V. Topor Erika Kertészmérnök, naturkertész Akinek van kerti tava vagy olyan helyen él, ahol közel természetes vizek vannak, az jól tudja, ilyenkor kuruttyolásban gazdag napokat élünk. A békanász napok elkezdődtek és úton-útfélen egyre több békával találkozunk, ahogy vándorolnak a szaporodási helyükre.
A békanász időszaka a fagyok elmúltával kezdődik és bár ha aszályos év van kilátásban, akkor ez némileg csúszik az április közepére, idén már március utolsó hetében is hallani lehetett a békák kuruttyolását.
Többnyire a varangyok, mocsári békák és a gyepi békák jelennem meg először. A szárazföldi békák, mint a gyepi béka is, csak a lárvakorukat töltik a vízben. A békák egy jó része csak a peterakás idejére térnek át a vízpartok és vizek világába. A legtöbb idejüket a szárazföldön töltik. A gyepi béka ráadásul védett faj, értéke 50.000 Ft. Hazánkban a Nyugat-Dunántúlon és az Északi-középhegységben jellemző. Egy-egy nőstény akár 3000 petét is lerakhat. Az Oldalvölgyi-tavak a faj dél-bükki állományának egyik legfontosabb szaporodó helye.
A barna varangyok, zöld leveli békák, erdei békák és vöröshasú unkák is előszeretettel látogatnak el a természetes vizekhez és a kerti tavakhoz is ilyenkor.
A nagy tavi békával viszont szerencsénk lesz, ha beköltözik a kertünkbe, mert akkor a kerti tóban lévő szúnyoglárvákat is szépen rendre megeszegeti, így legalább nálunk nem lesz annyi szúnyog.
Vigyázzunk a békákra!
Bár az utóbbi időben főleg a fecskék és méhek voltak szem előtt, mint veszélyeztett fajok, de fontos megjegyezni, hogy a kétéltűek közül a békákat is hasonló probléma veszélyezteti. A helytelen agrotechnika, a környezeti ártalmak és a természetes élőhelyek csökkenése okán a békák populációja is egyre inkább csökkenő tendenciát mutat.
Az életközösségben a békáknak nagy szerepe van viszont, nemcsak a már említett szúnyogpopulációk gyérítésében.
A békák és más hüllők, kétéltűek kihalását sok tényező befolyásolja. Az utóbbi időben a békagázolások száma is megnövekedett. Az elszennyeződött természetes vizek is nagyban hozzájárulnak, ami ebben az esetben nem csak a békákra jelent veszélyt, de a halakra és a növényzetre, csigafajokra is egyaránt kihat.
A békák túlnyomó többsége rovarokkal táplálkozik, mindenre, ami él és mozog vadásznak. A pettyes ásóbéka szinte mindent felfal, amit csak le tud gyűrni a torkán, még mérges kígyókat, sőt saját fajtársait is. Ha rovart ejtett a békánk, azt nem harapja el és nem rágja meg, hanem élve lenyeli. Amikor a béka lenyeli a zsákmányt, nagy szemével pislog, és a szem lesüllyed a szájüregbe, elősegítve a táplálék továbbítását.
Bár a békák sok egyéb állat étlapján is szerepelnek, nem véletlen tehát, hogy színükben is igen változatos mintázatokat fejlesztettek ki jelzés értékkel: Nem vagyok ehető. Egyes fajok képesek a támadójukra is rátámadni, míg mások mérget bocsájtanak ki. A Nyílméreg béka a világ egyik legerősebb mérgének számít.
HASONLÓ ÉRDEKES CIKKEKET OLVASNÁL? IRATKOZZ FEL YOUTUBE CSATORNÁNKRA!
