Dr. Tornyi Katalin Az utóbbi néhány hétben több állatban (pl. róka, kutya, macska, szarvasmarha) is igazolták Magyarországon a veszettség fertőzöttséget. 2024. január 26.-án Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán határ szomszédságában egy kóbor macskánál igazolódott a veszettség, ami a fertőződését követően emberre is támadt.
Jelentős járványveszély…??
A veszettség az egyik legrégebb óta ismert, világszerte előforduló betegség, amely megelőzhető, de a klinikai tünetek megjelenését követően még ma sem gyógyítható. A tudatos és szakszerű vakcinázási programoknak köszönhetően az utóbbi évtizedekben azonban jelentősen sikerült előfordulását visszaszorítani Európában. A 3. országokkal határos EU tagállamokban elvétve azért előfordulnak behurcolt esetek.
Néhány évvel ezelőtt Kárpátalján is megkezdődött a rókák vakcinázási programja, amit azonban a háború miatt nem tudtak megfelelően folytatni. Itt érdemes megjegyezni, hogy a vadállatok nem ismerik az országhatárokat. S minden jel arra mutat, hogy a vadállomány természetes mozgása vezetett a tavalyi év végén és az idén januárban igazolt magyarországi esetekhez. Elmondható tehát, hogy az ukrán határ környékén a megszokottnál jelentősebb a járványveszély.
Annak érdekében, hogy ezt a helyzetet orvosolják, számos járványügyi intézkedést (ebzárlat, gócvakcinázás, fokozott felügyelet) rendeltek el Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. Ezeket mindaddig fenntartják, amíg a járványügyi helyzet indokolttá teszi.
Az elsősorban nyállal terjedő veszettség vírus heveny agy- és gerincvelő gyulladást okoz.
A veszettség egy vírus okozta betegség, amely az emlősállatokon (házi és vadon élő emlősállatok egyaránt érintettek) kívül az emberre is veszélyt jelent. A vírus elsősorban a fertőzött állatok nyálával harapás, marás útján terjed. A többi testváladék szerepe a betegség terjesztésében elenyésző. Az ember fertőződése azonban a fertőzött állat nyálának sebbe, sérült bőrfelszínre való jutása, illetve a rókák nyúzása során is bekövetkezhet.
A veszettség vírusa a harapás/szervezetbe kerülés helyéről az idegek mentén jut el a központi idegrendszerbe, ahol elszaporodik, majd ismét az idegek mentén kerül többek között a nyálmirigybe. A klinikai tünetek hátterében a vírus okozta heveny agy- és gerincvelő gyulladás áll.
Víziszony, agresszív viselkedés, fokozott nyálzás, rekedt bőgés
A veszettségnek két megjelenési formája létezik. Az ún. csendes veszettség esetén a fertőzött állat levert, bágyadt, kedvetlen és étvágytalan. Nyelési nehézségei vannak, emiatt nyálzik. A betegség előrehaladtával pedig zavarttá válik, valamint bénulásos tünetek jelennek meg nála. Ezzel szemben az ún. dühöngő veszettség esetén izgatottság, agresszív viselkedés lesznek a jellemző tünetek. Mind a két formára jellemző azonban a víziszony. Veszettséggel fertőzött szarvasmarhák jellegzetessége pedig a rekedt bőgés.
A klinikai tünetek megjelenését követően a veszettség a mai napig nem gyógyítható.
Azonban az állatok megfelelő immunizálásával megelőzhető. Magyarországon a kutyák mikrochippel való egyedi megjelölését, illetve évenként a veszettség elleni oltását törvény írja elő. A kijáró macskák, valamint a legeltetett emlősállatok (szarvasmarha, lovak, kiskérődzők, szamarak) veszettség elleni vakcinázása ajánlott. A rókákat pedig csalétekbe helyezett, szájon át adható vakcinákkal immunizálják rendszeresen.
Emberek esetében a fertőződést követően az időben végrehajtott oltási sorozattal a tragédia elkerülhető. Ezért nagyon fontos, hogy ha valakit kutya vagy macska harap meg, vagy vadállat okoz neki sérülést, azonnal forduljon a házi orvosához. A megharapott, megkarmolt ember veszettség elleni védőoltásáról az ellátó orvos és a népegészségügyi hatóság az országos tisztifőorvos által kiadott szakmai irányelvek szerinti kockázatértékelés alapján dönt.
További hasznos írásokért, tudásanyagorkért látogass el ide: https://drtornyi.hu/blog/
Fotók: Pexels.com
