Kertportal A világ 13 fő gabonaféléjét vonták be abba a nagyszabású, legalább 2120-ig tartó kísérletbe, amely során a vetőmagok élettartamát vizsgálják a norvégiai Spitzbergákon létrehozott globális magbank kutatói. A páratlan kutatás célja, hogy a jövő nemzedékeinek értékes információval szolgáljon a magok életképességéről, és pontos ismereteket nyújtson ahhoz, hogy milyen gyakran kell a magokat megújítani.
Az első öt kísérleti magminta – a búza, a rozs, a borsó, a saláta és a káposzta magjai – augusztus 27-én fognak megérkezni a NordGen földrengés- és atombiztos vetőmagraktárába, ahol mára már több mint egymillió faj magját őrzik mínusz 18 Celsius-fokon. Ezzel párhuzamosan az öt génbankból származó mintákat Ausztriában, a Leibnitzi Növénygenetikai és Terménykutató Intézet speciális tárolóiban is elhelyezik mínusz 196 Celsius-fokos folyékony nitrogénben, hogy lassítsák öregedési folyamatukat. A tervek szerint száz év után a kutatók össze fogják hasonlítani a legelső magok minőségét a Spitzbergákon megőrzött magokéval, hogy tisztázzák a magromlás folyamatát egy évszázad alatt.
