Dark Mode On / Off

El nem hinnéd milyen könnyen lesz fenntartható egy városi kert!

fenntartható egy városi kert

Amikor olyan kérdéssel fordulnak hozzám, hogy vajon mitől lesz fenntartható egy városi kert, akkor ugyanúgy azokat az alapelveket vesszük végig, amit egy bármilyen más kert esetében. Sokszor a városiasság csak egy plusz szempont, de nem feltétlen hátrány, sőt!

Most már nagyon nagy divat lett a fenntarthatóságot hirdetni és bármennyire hihetetlen, tényleg nagyon sok ál-fenntartható irányzat van a kertészkedés terén is. De hogyan lesz fenntartható egy városi kert? Erre hoztam a sok gyakorlati tippet, mert mit ér az egész szemlélet, ha nem tudjuk gyakorlatba átültetni?

El nem hinnéd milyen apróságokon múlik!

Az egyik legfontosabb, hogy a vízzel úgy bánjunk, hogy abból legyen felhasználható víz is. Ez azt jelenti, hogy keressük meg azokat a vízelvezetési és gyűjtési módokat, amivel az esővizet vagy a szürkevizet is felhasználhatjuk.

Ez lehet esővíztárolóban, de lehet ötletes kertitóba vezetéssel is.

Az esővíz és városi vízelvezetés mindig nagy probléma. A sok burkolt felület, a messze nem ideális terepviszonyok még városi viszonylatban is fejvakarásra késztetik a szakembereket. Erre találták ki többek között az erdőkertek picike verzióját, ahol erdőhatást érünk el az un. Myawaki minierdő koncepcióval. De ugyanígy az esőkert is ennek szellemében jött létre, ami a talajban raktározza az esővizet.

Mi az alapprobléma?

Az egyik alapprobléma, hogy még midig terjed a rengeteg burkolat építése. És igen! A műfű is burkolat!

Emellett elvárosiasodik a világ.

2050-re a világ népességének közel 70 százaléka városokban fog élni, ezért egyre égetőbb feladat a városokban hatványozottan jelentkező negatív klímahatások mérséklése. A természeti környezettől elszakadt, városiasodott embert érintő természethiányos szindrómát Richard Louv két könyvében (Last Child in the Woods, The Nature Principle) is részletesen bemutatja.

– írja cikkében Mandel Mónika, Engloner Gyöngyvér

Emellett a másik probléma ugyanúgy az az igény is, hogy a kertben semmit ne kelljen csinálni, nincs rá idő és pénz se, így marad a burkolat, mondván azzal nem kell foglalkozni. De közben ellenoldalon ott a nyári kánikula, amelynél jó lenne a fák hűsítő szerepe.

És itt jönnek a fák és cserjék a képbe: minél több fát és cserjét ültetünk kerti szinten is, annál jobban lesz fenntartható egy városi kert is.

Nem kell azzal foglalkozni, mit gondol a szomszéd!

Van az a híres mém, ami időnként felbukkan az interneten, hogy leszólja a „gazos” szomszédot az élire vasalt füves-tujás szomszéd. De vajon kinek jobb a kertje ökológiai értelemben?

Az, hogy a szomszéd fűje mindig zöldebb, még nem jelenti azt, hogy fenntarthatóbb is. Ha belegondolunk, hogy egy természetes gyep sokszor jóval kevesebb törődést igényel, mint egy extratökéletes pázsit, akkor a lépés a fenntartható városi kert felé a természetesség és a természetes növényzet megjelenése és élve hagyása lesz.

Ezen kívül ott van aszámos őshonos növény, mert bizony a biodiverzitás (szintén divatos szó mostanában) nem attól lesz jó, hogy rengeteg külföldi csodanövényt beteszünk a kertbe a jakarandától egészen a leanderig. A biodiverzitás ennél sokkal összetettebb, gondoljunk csak bele a rovarok és tápnövényeik kapcsolatába.

Hagyjuk tehát a természetes növényzetet megjelenni a kertben és máris egy nagyot léptünk a valódi biodiverzitás felé!

Minden a talajnál kezdődik!

A legkevésbé a talajjal foglalkozik a városlakó, amikor szép kertről álmodozik. Pedig a komposztálás és a talajjavítás az első és legfontosabb feladat, ha kertről beszélünk. A talajban több ezer élőlény szolgálja a Földbolygó működését és nélkülük nincs élet sem, nem terem jóformán semmi.

Ugyanígy a talajtakarás is ide tartozik: vagy növényekkel vagy mulcsozással takarjuk a talajt! Minél jobban hagyjuk kiszáradni, annál jobban az elsivatagosodást segítjük.

Nem vagy egyedül! Segítséget kérni nem szégyen.

A növényválasztás és növényi összetétel is fontos a jól működő kertben. Ez csak látszólag milliós költésg, hiszen számoljuk csak össze hány olyan növényt vettünk, ami már messze kipusztult és pénzkidobás volt?

Ha ismerjük a talajunkat a kertben, akkor hozzá illeszkedő növényeket válasszunk és akkor máris egy szempont megint teljesült a jólműködő fenntartható kert felé! Ha nem tudjuk milyen a talajunk, akkor meg kérjünk segítséget, mert gyorsan és olcsón lehet talajvizsgálatot kérni akár tőlünk is!

V. Topor Erika Kertészmérnök, naturkertész

V. Topor Erika Kertészmérnök, naturkertész

V. Topor Erika Okl. kertészmérnök, szakújságíróként 2003 óta foglalkozom a hobbikertészek mindennapjaiban felmerülő kérdések megválaszolásával. Topor Erika olyan kertészmérnök, aki a fenntartható kertet nem trendként, hanem működő rendszerként kezeli. A fenntartható kertek és természetközeli és ökologikus kertek tervezője, aki - nem „design irányból” jön, - nem „permakultúra-only”, hanem egy klasszikus kertészmérnöki + ökológiai hibrid szemlélet, pont az a metszet, ami ritka a kertészeti területen.

2003 óta közel 40 kertészeti zsebkönyvet írt, ökológiai szemléletű kertművelésről, tematikus kertekről és a biokerteket érintő legaktuálisabb témákról.

2010 óta ismert TV-s személyiség, kezdetben az Életvonal adásaiban Fehér Zsuzsával közösen indította el a kertészeti rovatot, majd onnan a Duna TV Családbarát, a Családi kör, majd az Almárium állandó kertészeti szakértője.

Szombatonként a hallgatók a Retro Rádió állandó vendége kertészeti témákban.

Ajánlott cikkek

Play soundBiokert Öröknaptár meglepetésnek 20.000 Ft feletti vásárláshoz