Mayerné Répási Adrienn A spárga (Asparagus officinalis) egyre nagyobb teret hódít a hazai konyhák íz világában. Ám mégis kevesen merik a kertjükben termeszteni. Pedig nem annyira nehéz, mint gondolnánk!
A spárgáról
Nevét az ókori görögöktől kapta, az asparagos, fiatal hajtás szóból. Európában, köztük hazánkban és Ázsiában is őshonos növény. Korábban itthon csak a főúri kertek, a kiváltságosok terménye volt. Gyógynövényként tartották számon, számos jótékony hatása miatt. Például enyhén vízhajtó és tisztító hatású. Íze semmihez sem hasonlítható. Rendszeres fogyasztása nem hizlal, minimális szénhidrátot tartalmaz, viszont tele van a szervezetünk számára hasznos nyomelemekkel, vitaminokkal. Magas a természetes aszparginsav-tartalma, amely az idegrendszer egészséges működésében segít, továbbá A-, B1-, B2-, B6-, C- és E-vitamint, folsavat, vasat, káliumot, foszfort, kalciumot, magnéziumot is tartalmaz.
A spárga kinézete
Évelő, 15-20 évig is termő növény. Továbbá kétlaki is, így csak hím, vagy csak nővirágok képződnek. A növény mérete nagyjából 50-100 cm magas, de akár 150-200 cm is lehet. Színe a fehértől a különböző zöldig terjed, de lila árnyalatú spárga is akad. Tövenkénti 10–12 darab hajtással kell számolni. A szárát jól emészthető rostok alkotják.
Az elágazó, hosszabb szárakon találhatóak a tűszerű képződmények, melyek a levelek szerepét töltik be. A virága hengeres, harang formájú, és egyesével vagy kettesével áll a száron. Termése gömbölyű, vörös vagy barnásvörös, bogyó alakú, magja fekete.
A fogyasztásának a szezonja igazából április végétől júniusig tart.
A spárga termesztése
Nem a legkönnyebben termeszthető növény, de egy kis odafigyeléssel, türelemmel lehetséges. Az erős napfényt szereti, illetve a laza szerkezetű, jó vízelvezetésű, termékeny talajt. Vízigénye közepes, megfelelő mennyiségű vízellátás mellett bőségesen terem.
Termesztése magról vagy gyökérről történhet. Előbbi természetesen több időt igényel. Fontos, hogy megfelelő helyre tegyük, akkor 10-15 évig háboríthatatlanul teremhet.
Ha magról vetjük, akkor 3 évet kell várni a kifejlett, ehető állapotig. A magokat 120-150 cm-es sortávolságot hagyva vessük el, a laza talajba 4-5 cm mélyre, tavasz elején, áprilisban. A burgonyához hasonlatosan,mélyedésbe tegyük, majd a növény fejlődése közben fel kell tölteni, azaz kiemelt ágyást vagy bakhátat igényel. Télen talajtakarással védjük.
A gyöktörzseket előrenevelhetjük cserépben is. Kiültetésnél a növényeket 10-15 cm mélyre, rügyes oldalukkal felfelé tesszük a földbe. Ebben az esetben is tartani kell a 35-40 cm-es tőtávolságot. Betakarítani akkor kell, ha a sípok elérik a 20-25 cm-es magasságot.
A spárga kártevője a spárgabogár, spárgalégy és a poloskák. A leggyakoribb betegsége a rozsdagomba. Ezeket érdemes megelőzni.
Érdekességek a spárgáról
Több mint 40 országban termesztik. Ennek az éves termés mennyisége meghaladja a 10 millió tonnát.
A színe attól függ, hogy a növényt mennyi fénymennyiség éri, illetve melyik növekedési stádiumban szedik le. A földfelszín alatt növekvő rész, fehér színű, viszont amint kinő, fény éri és bezöldül.
A spárga rügye, a feje a legzsengébb, ízletesebb, a szárát viszont meg kell hámozni fogyasztás előtt.
Ha mindezek után kedvet kaptál egy finom spárgás étel elkészítéséhez, akkor egy recepttel segítünk neked itt. De párolva, finom szószokkal nyakonöntve is bátran fogyaszthatod, akár hús és köret nélkül is.
