Kertportal A társadalmi, természeti felelősségvállalás és egy vallás ötvözete ez, mely összesen 260 hektáron terül el. Az ökovölgy ismertebb neve: Krisna-völgy, ahol az ünnepi Búcsúban jártunk és megtekintettük gazdaságukat. Elsősorban mi nem vallási okokból látogattunk el, így főleg a beszámolónk is a biofarmról szól.
Krisna-völgyet kb 20 éve alapították, egy faluközösséget hoztak létre vallási alapokon Somogyvámosban. A 260 hektáron elterülő gazdaságban elsősorban legelőket és szántókat találunk. Igyekeznek az önellátást megvalósítani, már ha a mai világban létezik ilyen.
Cukkiniföld egy része egy hatalmas fűzfával
Saját leírásukban így fogalmazzák meg az öko-völgy programot:
Az Öko-völgy program egy faluméretű kísérlet, amelyben 150 önkéntes és közel 50 különböző intézmény vesz részt: saját kutatásaikkal, tapasztalataikkal, élményeikkel járulnak hozzá a programhoz, és bemutatják, hogy milyen eredményeket lehet elérni, ha a környezettudatosság a mindennapi gyakorlatban is jelen van egy közösség életében. A projekt a faluközösség mindennapjain keresztül mutat alternatívát nem csak a környezeti, de az égető nemzeti szintű társadalmi és gazdasági problémák kezelésére is. Így a környezetvédelem, a szemléletformálás és a vízkészlet védelem mellet célul tűztük ki a preventív egészségügy alkalmazását, a lakosság egészének foglalkoztatását, a bűnmegelőzést, valamint a szenvedélybetegségek és a depresszió kezelését is.
„Egyszerű élet és emelkedett gondolkodás.” E mottó jegyében jött létre 1993 tavaszán Somogyvámos határában a Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm. A lakosok száma kb 150 fő, kicsiktől nagyokig, fiataloktól idősekig igen széles korhatár van. Nagyjából 30 lakóház és a hozzájuk tartozó kis kert, mely főleg díszkert közvetlenül a templomuk környékén terül el. A védikus ökofaluban találunk biokertészetet, tehenészetet, és méhészetet, vendégházat, éttermet, ajándékboltot, kézműves műhelyet, templomot és iskolát is. Elmondásuk szerint nem használnak konyhai gépeket, mosógépet, stb, mindennapi életükben igyekeznek a természethez közeli életmódban élni. Természetesen nekünk kívülállóknak az otthonaikba belépni nem lehetett, de házaik tisztának, rendezettnek és korszerűnek tűntek – kívülről.
A házak egy részén napkollektorok, mely az elektromos ellátást biztosítja.
A környezet magával ragadó, ahogy Somogy megye is, hiszen az éves csapadékmennyiség itt az egyik legmagasabb, a dimbes-dombos vidék nagyszerű az állattartásra, de a növénytermesztésre is. A talajuk finom, morzsalékos, humuszban gazdag, így a legelőkön is széles spektumban találhatók meg a taxonok. Hogy miért olyan fontos ez? Mert a legelő állatok sokszor maguk választják ki ételeiket, és a legelhető növények között számukra igen sok hasznos és jótékony taxon is megtalálható. Talán ezért is voltak az ökrök és tehenek ennyire jó állapotban.
Gyümölcstermő területük kb. 2 hektár – szintén elmondásuk alapján, mert ezen terület nem volt látogatható. A biogazdálkodásban az egyik legnehezebb kultúra a gyümölcsös, hiszen ha valaki árutermelésre állít elő bio zöldséget, gyümölcsöt, akkor talán a gyümölcsök esetében fordul elő leginkább a vevők “kényessége” a küllemre, nem lehet kukacos vagy varas az alma, stb. Ennek megoldásaiba mi is szívesen belekukkantottunk volna, de kérdéseinkre kevésbé készségesen válaszoltak. Talán majd máskor, amikor kisebb tömeg lesz.
Virágágyások csepegtető öntözéssel, talajtakarás nélkül
A biokert zöldségkertészeti részén csepegtető öntözéssel találkoztunk, hosszában elnyúló ágyásonként monokultúrás sorokkal. Vetésforgót használnak, de az egymást segítő növényeket csak részben alkalmazzák. Fő növényvédelmi “szereiket” maguk állítják elő, különböző gyógy- és aromanövényekből. A biokert ezen felülete is nagyjából 2 hektáron terül el, és elmondásuk szerint ebből el tudják látni a teljes közösséget és az általuk előállított késztermékeket friss zöldséggel, gyümölccsel.
A téli időszakban többnyire a fóliaházakban termelnek, de az eltárolható zöldségeket, gyümölcsöket egy nagylégterű pincében őrzik.
A biokertben kérdezősködtünk, hiszen ezért is mentünk oda, hogy vajon a különböző kártevők ellen mivel tudnak védekezni. A hernyókártevőkre ők is a DiPel nevű készítményt javasolták, míg levéltetűre, földibolhára a Neem olajat (Neemazal). Emellett természetesen ők is használják a jól bevált csalánlevet, és még sok egyéb “titkos” elixírt, melyre nem tértek ki.
A rebarbarát szalmatakarással termesztik, de a többi növény ágyását nem takarják, így az nagyjából a hagyományos termesztési kultúrának felel meg, csak bio növényvédelemmel.
A szervesanyag-utánpótlást komposztálással és a kb. 40 ökör és tehén alól kikerülő trágyával oldják meg.
Okra – ennek a mályvához hasonlító virágú, de paprikaformájú termésű növénynek a magja 35 °C-on csírázik!
Különlegességekkel is találkoztunk, mint például a 35 fokon csírázó okrával, és a karelával (balzsamkörte), mely egy rendkívül keserű uborkaféle futónövény, melyből kértünk vetőmagot is.
A balzsamkörtéről érdemes tudni, hogy keserűanyagainak köszönhetően – mint minden keserűanyagot tartalmazó zöldségnél – a gyomorra jótékony hatással van, illetve segíti a máj működését.
Palántanevelő és aszaló, szárító egyben: a legkisebb földbesüllyesztett, fektetettkéményes üvegházuk
A völgy arborétumi jellege sem véletlen. Fák és cserjék fajtaszáma 500 feletti, évelőkre és lágyszárúakra nagyjából 1000 taxon felett járnak már a betelepített és a már meglévő fajokkal együtt. Céljuk bekerülni az országos arborétumok közé, mely ha így halad, akkor sikerülni is fog nekik, ami majd még több látogatót fog Krisna-völgynek jelenteni.
Az évek során saját paradicsom fajtát is szelektáltak paradicsomból, mely ugyan nem áll ellen a betegségeknek, de a termés minőségén nem látszik meg.
Éves szinten 50 000 látogatót számlálnak, mely nem csekély bevétel turisztikai szempontból sem.
