelmi vagy tápanyagozási tanácsokat adnak és így amikor a Google a barátod és rengeteg ellentétes információt látsz, akkor ennek ez egy rossz hátulütője. Érdemes minden esetben hozzáértőt kérdezni vagy legalábbis olyat, akinek az van, amire Te is vágysz – jelen esetben akár balkondzsungel, mert akkor tudja a választ és nem csak tippel, amit aztán átvesznek oldalak és rengeteg fals téves információ fog keringeni, egymásnak ellentmondva.