Dark Mode On / Off

Esőkert esettanulmány, amikor alul vízzáró réteg van

Gyakori jelenség az esőkertek esetében is ugyanúgy, ahogy egy általános kertnél, hogy a talaj miatt kialakul egy vízzáróréteg. Így az esőkert esettanulmány most erről fog szólni, hiszen megépítés, kialakítás előtt sokféle szempont miatt kellhet változtatni az alap esőkertelrendezésen.

Mi az az esőkert?

Az esőkert egy olyan növényágyás, mely speciális rétegrenddel képes elvezetni és eltárolni az esővizet. Így nemcsak egy esztétikus ágyásunk lehet, de a kertben tarthatjuk a vizet is. Már ha jól van megépítve vagy nem jön olyan baki, akire egy esőkertnél oda kell figyelni már az építésnél és akár az egész rendszeren módosítani kell. Ilyen a csapadékos év vagy egy agyagtalajnál a vízzáró réteg.

Egy fenntartható kertben az esőkert egyébként egy jól működő rendszer, így kerttervezéskor is az egyik érdekes eleme a kertnek, hogy hogyan tároljuk és/vagy vezetjük el a vizet. De mi van akkor ha sok az eső, vízzáró rétegünk is van egyszerre?

Amikor másképp alakul ki egy esőkert rétegrendje

Egy alföldi kertben igen nagy átalakítással kellett az esőkertet kialakítani. Régi mocsárvidékes területeknél, ahol a talaj is igen kötött, ott gyakori jelenség a vízzáró réteg kialakulása. Ilyenkor kell egy plusz drénréteg, melybe ugyan a gyökerek bele tudnak menni mértékkel, de lehetősége van a gyökereknek felszáradni atalajon belül és így nem indul el egy rothadási folyamat. Így az egyik hiba, amit el ehet követni esőkertnél, ha nem igazodunk a meglévő talajszerkezethez.

A vízzáró kemény réteg fölé került a talajba való dréncső, közé kulékavics nagy frakcióban. A dréncsöves, kulékavicsos réteg fölé került egy geotextil réteg, hogy utána már a klasszikus esőkert rétegrend belekerülhessen az ágyásba, mely első ránézésre egy kisebb medencének néz ki.

Kell öntözni az esőkertet?

Az esőkert alapfunkciója, hogy eső esetén elraktározza a vizet. Az idei nyár eddig igen csapadékos volt, így egyáltalán nem indokolt az öntözés. De ugye a kertészkedők megszokták, hogy ültetéskor a begyökeresedésig gyakrabban kell öntözni, így ez az esőkerteknél viszont messze másképp működik.

Ha egy esőkertet túlöntözünk, akkor a klasszikus gyökérrothadási tüneteket fogjuk észrevenni.

Amikor a kertbarát riadtan megkeresett, hogy mi a baja a növényeknek, akkor a képeken egyrészt gomba- és baktériumfertőzés gyanúja látszott, másfelől a túzöntözés. A helyszínre kimenve meg látszott is a túlöntözés, ami a majdnem mindennapos eső mellett egy esti rendszeres öntözés miatt alakult ki.

Mivel az esőkert célja, hogy a talaj raktározza a vizet, így az öntözéssel is csínyán kell bánni.

Egy jól megépített esőkertet, főleg ha csapadékos az év, akár egész nyáron nem kell öntözni. De még egy frisstelepítésűt sem, hiszen ha esik az eső, akkor az pont elegendő hosszútávon arra, hogy a növények begyökeresedjenek.

Mit lehet ilyen esetben tenni?

A növényeket közelről megnézve és egyet kiásva is az látszott, hogy a gyökerüknek sok a víz, de nem lehetett szagra rothadást érezni. A levelek egy része ugyan tönkrement, de plusz rügyeknél látszott, hogy kihajtanak.

Így az egyik legfontosabb volt, hogy megállítottuk az öntözéseket, kértem a tulajdonosokat, hogy véletlenül se öntözzenek egy darabig! Másik fontos lépés, ha a növények nem regenerálódtak volna, hogy kapnak egy Főnix-es kezelést, mint immunerősítés és egy Tricho-Immun kezelést, hiszen a növények immunrendszerét is fel kell erősíteni ahhoz, hogy egy ilyen sokkhatást, mint a túlöntözés tőléljenek.

Minden kertbe lehet tervezni esőkertet?

Egy kerttervezéskor fel kell mérni, hogy van-e értelme pluszban ennyit bonyolítani a kertet vagy szükségtelen, mert más módokon is lehet esővizet elvezetni.

IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE HASZNOS TARTALMAKÉRT!

V. Topor Erika Kertész- mérnök

V. Topor Erika Kertész- mérnök

V. Topor Erika Okl. kertészmérnök, szakújságíróként 2003 óta foglalkozom a hobbikertészek mindennapjaiban felmerülő kérdések megválaszolásával.

Ajánlott cikkek

What Our Clients Say
44 vélemény
×