Kertportal Az emberi táplálkozásban a búza után a rizsnek van az egyik legnagyobb szerepe. Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában alapvető élelmiszer, de hazánkban is jelentős szerepet tölt be, ahogy a reformétkezés egyre nagyobb teret hódít. Igen könnyen emészthető, diétás köret készíthető belőle. Energia értéke nagyobb a búzánál, több szénhidrátot és nikotinsavat tartalmaz. E- és B-vitamint tartalmaz, teljes értékű fehérjében gazdag.
Az élelmiszeripar mellett más iparágak is előszeretettel használják. Élelmiszerekhez nyersen, előfőzve, puffasztott állapotban hasznosítjuk, konzerv komponens és adalékanyagként szolgál. Hántolási maradéka a korpa, a takarmányliszt és étolaj is készíthető belőle. A rizs pelyvája takarmányként ipari felhasználásra kerül. Szalmáját tetőfedésre használták és használják még ma is Ázsiában.
Származása:
A rizs géncentruma Délkelet-Ázsiára tehető, főleg Burma, Kína, Thaiföld, Sri Lanka (Ceylon), Vietnám, és a Fülöp-szigetek lakói termesztik a legnagyobb mennyiségben még ma is. Európába csak a 15. századba jutott el, és Amerikába még később, egészen a 18. századig kellett várni arra, hogy termesztésbe vonják ezt a fantasztikus haszonnövényt. Jelenleg 150 millió hektáron termesztik, 111 országban a világon. Hatalmas mennyiséget állítanak elő – nem hiába lett a búza után a második legismertebb, több mint 550 millió tonna az éves termelés világviszonylatban. Ennek 90%-át természetesen most is eredeti élőhelyén állítják elő, főképpen Kínában. Egy hektárról nagyjából 5-10 tonna termés takarítható be. Magyarországon az 1930-as években kezdték el a rizst termeszteni, 1955-ben már 50 ezer hektáron folyt a rizstermesztés. A 2000. év után már egyre kisebb területen választották haszonnövénynek hazánkban, így jelenleg már alig 1000 hektáron lelhető fel. A kínai termésmennyiség aligha realizálódhat nálunk, így a magyar gazdák 5-7 tonna/hektár terménnyel számolhatnak, de ez nagyban függ a talajadottságoktól is természetesen.
Termesszünk rizst!
A rizs két legfontosabb csoportja az ázsiai és az afrikai rizsek. Az ázsiai rizseket termesztik Európában és Amerikában is. Hazánkban a japonika rizs típust termesztik, leginkább ez felel meg az itteni környezeti feltételeknek. A csoportokon belül megkülönböztetjük a száraz és az árasztott körülményekhez alkalmazható alfajokat. A rizs egész magasra, akár 120 cm-re is megnövő lágyszárú, egyszikű. A rizsszemek bugavirágzatban fejlődnek, a szemeket pelyva borítja. A pelyvát, szecskát állati takarmányokhoz adják, így gyakorlatilag az egész növény hasznosítható. Állati takarmányként való hasznosítása az időszámítás előtti időkre nyúlik vissza. Egy burmai tanmese (Szecskát eszik a nagy király címmel) is megörökíti ennek tényét, miszerint a szecskát csak a disznók eszik, emberi fogyasztásra alkalmatlan. A szemtermés magból és maghéjból áll, ezt borítja az összetett pelyva. A pelyvátlan rizs, közismertebb nevén a barnarizs (kargó). A vadrizsek színe vörös. A szemeket hántolással tisztítják meg az őket védő pelyvától, hártyától. Ez után látszik a rizs valódi színe.
Az illataromák is ezután lesznek még erőteljesebbek, nem hiába szeretjük oly sokan a jázminrizst, mely az egyik legközkedveltebb rizsfajta a fogyasztók körében, még akkor is, ha árban drágább a megszokott rizseknél.
A rizst többnyire árasztásos rendszerben termesztik, ehhez elengedhetetlen feltétel az árokrendszer kialakítása, a hullámgátak, kalitkák elkészítése. Az állandóan vizes, iszapos talaj miatt speciális géprendszerre van szükség, mely igen költséges is. A hagyományos kínai rizstermesztés sokszor a mai napig is kézi művelés alatt áll, főleg Belső-Kínában. Vetve és palántázva egyaránt ültetik, de a palántázás többnyire Távol-Keleten jellemző. Az öntözési módszereknek is több fajtája van, és függ a rizs fejlettségi állapotától. A kelesztő öntözés 1-2 napos átfutó öntözés. Ekkor még a rizsszemek a talajban készülnek előtörni. A kikelt rizst már árasztással öntözik, mert ekkor már a gyökerek képeset az apró növényt a talajban tartani károsodás nélkül. A víz mennyiségét aszerint szabályozzák, hogy mekkora a növény magassága. A lényeg, hogy az öntözővíz a kikelt növényt harmadáig lepje el fokozatosan.
Mivel a folyamatos árasztás a teraszokat 4-5 év alatt elmossa, így 4-5 évente a teljes telepet megújítják. Ekkor kerül sor a nehezen írtható gyomnövények eltávolítására is. A nád hamar megtelepszik a rizsföldeken, mivel környezeti igénye nagyban egyezik a rizs igényeivel, viszont a nád erős gyökérzete sokkal ellenállóbb a gyomirtásra.
Beérett!
A „viaszéréskor” elkezdik lecsapolni a tálcákat, méghozzá úgy időzítenek, hogy betakarítás előtt 10-12 nappal fejeződjön be. „Teljeséréskor” következik a deszikkálás és rá 5-8 napra az aratás. Ennyi idő alatt a talaj annyira megszárad már, hogy az aratás féllánctalpas kombájnnal megtörténhet. A betakarított rizst előtisztítják, és 35 fokon szárítják. Egészen a hántolásig tárolják.
A legkeresettebb a hosszúszemű rizs, mert olcsó, könnyen főzhető és nem ragad. Az illatos jázminrizs követi a ranglistán, majd az európaiak harmadik kedvence a barnarizs (pelyvátlan rizs). Az igazi kínai éttermek hazánkban is vagy a jázmin rizst használják vagy a rövidebb szemű, jól főzhető, de ragadósabb fehér rizst, mivel a pálcikával történő étkezésre a szemenként pergő rizs alkalmatlan. Köretnek, desszertnek gyorsan és egyszerűen elkészíthető ez a pompás gabona, és kortalanul fogyasztható.
