Mayerné Répási Adrienn Az egészségesen étkezni nem könnyű dolog, főként, ha mindazt környezettudatosan szeretnénk tenni, maximális odafigyeléssel.
Sokan meg vannak győződve arról, hogy az ő életmódjuk, az étkezési szokásaik, a fogyasztott termékek egészségesek, és nem ártanak a környezetnek semmilyen módon sem. Pedig ha jól megvizsgálják, rájönnek, hogy mégis.
A helytelen életmód rója az egyik legnagyobb környezeti terhelést a bolygóra. Ide bőven beleszámíthatjuk a tudatos élelmiszervásárlást, fogyasztást is. A nem megfelelő ételek fogyasztása nem környezettudatos, bár azt hinnénk, milyen jó, ha egészségesen étkezünk és például rendszeresen avokádót fogyasztunk. De nem, nem az!
Ki számít környezettudatosnak?
Az a személy, aki környezetével kapcsolatosan tájékozott, és tudatosan vállal felelősséget odafigyel a vásárlására, fogyasztásra is.
Miért ártalmasabbak egyes élelmiszerek másoknál?
Egyes élelmiszerek sokkal jobban terhelik a környezetet, mint mások. Nem beszélve az utaztatásukról, a kényszer érlelésről, az ehhez használt érlelőkről, vegyszerekről, vagy a a csomagolásról.
A nem helyi termelőtől vett, messzebbről hozatott termékek nem csak luxus kategóriás, nehezen megfizethető dolgok, hanem ártalmasak is. Az autóval, repülővel, hajóval való nagy távolságokról a szállítás nem környezettudatos dolog. Lehetőség szerint azokat a terményeket, élelmiszereket válasszuk, melyek hozzánk minél közelebb vannak megtermelve. Így a szállítással, csomagolással kevesebb erőforrás megy el, és ezért kevésbé káros a környezetre is.
Ahogy az is káros, ha nem abban a hónapban, évszakban termelhető, érő zöldséget, gyümölcsöt választunk. A nem idényzöldségek, gyümölcsök környezetre ható terhelése jóval nagyobb. Permetezni, vegyszerezni kell őket, a hőmérsékletet, a klímát szabályozni, több öntözés szükséges hozzájuk, hogy be tudjanak érni. Ezeknek a termékeknek előállítása is jóval nagyobb környezeti terhelést jelent a szükségesnél.
Mi az az idényzöldség, idénygyümölcs?
A szezonális gyümölcsök, zöldségek azok, melyeket az adott évszakban, természetes módon, külön rásegítés, például előérlelés, vegyszerek nélkül lehet termeszteni, a helyi klímán, az akkori hőmérséklet és csapadékmennyiség segítségével.
Tehát a külföldi, nem szezonális termékek fűtött és jól bevilágított üvegházakból származnak, messzi tájakról érkeznek, kényszeréretten vagy félig még éretlen formában. Nem a legjobbak a környezetre nézve, az ökológiai lábnyomuk is nagyobb. Például nagyon magas ökológiai lábnyommal bírnak a pálmaolajjal készített termékek is. Ezek a legkörnyezetkárosítóbb élelmiszerek, melyeknek igyekezzünk visszaszorítani a rendszeres fogyasztását.
Ne csak szezonális, helyi termény legyen, hanem fenntartható forrásból is származzon!
A másik dolog, ami jó, ha figyelünk, az az, hogy fenntartható forrásból származzanak azok a dolgok, amiket megeszünk.
A fenntarthatóság az étkezésben azt jelenti, hogy ezeknek a dolgoknak, a terményeknek a leszedésével, kitermelésével az emberiség jelen szükségleteit úgy elégítjük ki, hogy a környezet és a természeti erőforrások megmaradnak a jövő generációk számára is, megőrizzük épségben azokat.
Fontos, hogyha a környezetünket meg szeretnénk óvni, akkor felelősséget kell vállalnunk arra is, hogy odafigyelünk, mit eszünk, iszunk. Főleg helyi termelőtől vásárolt vagy saját magunk által megtermelt idénynövényeket részesítsük előnyben, étkezéseink során.
További gondolatébresztő cikket olvasnál, akkor ezt is olvasd el a Minőségi éhezésről!
