Kincset ér a fűnyesedék!

Kincset ér a fűnyesedék!

Egyre nagyobb a szárazság, bár az április végi esők kicsit enyhülést hoztak és lehetett újra egy jót a fűnyíróval dolgozni. De mi lesz a fűnyesedékkel?

Az Alföldön, főleg a Homokhátság területén egyre nagyobb az aszály és végeláthatatlanul szárad ki a talaj, sivatagosodik el a táj. Komolyan. Nem csak pár terület, hanem az egész táj. Júniusra már alig lesz legelő az állatoknak, ha a tavalyi szárazság lesz idén is. Ezt jósolják.

A díszgyepet többnyire rendszeresen öntözzük, akár még műtrágyázzuk is a megfelelő növekedésért, így nyáron akár hetente lehet nyírni a füvet. A fűnyesedéket többnyire bekomposztáljuk vagy a városi ember legszívesebben a sárga zsákba teszi. De ennél egy sokkal praktikusabb megoldással élhetünk a talaj takarására ebben a szárazságban.

A homoktalajokon, mint a Homokhátság térségében a zöldségeskertekben is teljesen sivatagi vagy tengerparti életérzés uralkodik. A kertipapucs pillanatok alatt megtelik homokkal.

A fűnyesedéket az utóbbi években már a veteményeskert járófelületeire terítjük, ezzel is fedve a tiszta és poros homokot.

Miért jó ez?

Egyrészt a gyomok nem jönnek fel, másfelől a talaj kevésbé szárad ki.

Mondhatnánk, hogy de ennek semmi értelme, de a mulcsozás egyik legkézenfekvőbb verziója a mindig elérhető fűnyesedék.

Mindenkinek ajánlom, aki hasonló gondokkal küzd ebben a nagy szárazságban, mert ugyan a fűnyesedék megszárad, mégis járható útfelületeket érhetünk el vele természetes módon a veteményeskertben is.

A talajmegújítás és talajok elsivatagodásának egyik legegyszerűbb kincse, ugyanakkor lehet más természetes mulcsképzővel is dolgozni.

Ilyenek például: szalma, széna (nem felmagzott kaszálék), fenyőkéreg, akáckéreg, talajra visszafektetett gyomok, háncsok

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük