V. Topor Erika Kertész- mérnök A kék virágok egyik legszebb képviselője a sudárzsálya. A nosztalgikus és a modern kertépítészetben egyaránt felhasznált félcserje, kellemes illatával és élénkkék virágával hamar belopja magát szívünkbe.
A sudárzsálya jellemzése előtt kezdjünk egy kis botanikai besorolással, hogy jobban áttekinthető legyen igénye és életmódja.
Rendszertani besorolása
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Ajakosak (Lamiaceae)
Nemzetség: Sudárzsálya (Perovskia)
Faj: Sudárzsálya (Perovskia atriplicifolia)
A kék virágok egyik legszebb képviselője a sudárzsálya. A nosztalgikus és a modern kertépítészetben egyaránt felhasznált félcserje, kellemes illatával és élénkkék virágával hamar belopja magát szívünkbe.
A sudárzsálya felhasználása
Többnyire évelőágyásokba, rózsák, levendulák közé szokták ültetni, de ültetéskor a magassági tulajdonságait érdemes szem előtt tartani. Méretéből adódóan az ágyás hátsó részébe szoktam javasolni viszonylag nagy térállást hagyva neki. Jó várostűrő képessége miatt parkokba is ültetik.
A félcserjék közé tartozó, későn virágzó cserjeféle termései, hajtásai ősszel még nem érnek be, ezért a téli fagyok hatására visszafagyhatnak. Több ilyen félcserjét ismerhetünk, ilyen a nyáriorgona (Buddleja davidii), a kínai kékszakáll (Caryopteris incana) és a kerti hortenziák (Hydrangea macrophylla) fajtái is. Terjedő töve miatt foltképzésre alkalmas és nagyon jól társítható más ezüstös, kékes lombú cserjével, félcserjével úgymint a már említett levendula vagy a cipruska.
A sudár zsályára jellemző, hogy közel másfél méter magasra s megnőhet az alapfaj, de vannak törpe fajtái is. Laza ágrendszerű, kék virágú növény. Előnyei a nagy szárazságtűrés, és a talajjal szemben való igénytelenség. (Bár ez utóbbi állításomat fenntartással kell kezelni, mert nincs ténylegesen „igénytelen faj”. A jó talajfeltételek, megfelelő vízmennyiség és a számára szükséges napfény megszerzése elengedhetetlen a megfelelő fejlődéshez!) Lombhullató.
Ápolásuk
Metszésük – a tövük esetleges téli takarásának elbontása után – az erőteljes visszavágásukat jelentse. Az idős részeik, ha teljesen visszafagytak, tőből is kivághatók, mivel innen, az alsó rügyeikből képesek dúsan kihajtani, nyárra már virágzó hajtásokat nevelni. Metszésükkel megvárhatjuk kihajtásuk kezdetét is, amikor egyértelművé válik, hogy meddig pusztultak el a földfeletti részei, melyeket ebben a szintben le kell vágni róluk.
Egy kis botanika
Felálló hajtásrendszerrel rendelkezik, tojásdad, lándzsás levei ezüstösek, molyhosak. Kék virágai az éves hajtások végén képződnek, keskeny bugavirágzatban nyílnak, csaknem két hónapon keresztül, általában augusztus-szeptember hónapban, de alföldi tájakon virágzása általában hamarabb indul.
A napos, meleg fekvést kedveli, a talajok közül a laza talajokat részesíti előnyben és jól tűri a szárazságot.
Virága kellemes illatú, többnyire kék. Legismertebb fajtája az alapfajnál kissé sötétebb kék virágokat hozó, a faiskolákban beszerezhető: „Blue Surprise”.
Kék virágai az éves hajtások végén képződnek, keskeny bugavirágzatban nyílnak, csaknem két hónapon keresztül, általában augusztus-szeptember hónapban, de alföldi tájakon virágzása általában hamarabb indul.
Házilag legegyszerűbb tőosztással, tehát az idősebb tövek több felé történő szétosztásával szaporítani, de fás dugvánnyal is szaporítható, amelyhez a dugványokat tél elején kell szedni, fagymentes helyen, vermelve tartani és tavasszal dugványozni.
Perovskia atriplicifolia – az alapfaj, sudár zsálya
Perovskia atriplicifolia ’Little Spire’ – alacsony növényű, 60-40 cm magas, mélykék virágú fajta
Perovskia atriplicifolia ’Blue Spire’ – élénk, acélkék virágú fajta
Borítókép: Pexels
