Kertportal Biztos nem mi írjuk le először, hogy a világ nagy része éhezik, de a minőségi éhezésről alig beszélnek a téma illetékesei. Márpedig egy létező jelenség ez, ami a fogyasztói társadalom szerves része.
A vékony nem mindig éhezik, a duci nem mindig jóllakott
Jó magyar szokás, hogy a nagyik első köszönéssel egybekötött monológja: Eszik ez a gyerek? Olyan vékony! Vagy ha pont ez nem, akkor szedjél még fiam, alig ettél! De vajon tudjuk, hogy mennyi az elég, vagy csak azért eszünk, mert mások esznek, azért veszünk meg bizonyos élelmiszereket, mert reklámozzák állandóan? De azok vajon hozzájárulnak-e az éhezés csökkentéséhez?
Mondjon bárki bármit, a BoredPanda egyik legfrissebb cikke igen elgondolkodtató és képeken látszik a valódi probléma.
Ha kicsit továbbmegyünk a gondolatban, akkor lehet át is értékeljük a szezonális és helyi termékek és élelmiszerek fontosságát.
Sok, fejletlennek tartott országban kimutatták már, hogy ahol a népek a saját kultúrájuknak megfelelő ételeket fogyasztják, ott egészséges testformájú, erőnlétben is a helyi életfeltételeknek megfelelő gyerekek és felnőttek élnek. Nyilván vannak problémás helyek, mint Etiópia, ahol éhezés van, de ott is a megoldást nem a nyugatról hozott élelmiszer jelentené a megoldást várhatóan, hanem a helyi mezőgazdaság fellendítése.
Ahogy a Bibliában is áll: “Ne halat adj az éhezőnek, hanem tanítsd meg kifogni!”
Ez egyrészt a fenntarthatóság miatt is fontos lenne, mert ha végignézzük a képeket a BoredPanda oldalán, akkor nem az előre elkészített, cukorral és ízfokozókkal teletömött nyalánkságok mentenék meg ezeket a kultúrákat. Éppen ellenkezőleg.
Lehet szélsőségesen hangzik, de ahol megjelenik a nyugati társadalmak igen fejlettnek mondott készétel “segítsége”, ott a hatás szemmel látható.
A szezonális és helyi élelmiszerek nagyon fontos szerepet töltenek be egy kultúra életében. Igen, a magyarokéban is. Az egyél helyi élelmiszert mozgalmak tevékenysége főleg a gazdasági oldalról nézi a dolgot, pedig evolúciós, élőhelyi, epigenetikai okai is vannak a helyben termelt élelmiszerek előnyben részesítésének. Ajánljuk figyelmedbe a Piacra Járni Menő Mozgalmat, ahol az aktuális piacokat megtalálod, egyre több piacszervező teszi fel már saját piacának hírét a felületükre.
Egyes kutatások kimutatták, hogy vannak olyan népek, melyek szervezete kifejezetten rosszul reagál a finomított cukrokra, mert a kultúrájukban természetes alapanyagokból, nem feldolgozott és finomított formában kap a szervezetük cukrot. Így egy chips, nyalóka vagy kristálycukor nemhogy nem segít rajtuk, még akár meg is betegíti őket.
Persze az ételadományokkal ezért kell vigyázni, mert természetes, hogy a hosszú és sokszor göröngyös szállítási lehetőségek miatt szinte csak és kizárólag finomított élelmiszereket kapnak ezek a rászoruló népek, mint pl. az etiópok. De a szervezetük nem készült fel a kólára és már nyalánkságra. A magyaroké sem, csak nálunk lassabban jut el a szervezet oda, hogy keservesen kiabál, hogy elég!
Azt is kimutatták, hogy a kövér emberek többnyire minőségileg éheznek. Vagyis ugyan jóllakottnak néznek ki, de a sejt szinten éheznek és pont amiatt, mert a szervezetük fel van borulva. Ez nem is feltétlen azt jelenti, hogy fizikailag sokat esznek (a tévhitekkel ellentétben), hanem nem a szervezetük számára megfelelőt eszik. A késő esti TV előtt fekvős pizzázás lehet a nap első étkezése, mégsem jelenti azt, hogy ebből a szervezet boldog lesz.
Tehát a helyi élelmiszereknek, a feldolgozatlan élelmiszereknek ez az előnye, hogy a szervezet ismeri őket, sokat belőle kifejezetten szeret és tud is hasznosítani, ellenben a szuperfeldolgozottakkal, ahol valójában üres kalóriákat eszik a fogyasztó szép csomagolásba rejtve.
Akkor vajon ki is éhezik valójában?
Még több ilyen elgondolkodtató képet ezen az oldalon találhattok.
A fotós hivatalos oldala: www.greggsegal.com. A fotók Gregg Segal tulajdonát képezik.
