V. Topor Erika Kertészmérnök, naturkertész A virginiai First Landing State Parkban, szokatlan látvány tárul a látogatók elé a téli hónapokban: szivárványmocsár látszik, ami egy érdekes jelenségnek tudható be.
A jelenségben semmi földöntúli dolog nincs, inkább biokémiai folyamatok eredménye. A lebomló növényzet miatt felszabaduló tanninok és olajok belekerülnek a vízbe, és ha olyan szögben éri a napfény, főleg a téli hónapokban akkor ilyen szivárványos hatása lesz, ezt nevezik prizma hatásnak. Egy biológiai folyamattal magyarázható, melynek során az anaerob baktériumok csökkentik a talaj vastartalmát. Egy helyi szakértő szerint mindazonáltal a víznek jó hosszú ideje ott kellett állnia, hogy szivárványszínűre változzon: Mint mondta, már egy gyenge áramlat vagy egy enyhe szellő is búcsút intene a színeknek.
Virginia „szivárvány mocsara” egy elöntött erdő, amelynek vizei télen varázslatos, sokszínű fényt kapnak. Bizonyos fényviszonyok között a mocsár óriási, fénylő szivárvánnyá változik, amelyet a ciprusok (Taxodium distichum) és a ciprus térdek – kúp alakú dombok, amelyek függőlegesen nőnek a fák gyökerei felett – árnyéka zavart meg.
A szivárvány mocsár az egyik a sok közül a Bald Cypress Trail mentén a First Landing State Parkban, amely azon a helyen található, ahol az angol gyarmatosítók 1607-ben partot értek, a park weboldala szerint. Az év legtöbb napján a mocsár úgy néz ki, mint bármely más erdős mocsári terület – meglehetősen zavaros és átlátszatlan. De időnként, késő ősszel és télen, a stagnáló tó elképesztő fényshow-t mutat be.
„A szivárványhatás a levelek bomlásának eredménye a mocsárban ősszel és télen” – áll egy 2024 márciusi posztjában a parknak. – „A fák ősszel ledobják tűszerű leveleiket, amelyek a mocsárban lebomlanak, és a keletkező anyag, amikor a napfény épp a megfelelő szögből éri, ezt a prizmás megjelenést adja” – írták a park képviselői a bejegyzésben.
„A ciprus levelei természetes olajokat tartalmaznak, amelyek a levelek lebomlásakor átszivárognak a mocsárba. Az olajok ezután elválnak a víztől és filmet képeznek a felszínen, amely a fényt úgy tükrözi, mint egy benzinnel elborított tócsa. A talajban zajló biológiai folyamatok, amelyek a vas lebomlásából adódnak, szintén hozzájárulhatnak a szivárvány hatáshoz.” – mondta Jeff Ripple, egy korábbi floridai mocsártúra vezető, a BBC-nek 2018-ban.
Borítókép: Nature’s Charm via Shutterstock)
