Jövő évtől tilos az avarégetés Magyarországon!

Jövő évtől tilos az avarégetés Magyarországon!

Végre egy olyan rendelkezés, aminek komoly környezetvédelmi és egészségvédelmi hatása is lesz hosszútávon. Tilos lesz az avarégetés!

Egy frissen elfogadott törvénymódosítás szerint tilos lesz az avarégetés jövő év január 1-jétől Magyarországon.

Elfogadta a parlament azt a törvénymódosítást már, amelynek a levegő minőségének javítása, a lakosság egészségének védelme, a levegő nem megfelelő minőségének javítása célból került a parlament elé. Magyarország ellen miatt ugyanis uniós kötelezettségi eljárás van folyamatban jelenleg.

A törvény értelmében jövő év január 1-jétől törlik azt a rendelkezést, ami alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják az avarégetést, minden településre egyformán érvényes lesz.

A módosítás megszüntet egy mulasztásos alaptörvény-ellenességet is ráadásul: kötelezővé tette, hogy a közigazgatási hatóságnak közölnie kell azokat a megállapításokat, amelyeket az elbírált ügy környezet- és természetvédelemre gyakorolt hatásáról tett eddig. A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság is hozzá fog férni az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerhez az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmével összefüggő feladatainak érdekében.

Kérdések merültek fel azonban, hogy vajon a kórokozókkal teli növényi részekkel akkor mi lesz?

Hamar parázsvita alakult ki a hobbikertész csoportokban, hogy akkor mi lesz az “indokolt avarégetéssel”? A válasz viszont ennél sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk.

Az avarégetéssel a legtöbb esetben az a probléma, hogy nem ég, hanem füstöl. Mivel a házikertekben ritkán várják meg a növényi részek rendes száradását, így azt begyújtani sem lehet. A környezetszennyezési része pont ekkor kezdődik, mert a nem száraz növényi részek csak órákon keresztül füstölnek, a füstfelhők szinte összeérnek a nyári szezonban a kertek között és mindez értelmetlen.

De akkor mit lehet tenni a beteg növényi részekkel, a diólevéllel és hasonló “nem komposztálható” égetnivalóval?

Még szakmai körökben sem teljesen egyértelmű, hogy mit szabad és mit nem szabad komposztálni. A diólevélben található allelopatikus anyagok is idővel lebomlanak, így az is opció, hogy külön komposztáljuk és csak pár évvel később használjuk fel komposztanyagként.

Mivel a komposztálás módjának is több fajtája ismert, így egyes komposztálási módokban a magas belső hőképződés a beteg növényi részeket sem kíméli és a rajta található kórokozóknak is megálljt parancsol. Erről már folynak kutatások és bár nem elterjedt a hobbikertész körökben, de az un. thermokomposzt ebben is megoldást nyújthat.

Kép forrás: Pexels