Kertportal Hogy valójában mi a baj az avarégetéssel, arról fontos beszélni, mert az intézkedéseknek vannak ellenzői és vannak támogatói egyaránt. De ha nem is a jogszabályi rendeleteket cincáljuk szét éppen, akkor nézzük sorra, mi a valódi probléma az avarégetéssel.
Egy korábbi cikkünkben írtunk már, hogy 2021. januárjától betiltják az avarégetést országosan. Viszont a Korona vírus-járvány miatt elnapolták és kicsit haladékot kaptak a kerttulajdonosok. Bár ez ebben a formában nem teljesen igaz, mert számos önkormányzat helyileg rendezte ezt és adta ki a tiltásról szóló közleményt. Ennek sokan örülnek, sokan viszont a növényvédelmi kérdésekre hivatkozva ellenzik.
Van jó megoldás az avarégetés helyett?
Valójában számos jó megoldás létezik, mégis a nagy többség nem ismeri vagy nincs lehetősége valamilyen okból más megoldást találni. Az egyik legkézenfekvőbb megoldás természetesen a komposztálás, mely valójában a körforgásba való vissza”termelése” az anyagnak. A szakmában sincs egyetértés, hogy vajon növényvédelmi szempontból a beteg növényi részeknek ez jó-e vagy sem. Egy biztos, ahhoz hogy növényvédelmileg ne okozzon gondot, fontos tisztába lenni a valódi komposztálás folyamatával és nem csak egymásra dobálni a szerves hulladékot, “oszt’ jól is van”. Korábbi cikkeinkben már a komposztálásról is írtunk, így érdemes az oldal keresőjébe beírni és máris előkerülnek az írásaink a témában.
A hulladékgyűjtő zsák is megoldás lehet, amikor központilag komposztálják el a kerti zöldhulladékot, de ez sincs minden településen megoldva, így országos szintű megoldásként nem lehet róla beszélni.
Az Agroinform közvéleménykutatása alapján sok érdekességet meg lehet tudni, hogyan látják a magyarok a kérdést az alternatívákat illetően. A válaszadók 46%-a szerint nincs jó alternatíva az avarégetésre. 20%-uk komposztál, 12%-uk aprítógéppel darabolja fel és szétteríti a kertben és a fennmaradó 22% a szervezett elszállításban látja a megoldást.
De mi a baj valójában az avarégetéssel?
Itt igen sok okot fel lehet sorolni, akár a légszennyezéstől kezdve a tűzveszélyességi okokig, de a legtöbb alapja az emberi figyelmetlenség és sajnos gondatlanságból adódik.
És mi a jelenleg aktuális álláspont országos szinten az avarégetéssel? Mukics Dániel Tűzoltó alezredest kérdeztük:
A kerti zöldhulladék-égetés témakörének jelenlegi szabályozása szerint, amíg a járvány miatti veszélyhelyzet ki van hirdetve, addig az önkormányzatok szabályozhatják a településen belül a zöldhulladék-égetést. Gyakorlatilag ugyanaz a helyzet most, mint az eddigi években, hogy az önkormányzatok rendeletben engedélyezhetik. Ahol van erre vonatkozó önkormányzati rendelet, ott a rendeletben meghatározott időben és módon szabad zöldhulladékot égetni. Ha valamelyik önkormányzatnak nincs ilyen rendelete, akkor ott tilos égetni. Ha megszűnik a járvány miatti veszélyhelyzet, akkor mindenhol tilos lesz zöldhulladékot égetni, megszűnik az önkormányzatok lehetősége, hogy szabályozzák a témakört.
Fontos kiemelni, hogy kizárólag kerti zöldhulladék-égetésre van lehetőség ott, ahol megengedő az önkormányzat. Hulladékot égetni eddig is tilos volt. Sok zöldhulladék-égetésről szóló önkormányzati rendelet úgy van megfogalmazva, hogy tűzgyújtási tilalom idején tilos égetni. Érdemes tehát figyelemmel kísérni a katasztrófavédelem weboldalát: https://katasztrofavedelem.hu/, ahol egy Magyarország térképen pirossal vannak jelölve azok a területek, ahol éppen tűzgyújtási tilalom van. Jelenleg Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében tilos tüzet gyújtani erdőkben, fásításokban, facsoportokban, útszéli fasorokban és ezek 200 méteres körzetében, még a kijelölt tűzrakóhelyeken is. Ha az önkormányzati rendelet tiltja a tűzgyújtási tilalom idején az égetést, akkor nem szabad a kertben égetni, még akkor sem, ha nincs a kert kétszáz méteres közelében erdő.
Ahol szabad égetni, ott mindenkit arra kérünk, hogy legyen oltóvízként néhány vödör víz, vagy egy nyomás alatt lévő kerti slag a közelben, illetve egy szerszám, amivel kordában lehet tartani a tüzet. Ha feltámadna a szél, az égetést abba kell hagyni.
– adja tájékoztatásképp Mukics Dániel tűzoltó alezredes szóvivő, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságtól
Ezek után nézzük sorra a leggyakoribb problémákat!
Nem égetés, hanem füstölés van
Az egyik legnagyobb probléma, hogy a lakosság túlnyomó többsége avarégetés címszó alatt egésznapos füstölőajnokságot tart. Igen gyakori probléma, amikor a nedves lombot és gallyakat próbálják szakszerűtlenül meggyújtani, majd mivel nem gyulladt be, magára hagyva hagyják füstölögni az egész kupacot. Sokszor teljesen felügyelet nélkül. Viszont így a völgyekben és nagyjából mindenhol megül a füst, főleg ha semm ilégmozgás nincs egy tikkasztó nyári napon.
Azt is fontos tudni és érteni, hogy attól hogy légköri aszály van és tikkasztó meleg, a gallyak nincsenek átszáradva a legtöbb esetben! A nedves növényi részek meg nem tudnak begyulladni.
Száraz füves részek
A tűzrakó helyek körül gyakran száraz a gyep, szárazak a füves placcok, ezáltal rendkívül gyúlékonyak is. Megtörtént eset pár éve, amikor szerkesztőségünktől pár háznyira egy idős asszony meggyújtotta a száraznak tűnő gallyakat és a komplett füves száraz gyepszerűség azonnal lángra kapott, a tűz gyorsan terjedt és egyik sarkán már elérte a szomszédos telek fóliaházának csücskét. A tűz nem játék és sokszor kiszámíthatatlanul gyorsan terjed, így nem érdemes kísérletezni vele.
Az oltásban kezdetben seprűvel próbálta a tüzet oltani, ami nem hozott megoldást, majd több szomszéd egyszerre vízzel kellett lelocsolja a tüzet.
Egy ártatlan eldobott csikk
Szintén gyakori probléma, amikor autókázás közben kirepül az ablakon az el nem nyomott, még parázsló cigicsikk és landol egy száraz árokparton. A legkisebb szikra is képes hatalmas tüzet csinálni, így dohányosként is legyél felelős a környezetedésrt és embertársaidért.
De mi csak szalonnát sütöttünk!
A rosszul begyulladt kemencéből, a szalonnasütő helyekből vagy akár a grillezőből kiszálló pernye nem minden esetben alszik el, amikor földet ér. Ha pont úgy érkezik, hogy még izzik, akkor könnyen begyújthat vele bármit.
Tehát mi a baj az avarégetéssel? Sokszor az, hogy nem gondolunk előre és felelőtlenül teszünk meg, rutinszerűen dolgokat.
