A futómuskátli ödéma: oka a rossz klíma

A képek olyan élettani problémáról tanúskodnak, aminek okozója egyfajta stressz. A sárga foltok mellett a levélfonákon barnás parásodás is kialakul, különösen jellegzetesek a tünetek a futó muskátlin. A tünet oka a hőmérséklet és a relatív páratartalom túl intenzív és túl gyors változása a növényházban. A túl magas relatív páratartalom miatt a  növény nem képes kellően párologtatni, ezért az erős gyökérnyomás következtében a levélben található sejtekben túl nagy nyomás alakul ki. Egyes növények ilyenkor vízcsepp formájában választják ki a vizet, hogy csökkentsék a belső nyomást (pl. árvácska, eper), más fajoknál a sejtfal sérül, a sejtek szinte “felrobbannak”.  A futómuskátli leveleken ezek a szétrobbant sejtek rövid időn belül jellegzetes parásodás formájában mutatkoznak meg, ahogy ez az alábbi kép is mutatja. Később ezeken a sérüléseken másodlagosan megjelenhetnek gombabetegségek is, de ne tévesszük szem elől, hogy a problémát eredendően a kedvezőtlen klíma okozza.

Az elparásodott foltok megjelenése után a levelek már nem tudnak regenerálódni, és még ha korrigáljuk is a klímát, a lomb már nem lesz teljes értékű, a növény értékesítési ára is csökken. Tehát alapvető fontosságú a megelőzés. Az ödémához vezető klímatikus sokk azokban az időszakokban alakulhat ki, amikor gyorsan változik a hőmérséklet, azaz alapvetően a napkelte után vagy napnyugta után. A következőkben bemutatjuk, hogy a reggeli vagy esti időszakban milyen folyamatok zajlanak és azok hogyan hatnak a növényekre. A reggeli időszakban a fő veszélyt a túl gyors hőmérséklet emelkedés és páratartalom csökkenés okozza.

A délelőtt során a növényházban fokozatosan emelkedik a hőmérséklet (kék vonal), ezzel párhuzamosan a relatív páratartalom (barna vonal) is viszonylag magas a zárt ablakok mellett. Helytelen, de sajnos kellő tervezés hiányában mindennapi gyakorlat, hogy egy napsütéses téli vagy koratavaszi napon, amikor a növényházban érzékeljük a magas hőmérsékletet és magas páratartalmat, gyorsan nagyra nyitjuk az ablakot, hogy mielőbb távozzon a felesleges pára. Jót akarunk, és a szándék helyes is: a túl magas pára akadályozza a növény életfontosságú párologtatását és a betegségeknek is melegágya, tehát valóban meg kell szabadulnunk a felesleges nedvességtől.

Ha azonban a kinti hőmérséklet jóval alacsonyabb a bentinél, akkor az ablaknyitáskorrendkívül gyorsan csökken a hőmérséklet és vele együtt a relatív páratartalom is (az ábrán a kék és a barna vonal hirtelen zuhanása). A páradús meleg levegő ugyanis gyorsan eltávozik és a helyére beáramló hűvös levegő sokkal kevesebb nedvességet tartalmaz, bent felmelegedve pedig a relatív nedvességtartalma igen alacsony lesz. A folyamat elvileg kedvező, de a változás sebessége rendkívül erős stresszt jelent a növényeknek, mert ilyen gyorsan nem tudnak alkalmazkodni a hirtelen és nagymértékben megváltozott körülményekhez. A gyökerekben a délelőtt során az emelkedő hőmérséklet hatására erős gyökérnyomás alakul ki, hogy biztosítsák a megfelelő párologtatást, ami az aktívan fotoszintetizáló növény életfunkcióit, és a melegben a hűtését is biztosítja, a légzőnyílások kinyílnak, próbálnak maximálisan párologtatni. A páratartalom csökkenésekor azonban a légzőnyílások bezárulnak, azonban a gyökérnyomás nem tud ilyen gyorsan lecsökkenni, így a légzőnyílások körüli sejtekben akkora nyomás alakul ki, amit a sejtfalak nem tudnak elviselni és roncsolódnak, “felrobbannak”. Ennek látványos jeleit látjuk a fenti képeken.

Az esti időszakban hasonlóan veszélyes a hőmérséklet gyors csökkenése, aminek következtében gyorsan nő a relatív páratartalom.

A hűlő levegő kevesebb nedvességet képes tárolni, hamar maximalizálódik a relatív páratartalom, továbbá telítődés után a pára kicsapódik a hűvös felületekre, így a növényekre is. Fontos tehát, hogy a növényházba minél kevesebb olyan felesleges nedvességet vigyünk be a nap során, ami a naplemente előtt már nem képes távozni. Kerüljük tehát a délutáni öntözést, különösen borús időben, és inkább többször kevesebbet öntözzünk, hideg időben is tartsuk résnyire nyitva az ablakokat. A fenti ábrán ismét a kék és a barna vonal mutatja a kedvezőtlen folyamatokat, és a szaggatott vonalak a kívánatos, lassabb változást. A kék háttérrel jelölt részek a veszélyes időszakok, ahol szükséges beavatkoznunk.

A megoldás lényege mind a reggeli, mind az esti időszakban az, hogy sokkal lassabban, fokozatosan érjük el a hőmérséklet és a páratartalom kiegyenlítődését, aminek menetét az ábrákon szaggatott kék és barna vonal jelzi. Teendők a kedvező klíma elérése érdekében, a futómuskátli ödémásodásának megelőzése érdekében:

  1. Kerüljük a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti túl nagy különbséget, mert ez okozza a túl nagy relatív páratartalom különbséget is.
  2. Segíthet, ha a hőernyőt délután korábban behúzzuk, így lelassíthatjuk a hőmérséklet csökkenés ütemét.
  3. Ugyanezt kell elérnünk reggel is: lassan emeljük a nappali hőmérsékletet, és ne nyissuk a hőernyőt túl gyorsan. Minden tevékenységnél fontos a fokozatosság, az hőmérsékletet is csak kis lépésekben engedjük változni.
  4. Kerüljük a túl magas nyomást a gyökérzetben oly módon, hogy tartsuk stabilan a cserépben az EC-szintet, továbbá az öntözés is legyen kiegyenlített.
  5. Gondoskodjunk arról, hogy a tápoldatban az elemek aránya kiegyenlített legyen, és tartalmazzon elegendő Ca-ot és K-ot. Ne csak NPK-t, amiből általában elegendő áll rendelkezésre.
  6. Kerüljük a cserép és a levegő közötti túl nagy hőmérsékleti különbséget. Talaj vagy asztal fűtés esetén legyünk óvatosak. A talajszinten a hőmérséklet max. + 2⁰ C-kal legyen csak magasabb, mint a levegőben.

További általánosan megszívlelendő tanácsok az optimális klíma elérése érdekében:

  • Ne adjunk ki túl sok vizet egyszerre (vegyük figyelembe a nappal hosszúságát és a fényintenzitást).
  • Biztosítsunk minél kiegyenlítettebb klímát (óvatosan, kis lépésekben változtassunk minden körülményt, ahogy ezt az autóvezetés vagy repülés során kell tenni).
  • Mindig szabaduljunk meg a felesleges párától, tartsuk nyitva az ablakot, szükség esetén télen is.
  • Előzzük meg a páratartalom és a sugárzás (fényintenzitás) túl nagy ugrásokban történő változását.
  • Használjuk klímaszabályozásra a fűtési rendszert, akár áprilisi éjszakákon is.
  • Tudatosan kísérjük figyelemmel a nappali és éjszakai hőmérséklet közti különbségeket.
  • A klímát a növények között, a lombszinten szabályozzuk, ezért a méréseket is ott végezzük. A páratartalmat sem elég 1,5-2 méteres magasságban érzékelnünk, mérnünk, ezért műszer híján kezünket a növények közti térben végighúzva az ottani mikroklímát is mérjük fel.
  • Az időjárás változásokra előre készüljünk fel és tegyünk megelőző lépéseket.
  • A problémák megelőzőse céljából azonnal cselekedjünk, ne késlekedjünk.

Írásunk Ben Geijtenbeek szaktanácsadó (Syngenta – FloriPro Services) ábráinak felhasználásával készült.