V. Topor Erika Kertészmérnök, naturkertész Egy ideje foglalkoztat a növények viselkedése, de nyilván nem emberi oldalon, hanem biokémiai oldalon és így a növények kommunikációja is. Így jutottam el a növényi zene vagy növényzene tudományáig, melyben egy készülék is segítségemre lett.
Mielőtt azt gondolod, hogy meghibbantam, nem: a növényi zene valódi és létező folyamat, csak nem árt érteni a keletkezésének mikéntjét. A FATÁJ nevű oldalon a növények szimfóniájaként jelenik meg és tulajdonképpen ez így is van.
„A növényzene abból a tudományos ismeretből indul ki, hogy a növények érzékelik és reagálnak a környezeti változásokra és a kifejezés olyan speciális eszközökre, illetve technológiákra vonatkozik, amelyek érzékelők segítségével mérik a növények elektromos aktivitását, majd ezt zene formájában szólaltatják meg. „
- írja a FATÁJ.hu
Növényzene – hogyan szólal meg a láthatatlan élet?
A növények világa első pillantásra csendesnek tűnik. Nem beszélnek, nem adnak ki hallható hangokat, mégis folyamatos kommunikáció zajlik bennük és körülöttük. Az utóbbi években egyre nagyobb figyelem irányul arra a jelenségre, amelyet „növényzenének” nevezünk: amikor a növények által kibocsátott elektromos és biofizikai jeleket hangokká alakítjuk. De vajon hogyan keletkezik ez a zene, és mit árul el a növények életéről?
A növények „jelekkel beszélnek”
A növények nem passzív élőlények. Folyamatosan reagálnak a környezetükre: fényre, vízre, hőmérsékletre, érintésre, sőt még a talajban zajló kémiai folyamatokra is. Ezek a reakciók belső változásokat indítanak el, amelyek többek között:
- elektromos feszültségváltozásokat
- ionáramlásokat
- sejtszintű kémiai reakciókat
eredményeznek.
Ezek az elektromos jelek hasonlóak ahhoz, ahogyan az idegrendszer működik az állatoknál – bár a növényeknek nincs idegrendszerük. A levelekben, szárakban és gyökerekben mérhető apró feszültségváltozások a növény „állapotát” tükrözik.
Hogyan lesz ebből zene?
A növényzene létrehozásához speciális eszközöket használnak. A folyamat lépései a következők:
1. Jelérzékelés
A növény leveleire vagy más részeire elektródákat helyeznek. Ezek az érzékelők képesek felfogni a növény által kibocsátott nagyon gyenge elektromos jeleket.
2. Jelátalakítás
A mért elektromos jeleket egy átalakító eszköz (általában egy mikroprocesszorral ellátott készülék) feldolgozza. Az elektromos impulzusokat különböző paraméterekké alakítja, például:
- hangmagasság (pitch)
- hangerő
- ritmus
3. Hanggenerálás
A feldolgozott adatokat egy szintetizátor vagy digitális hangmodul hangokká alakítja. Így jön létre az a zenei folyamat, amelyet a növény „játszik”.
Fontos megérteni, hogy a növények nem zenélnek a szó hagyományos értelmében. A zene az emberi értelmezés eredménye: a növény élettani folyamatait fordítjuk le hallható formára.
Mitől „változik” a növény zenéje?
A növény által generált hangok folyamatosan változnak, mivel az életfolyamatai is állandó mozgásban vannak. A zene módosulhat például:
- öntözés hatására
- fényviszonyok változásakor
- érintés vagy metszés után
- hőmérséklet-ingadozás esetén
Egy frissen megöntözött növény „zenéje” gyakran harmonikusabbnak, nyugodtabbnak hat, míg stresszhelyzetben – például vízhiány esetén – a hangok rendszertelenebbé válhatnak.
Tudomány vagy művészet?
A növényzene a tudomány és a művészet határterülete. Tudományos szempontból valós, mérhető jelenségeken alapul: a növények bioelektromos aktivitásán. Ugyanakkor a hangokká alakítás módja már kreatív döntéseken múlik.
Ezért a növényzene nem „objektív hangja” a növénynek, hanem inkább egyfajta interpretáció, amely segít közelebb kerülni a növényi lét megértéséhez.
Miért fontos ez a megközelítés?
A növényzene túlmutat az érdekességen. Segíthet:
- tudatosítani, hogy a növények aktív, érzékeny élőlények
- erősíteni az ember és természet kapcsolatát
- új szemléletet adni a kertgondozásban
Sok kertész és természetközeli szemléletben dolgozó szakember arról számol be, hogy a növények „figyelése” – akár ilyen módon is – mélyebb odafigyelést és gondoskodást eredményez.
Hit kérdése vagy valóság?
A növényzene nem misztikum, hanem egy különleges fordítás: a növények láthatatlan elektromos jeleit alakítjuk át hallható élménnyé. Bár nem a növény „zenél” a szó klasszikus értelmében, mégis egyfajta párbeszéd jön létre ember és növény között.
Ez a megközelítés új kapukat nyit: nemcsak megfigyeljük a kertet, hanem elkezdjük „meghallani” is.
És ha már tudod, hogy a növények mennyire sokoldalúak, akkor a biokertészkedés is hamarabb fontos lesz számodra, hiszen az igazán boldog és élő kerthez biokertészkedés dukál. A kitozán alapú Soft Guard ezért lesz jó társad a növényvédelemben is.
