Kertportal Végre egy olyan rendelkezés, aminek komoly környezetvédelmi és egészségvédelmi hatása is lesz hosszútávon. Tilos lesz az avarégetés!
Egy frissen elfogadott törvénymódosítás szerint tilos lesz az avarégetés jövő év január 1-jétől Magyarországon.
Elfogadta a parlament azt a törvénymódosítást már, amelynek a levegő minőségének javítása, a lakosság egészségének védelme, a levegő nem megfelelő minőségének javítása célból került a parlament elé. Magyarország ellen miatt ugyanis uniós kötelezettségi eljárás van folyamatban jelenleg.
A törvény értelmében jövő év január 1-jétől törlik azt a rendelkezést, ami alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják az avarégetést, minden településre egyformán érvényes lesz.
A módosítás megszüntet egy mulasztásos alaptörvény-ellenességet is ráadásul: kötelezővé tette, hogy a közigazgatási hatóságnak közölnie kell azokat a megállapításokat, amelyeket az elbírált ügy környezet- és természetvédelemre gyakorolt hatásáról tett eddig. A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság is hozzá fog férni az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerhez az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmével összefüggő feladatainak érdekében.
Kérdések merültek fel azonban, hogy vajon a kórokozókkal teli növényi részekkel akkor mi lesz?
Hamar parázsvita alakult ki a hobbikertész csoportokban, hogy akkor mi lesz az “indokolt avarégetéssel”? A válasz viszont ennél sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk.
Az avarégetéssel a legtöbb esetben az a probléma, hogy nem ég, hanem füstöl. Mivel a házikertekben ritkán várják meg a növényi részek rendes száradását, így azt begyújtani sem lehet. A környezetszennyezési része pont ekkor kezdődik, mert a nem száraz növényi részek csak órákon keresztül füstölnek, a füstfelhők szinte összeérnek a nyári szezonban a kertek között és mindez értelmetlen.
De akkor mit lehet tenni a beteg növényi részekkel, a diólevéllel és hasonló “nem komposztálható” égetnivalóval?
Még szakmai körökben sem teljesen egyértelmű, hogy mit szabad és mit nem szabad komposztálni. A diólevélben található allelopatikus anyagok is idővel lebomlanak, így az is opció, hogy külön komposztáljuk és csak pár évvel később használjuk fel komposztanyagként.
Mivel a komposztálás módjának is több fajtája ismert, így egyes komposztálási módokban a magas belső hőképződés a beteg növényi részeket sem kíméli és a rajta található kórokozóknak is megálljt parancsol. Erről már folynak kutatások és bár nem elterjedt a hobbikertész körökben, de az un. thermokomposzt ebben is megoldást nyújthat.
Kép forrás: Pexels
