Dark Mode On / Off

Diófa levele: beletehetjük a komposztba?

komposztálható a dió levele

Időszerűen az Olvasói kérdések sokaságában ősszel az egyik leggyakoribb kérdés szokott lenni, hogy a diófa levelét beletehetjük-e a komposztba? És a válasz máris sokakat meg fog lepni!

A diófáról nagyon sok népi hiedelem és néhány tudományosan is alátámasztott ismeret kering az interneten. Az alelopátiás hatása miatt nagyon üldözött és sokan úgy vélik, hogy esélytelen alatta bármit megnevelni ráadásul. Rengeteg tévhit van és most jópárat le is fogunk rombolni.

A juglon, mint mindennek okozója

A dió (Juglans regia) és minden más faja és fajtája juglont tartalmaz. A juglon egy természetes anyag, mely bizonyos növények számára valóban káros, pontosabban megjelenik velük szemben az alelopatikus hatás.

De nem minden növényre veszélyes a dióban található juglon!

Én magam is évek óta sikeresen kertészkedek a diófa alatt: van nekem vadrózsa, virágzó hagymások, nagylevelű meténg talajtakaróként, de még Opuntia fajok is vannak és rendre minden nyáron virágoznak. Ez utóbbi azért is érdekes, mert egy 40-50 éves diófának hatalmas lombja van és ezáltal elég árnyékos hely is az alatta lévő rész.

A paprikára és a paradicsomra viszont tényleg károsan hat.

Komposztálható a diófa levele?

A kérdés ezek után jogos: vajon komposztálható a diófa levele? Röviden: igen.

Sok éves tapasztalatom az, hogy a diófa levele is szépen elkomposztálódik és a benne található juglon is a komposztálás során lebomlik. A lebomláshoz idő kell, tehát ne akkor várjunk eredményt, ha gyorsan szeretnénk komposztot kinyerni, hanem hagyjunk bőven időt a rendes komposztálódáshoz.

Van más szabály is a komposztálásában?

Egyrészt célszerű nem csak diólevelet komposztálni, hanem rétegezzük be a komposztdombon belül más növényi részekkel. Így nem lesz túl tömény sem a komposztban megjelenő juglon és gyorsabban is komposztálódik.

A komposzt forgatásával a bomlást is segítjük, mert a megfelelő környezetben a mikroorganizmusok is hatékonyabban tudnak dolgozni.

Ha mégis többségében diólevelet komposztálunk, akkor a belőle készült komposztot is higítva, tehát más földkeverékkel összekeverve használjuk fel.

Borítókép: Pixabay

V. Topor Erika Kertészmérnök, naturkertész

V. Topor Erika Kertészmérnök, naturkertész

V. Topor Erika Okl. kertészmérnök, szakújságíróként 2003 óta foglalkozom a hobbikertészek mindennapjaiban felmerülő kérdések megválaszolásával. Topor Erika olyan kertészmérnök, aki a fenntartható kertet nem trendként, hanem működő rendszerként kezeli. A fenntartható kertek és természetközeli és ökologikus kertek tervezője, aki - nem „design irányból” jön, - nem „permakultúra-only”, hanem egy klasszikus kertészmérnöki + ökológiai hibrid szemlélet, pont az a metszet, ami ritka a kertészeti területen.

2003 óta közel 40 kertészeti zsebkönyvet írt, ökológiai szemléletű kertművelésről, tematikus kertekről és a biokerteket érintő legaktuálisabb témákról.

2010 óta ismert TV-s személyiség, kezdetben az Életvonal adásaiban Fehér Zsuzsával közösen indította el a kertészeti rovatot, majd onnan a Duna TV Családbarát, a Családi kör, majd az Almárium állandó kertészeti szakértője.

Szombatonként a hallgatók a Retro Rádió állandó vendége kertészeti témákban.

Ajánlott cikkek