Dark Mode On / Off

Három izgalmas hazai látnivaló

izgalmas látnivaló

Újabb érdekes látnivalókat hoztam egy esetleges hétvégi kiránduláshoz, kiruccanáshoz, úti célként. Mindhárom helyszín különleges és érdemes ellátogatni oda mindenképp családdal, barátokkal vagy akár egyedül is.

Tar-kő

A 950 méter magas Tar-kő a legmagasabb természetes, torony nélküli kilátóhely hazánkban. A Bükkben található, azon belül is a Bükk-vidék nyolcadik, Magyarország tizenkettedik legmagasabb hegyének számít. Az Olasz-kapui tanösvény egyik állomása tulajdonképpen.

A sziklafal tetejéről nyílik az elképesztő látványvilág és a gyönyörű panoráma a Bükk belső vidékére. A környezete fölé magasodik a mészkőszikla, így nincs szükség mesterséges létesítményre. Fennsík nélküli hegycsúcsok, hosszú völgyek, vízfolyások által felszabdalt táj tárulhat a szemünk elé. Különböző erdőtípusok, változatos erdőszegélyek, cserjések és nyílt sziklafelszínek, görgetegek, mezők alkotják a domborzat képét.

Messziről, de jól kivehető a Hór-völgy és Ódorvár, mely a völgy kijáratát őrzi. Nyugat felől a Felsőtárkányi-medencét, de a Mátra gerincét, Kékest és a Galya-tetőt is láthatjuk, esetleg felhőmentes, tiszta idő esetén még a Nagy-hegyet is. Déli irányba elpillantva, az Alföld található. Ha benne vagy egy nagy sétában, akkor a Tarr-kő „testvéreit” is végigjárhatod, keletről nyugat felé haladva Három-kőt, Vörös-kőt, Pes-kőt, majd Őr-kőt, és végül Bél-kőt. A Tar-kő sziklafalában az Őr-kőtől a Három-kőig tartó „Kövek vonulatának” nagy sziklahomloka még a triász időszakban alakulhatott ki. A mészkő meredek dőlésű rétegei lépcsőket alkotnak, melyek együtteséből alakult ki a „Kövek vonulatának” nevezett rész

A mészkőszikla oldalában találjuk a Tar-kői-kőfülkét, ami korábban betyár-rejtekhely volt, az előtt pedig az erdő állatai élőhelye. Pleisztocén kori állatok maradványait találták meg benne. Kiemelten értékes élővilágnak biztosít életteret, már azért is érdemes ellátogatni oda.

Vöröskővölgyi-Alsó-forrás

Egy igen ritka, és csak időszakosan megtekinthető természetes szökőkút a Vöröskővölgyi-Alsó-forrás. Felsőtárkány mellett található.A község Heves megyében, a Tárkányi-patak völgyében fekszik. A gyönyörű természeti jelenséget az okozza, hogy a tél végeztével, a Bükk-fennsík hótakarója elolvad vagy jóval csapadékosabb időjárás után fátyolosan tör utat a víz magának a Vörös-kő völgyben.

A nem mindennapi természeti jelenség azért is annyira izgalmas, mert jól el kell találni a látogatásunk időpontját ahhoz, hogy lássunk is valamit. Mindösszesen az év néhány hetében tekinthető meg. A működését a hegység gyomrának természetes víztárolója szabályozza. Mikor megtelik a völgyfőkben források láncolata kezdi ontani magából a hűs karsztvizet.

Szükség volt ehhez egy kis emberi rásegítésre. Az 1970-es években az addig forrástavat tápláló buzgár környezetét kiépítették, amivel a vizet pedig útirányba kényszerítették. Buzgárnak az árvizek során keletkező vízfeltöréseket nevezik, melyek a töltések mentett oldalán jelennek meg. A buzgár jellegzetes alulról felfelé irányuló szivárgásból alakul ki.

A Vöröskővölgyi-Alsó-forrás a Felsőtárkányi kisvasút végállomásától 45 percnyi, a faluból pedig körülbelül 2 órás sétára található. A környéken járva érdemes megtekinteni még a Vöröskővölgyi-Felső-, valamint az Imó- és Fekete-len-forrást is.

Iszkaszentgyörgyi kőgúla

Ha szeretnél piramist látni, akkor nem is kell Egyiptomig elutaznod, elég Iszkaszentgyörgyig. Iszkaszentgyörgy község Fejér megyében, a Székesfehérvári járásban, Székesfehérvártól mintegy 10 kilométernyire található. Határos a Bakonnyal, Iszka-heggyel, Sárréttel, Móri-árokkal. Iszkaszentgyörgy már a honfoglalást megelőző években is lakott hely volt, melyről bronzkori leletek tanúskodnak.

4,5 km hosszú tanösvényen fedezhetjük fel a település és környéke szépségeit. A tanösvény a település központjából indul, a helyi építészeti látványosságokat tárja fel nagyszerűen és a Bakony egyedi hangulatát, tájait. A majdnem teljesen felújított Amadé-Bajzáth-Pappenheim kastélyt, a hozzá tartozó hatalmas parkot, a Szentháromság templomot, az 1824-ben emelt grófi sírkápolnát csodálhatjuk meg.

Na de hogy jön ide a piramis?

Pappenheim Szigfrid, a település egyik fontos embere, nagyon rajongott az ókori kultúráért, és több alkalommal is járt Egyiptomban. Rengeteg időt szentelt a piramisok tanulmányozására. Épp ezért a birtokát díszítő egyedi építményt valamikor az 1910-es években emeltette a Piramita-hegyre. De a legenda szerint nem egyszerűen a téma iránti érdeklődése miatt. Egy szeretett rokon emlékét őrző piramis ez tulajdonképpen. Ám sajnálatos módon még 1945 után széthordtak. Végül a kőgúlát 2014-ben a Veszprémi Erdőgazdaság Zrt újraépíttette a dombtetőre.

Iszkaszentgyörgyi kőgúla

A majdnem teljesen piramisra hajazó építmény, szinte pontos mása az eredetinek, csak egy kicsit modernizálva. Modernebb, betonalapon álló változata lett az eredeti emlékműnek.10 méter magas. A további érdekessége, hogy az építők a belsejébe időkapszulát is helyeztek el, 2014-es újságokkal, különböző helyi tárgyakkal. Mára pihenő is van körülötte padokkal.

Ez a három izgalmas látnivalón kívül további úti célt keresel? Olvasd el a korábbi bejegyzésünk is, mely szintén hazai látnivalókról szól.

Képek forrása: Pexels

IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE HASZNOS TARTALMAKÉRT!

Ajánlott cikkek

What Our Clients Say
66 vélemény
×